A böjt jótékony hatásai

A böjt jótékony hatásai

A böjtölést évezredek óta alkalmazzák a betegségek gyógyítására, az erőnlét javítására, sőt
egyesek szerint a böjtnek az elmére és a spiritualitásra is nagyon jó hatása van. Ráadásul nem is
kell teljesen lemondani az ételekről: az időszakos böjtölésnek, vagyis annak, ha rövid, ismétlődő
időszakokra lemondunk az evésről, nemcsak a testalkatunkra, de az egészségünkre is pozitív
hatásai lehetnek.
 
Időszakos böjtnek minősül, ha minden nap csak egy rövid időszakban, a 24 órából csupán 6-8 órában
vesszük magunkhoz az élelmet (pl. minden nap dél és este 6/8 óra között eszünk), de egy másik
divatos étrend szerint hetente öt napon "dőzsölhetünk", míg a maradék kettőn mindössze nagyjából
500 kalóriányi ételt ehetünk csak meg. Azért is lehet jó döntés az időszakos böjtölés, mert nem
túlságosan korlátozó, hiszen nem jár semmilyen ételcsoport kiiktatásával, emiatt pedig hosszú távon
is tartható. 
 
Milyen hatást várhatunk a böjtöléstől?
 
Időszakos böjtöléssel tovább élhetsz
Tudósok számtalan tanulmányban bebizonyították már, hogy a kalóriamegvonás meghosszabbítja az
életünket. Nem is olyan furcsa, ha belegondolunk. Amikor “éhezünk” a testünk szakadatlanul keresi a
túlélés különböző módjait, meghosszabbítva ezzel a várható élettartamunkat.
 
Ez a táplálkozási mód hosszú távon hozzájárulhat a stroke, a szívbetegségek és a diabétesz
megelőzéséhez is, ezáltal a hosszabb élethez.
 
Segíti a sejtek megújulását
Az időszakos böjtölés elősegíti a sejtek megújulását, az autofágiát. Az autofágia során a sejtek
felhasználják a régi, rosszul működő fehérjéket és új, egészséges sejteket hoznak létre.
 
Az autofágia elősegíti a hosszabb életet, de segít a kutatóknak jobban megérteni a Parkinson- és
Alzheimer-kórt is. Amikor az autofágia nem megy végbe kellő gyakorisággal a szervezet raktározni
kezd olyan sejtes anyagokat, amik között előfordulnak az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásáért
felelős fehérjék (beta-amyloid, tau fehérje) is.
 
Kutatók úgy vélik, hogy a kellően gyakori autofágia segít a szervezetnek a fent említett fehérjék
lebontásában, ezzel meggátolva súlyos betegségek kialakulását.
 
A böjtölés javítja az inzulinérzékenységet
Az elnyújtott böjtöléssel töltött időszakban kisebb mennyiségben termelődik inzulin a
hasnyálmirigyben, így lehetőségük van a sejteknek pihenni a folyamatos válaszreakcióra késztető
három óránkénti étkezésekkel szemben.
 
Az alacsony inzulinszint továbbá elérhetővé teszi a zsírszöveteket, ezzel segítve a zsírégetést.
 
Serkentheti a növekedési hormon termelését
A növekedési hormon segít az izomtömeg növelésében, gyorsítja a zsírégetést és pozitív hatással
lehet az edzés közben nyújtott teljesítményünkre is. A felsorolt előnyök megtapasztalásához pedig az
időszakos böjtölés is hozzásegíthet.
 
Hat férfi böjtölését kontrollált környezetben vizsgáló kutatás eredményei szerint már egy 5 napos
böjtölési ciklus során is kimutatható a növekedési hormon szintjének emelkedése.
 
Egyszerűbb napirend időszakos böjttel
Az élettani előnyök mellett érdemes megfontolni a böjtölés hétköznapokra gyakorolt hatásait is.
Számtalan lehetőség van a böjtölési-étkezési időszakok variálására, így biztosan megtalálod a
napirendedbe illeszkedő módszert.
 
A legtöbb útmutató a reggeli elhagyását javasolja, mivel ezzel hatékonyan ki tudod tolni az egész
éjszakán át tartó böjtölés jótékony hatását.
 
Mit szólnál hozzá, ha ébredés után csak egy palack vizet vennél magadhoz és kezdődhetne is a
napod? A reggeli időnyerés mellett a három óránkénti étkezéssel járó előkészületekkel sem kell
foglalkoznod, ha böjtölésre adod a fejed.
 
Mire figyelj?
Az emberi természet olyan, hogy ha keményen dolgozunk, vagy például hosszú ideig koplalunk, akkor
szeretjük megjutalmazni magunkat. Éppen ezért fontos, hogy tudatosítsd: étkezz egészségesen az
„evős” szakaszban is. Böjtöléskor kiemelten fontos, hogy legalább 2-3 liter vizet, vagy gyógyteát
fogyassz naponta.
 
Mielőtt belevágsz, mindenképpen érdemes előtte egyeztetni az orvosoddal. Egyáltalán nem
ajánlott a böjtölés a 18 éven aluliaknak, a várandós és szoptatós kismamáknak, a túl soványaknak, az
I-es típusú diabéteszben, pszichés betegségben, szív-, máj-, vagy veseelégtelenségben szenvedőknek.