„A bakelit a zenehallgatás legromantikusabb formája” – Ivan & The Parazol-interjú

„A bakelit a zenehallgatás legromantikusabb formája” – Ivan & The Parazol-interjú

Bár az Ivan & The Parazol egy meglehetősen fiatal csapat, ha zenéről van szó, igazi régivágású hagyománytisztelők.

Vitáris Iván frontember erről és a The All Right Nows című nagylemezről is mesélt nekünk.
 
Nemrég stúdióban is rögzítettétek az Add a kezed c. Illés-feldolgozásotokat. Az angolszász gyökereitek egyértelműek, de a régi magyar beat mennyire volt hatással a zenekarra?
 
Nagyon nagy hatással volt és van is. A gyerekszobánkban az I Can't Get No vagy a Daytripper mellett ugyanúgy szolt a Ringasd el magad vagy éppen a Kőbánya blues. Igaz, hogy a többiek nevében is nyilatkozva ki-ki a saját ütemében fedezte fel - korábban, később - ezeket a remekműveket, de ugyanúgy formáltak minket, mint az angolszász zenék. Nekem az Illés vagy az LGT ugyanazt jelenti, mint a Led Zeppelin vagy a Stones.
 
Másfél éve a Budapest Arénában is felléptetek a Beatünnepen. Honnan jött az ismeretség az Illés tagjaival?
 
Mondhatni egy véletlennek köszönhetjük, hogy közelebb kerültünk hozzájuk. A Recorder magazin címlapján szerepeltünk, ahol egy olyan képet csináltak rólunk, ami az Illés Add a kezed lemezének a reprója. Ezt Bródy János csodálkozva vette észre egy újságosnál, mert nem értette milyen apropóból került az Illés régi képe a borítóra. Aztán rájött, hogy azok nem is ők, hanem az Ivan & The Parazol. Aztán megkerestek minket, hogy jöjjünk erre a nagy eseményre el, és dolgozzunk át pár Illés dalt. Marha jól sikerült, hatalmas tapasztalat és életreszóló élmény volt ez a koncertsorozat.
 
Nem vagytok vádolhatóak azzal, hogy ne adnátok a színpadi megjelenésre. Hogyan válogatjátok ki a fellépőruháitokat?
 
Szerintünk nagyon fontos, hogy egy zenekar hogyan megy fel a színpadra. A stílus is megköveteli azt, hogy mutass valamit a színpadon, mutass sokat vagy keveset, de valami legyél. Minden lemezünknél kialakul egy koncepció, hogy milyen ruhákban lenne jó előadni ezeket a dalokat, most a legújabb korong a The All Right Nows esetében ez egyenruha, amit egy nagyon tehetséges tervező, Fónyi Barbara készített nekünk. Sokat ötleteltünk ezeken a dolgokon, és szerintem megéri.
 
A The All Right Nows bakeliten is megjelent. Igaz, hogy ez a formátum reneszánszát éli, de mégsem jellemző a mostani színtér zenekaraira.
 
A bakelitlemez pedig szerintem a zenehallgatás legromantikusabb formája. Helyet foglal el az életedben, foglalkozni kell vele, és az egész egy művészi alkotás (borító, insert, maga a zene, stb). Szerencsések vagyunk, hogy ez manapság egyre nagyobb érdeklődést kap, de az biztos, hogy akkor is lenne ilyen kiadványunk, ha senki sem venné meg.
 
Azt mondtad egy interjúban, hogy a címadó dalba sikerült belesűríteni a zenekar számára legfontosabb témákat. Mire gondoltál pontosan?
 
Legrövidebben megfogalmazva az előnye a zenekarunknak az, hogy törekszünk arra, hogy a felmerülő problémákat ne söpörjük a szőnyeg alá, vitassuk meg őket azonnal. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy rengeteg komoly konfliktust meg tudtunk oldani. Emellett ami meg fontos, az a kitartás. Hiszek es hiszünk abban, hogy rengeteg munkával el lehet érni az álmokat.