“Ha elkezdünk jammelni, abból lehet finom soul, karcos rock vagy épp lepolírozott pop dal is...”

“Ha elkezdünk jammelni, abból lehet finom soul, karcos rock vagy épp lepolírozott pop dal is...”

Kis pihenő után igazi meglepetéssel ugrik a nyárba a tiszakécskei gyökerű funkcsalád. Izgalmas angol nótáik mellé most egy magyar szerzemény érkezik, nem mellesleg egy négydalos EP előfutáraként – a különleges premier apropóján az énekes Zámbori Anett, Kass Levente basszusgitáros, és a szaxofonos Gergelyfi Dávid mesélt.
 
A Távolodom tulajdonképpen egy visszatérő nóta – mi történt a Mayfly-al az elmúlt bő fél évben, mióta nem hallottunk rólatok?
Levi: Röviden, megszületett Nettivel közös kislányunk, Izabell Adél, szóval mondhatni zenekari bővülés ment végbe. Még nyáron rögzítettük amúgy a most megjelenő lemez anyagát a szlovákiai Divényben és Budaörsön Kremán Patrikkal, az utóbbi időben pedig a háttérfolyamatokkal voltunk elfoglalva. Elnyerték végső hangzásukat a dalok, illetve elkészült az első klip, a Távolodomhoz. Szerencsére nincs rajtunk nyomás, ami miatt sietnünk kellene, illetve egyébként is újabb mérföldkőhöz ért a zenekar a magyar nyelv miatt. Így nem is feltétlen baj, hogy volt egy kis szünet a T-Funk “éra” után. Persze hiányzik a koncertezés, de amint a pici is kész lesz rá, visszük magunkkal, “hadd szokja”!
 
Eddig csupa angol nyelvű muzsikátok volt – hogyhogy az új anyag magyarul szól a közönséghez? 
Netti: A funk annyira angol nyelvű, mint amennyire a magyar népzene magyar nyelvű. Ahogyan egy sárközi népdalcsokrot is nehéz lenne angolul elénekelni, magyarul is kihívást jelent a funk. Azért nem lehetetlen: a hétvégén voltunk Rackajam koncerten, és újra lehidaltam, milyen kőkemény funk keretben szólal meg tőlük az anyanyelvünk. Ez a zsenialitás inspiráló. De nem áll távol tőlünk a kísérletezés sem, sőt, valójában szerintem mi megállás nélkül kísérleteztünk eddig is. Így részemről most is a kíváncsiság volt az egyik hajtóerő, hogy vajon ebből mit tudunk kisütni.
 
 
Magyarul vagy angolul nehezebb amúgy dalszöveget írni magyar anyanyelvűként? 
Dávid: Az ember szerintem máshol ütközik nehézségekbe a szövegírás során a két nyelv esetében, de a folyamat hasonló: kitalálni vagy megérezni azt, hogy mit akarok mondani, hogy hogyan akarom elmondani, és mindezt hozzáilleszteni a zene hangulatához, ritmikájához. Az anyanyelven történő írás esetében sokkal nagyobb tere van az önkifejezésnek a szókincs miatt, és ez a bőség zavarához vezethet. Angolul ezzel szemben korlát lehet például a nyelv kevésbé sokszínű mivolta. Ez is tud frusztrációt okozni. Én amúgy szeretek mindkét nyelven “szenvedni”, mindkettő egy-egy kirakós a saját kihívásaival, amiben meg kell találni, majd össze kell illeszteni a darabokat, és eljuttatni az üzenetet a hallgatóhoz.
Netti: Sőt, nem csak megírni más egy magyar dalszöveget, hanem elénekelni is. Teljesen máshogy, máshol képez hangokat a két nyelv. Amellett, hogy a várandósan éneklés is “más állapot”, a stúdióban derült fény rá, hogy túl angolosan éneklem a T betűket. Valami Guinness rekordot biztosan megdöntöttünk a “Távolodom” szó felvételekor, annyiszor kellett újravenni.
 
A nyelvváltás mellett a friss dal zenei világa is szokatlan tőletek – poposabb, mint az eddigi nótáitok – ez szándékos nyitás, vagy csak átmeneti kísérletezés?
Levi: Most épp ez gurult ki. Legközelebb a koszosabb, old-school vonal áll hozzánk, de a zenekar sokszínűsége miatt lényegében bármilyen stílusban “kotyvaszthatunk”, határok nélkül. Nyilván a funk, mint vezérfonal esszenciálisan ott lapul a zenénkben, de amint elkezdünk jammelni, abból lehet finom soul, karcos rock vagy épp lepolírozott pop dal is.
 
Terveztek hasonló kitérőket, akár nyelvileg, akár stílusban? 
Dávid: Zola, a gitárosunk spanyolul tanul, szóval ki tudja, lehet betörünk a raggaeton világába vagy megírjuk a következő Despacito-t. Viccet félretéve, most a magyar vonalon robogunk tovább, és kíváncsian várjuk mik lesznek az első reakciók.
 
 
Ráadásul a Távolodom hírnöke egy nemsokára megjelenő lemeznek.
Levi: Igen, egy 4 dalos EP-vel készültünk, de nem egyben tervezzük kidobni az egészet, hanem számonként - hadd ízlelgesse mindenki az új hangzást.  A csőben van még amúgy egy másik klip is, az nem grafikai, hanem élő lesz. Ha összejön, iszonyatosan mókás lesz. Amikor elmeséltem Dávidnak a banális ötletemet, percekig röhögtünk a telefonban és már “hánytuk” is a szkriptet. 
 
Pofonegyszerű gondolatból lett nagyon látványos a Távolodom rajzolt videója is – kinek a keze munkáját dicséri a klip?
Netti: Egy nagyon közeli zenész barátunk (Szabi, dobosunk együtt is játszik vele a Doggiven zenekarban), Kurgyis Attila készítette a klipet. Ismerjük a munkásságát és rég tervben volt, hogy kollaboráljunk. A videót a Kanári - szigeteki nyaralásunk ihlette, tulajdonképpen a sztori meg is történt, ott bringáztunk egy szigeten a vulkánok között, mintha valami más bolygón lettünk volna. Imádjuk a végeredményt és ezúton is hatalmas pacsi Atinak!
 
ÍRTA: Kurcz Orsi
GRAFIKA: Kurgyis Attila