A lemezkiadás nagy kérdései

A lemezkiadás nagy kérdései

interjú Bene Attilával, a GrundRecords alapítójával

Lemezt kiadni 2018-ban? Miért csinál ilyet bárki is? És hogyan tudnak fennmaradni a lemezkiadó cégek, ráadásul ennyien? Kinek éri meg ez? A válasz, hogy nagyon is megéri, és nem is keveseknek, és nem, nem csak a gyűjtőknek. A 2012-ben felállított GrundRecords alapítójával, Bene Attilával kerestük a válaszokat arra, hogyan tud megállni a lábán egy lemezkiadó a digitális zenehallgatás és letöltés korában, és van-e értelme a presztízsen túl CD-t kiadni napjainkban.
 
 
2012-ben alapítottátok a GrundRecordsot. Mi vezényelt akkor titeket? Hiszen már akkor is egyértelműen a digitális zenehallgatás/letöltés uralta a piacot. 
 
Akkor még nem volt ennyire egyértelmű a helyzet, mi is csak a működésünk második évében kezdtünk el nyitni a digitális platformok felé. A kezdeteknél inkább egy piaci rés betöltése volt a cél. Elég sok lemez létezik még ma is, aminek nem jelent meg CD-kiadása. Sőt, sok anyag soha nem látott napvilágot hivatalosan. Leginkább ezen archív felvételek és a CD-újrakiadások megjelentetése volt a célunk kezdetben, de szerencsére felsorakozott a portfólióba jó pár aktív zenekar, illetve előadó, akiknek most már a teljes katalógusukat mi kezeljük.
 
Mi a GrundRecords koncepciója, közönsége? 
 
Érdekes módon szoros koncepcióink nincs a kiadványainkkal kapcsolatban. Egy a lényeg: vállalható legyen a produktum. Nem számít, hogy rock, pop, vagy épp jazz. Így fér meg egymás mellett az eklektika jegyében az Atomic Playboyz, Bródy János, az F.O.System, Hajdu Klára, Hobo, az Ismerős Arcok, a P.Mobil, Peller Károly és a Rómeó Vérzik. Ha kölcsönös a szimpátia az előadó és a kiadó között, könnyen tudunk azonosulni a kiadvánnyal. Nem szólunk bele a zenébe, mert az nem a mi dolgunk. Az album borítóját közösen alakítjuk ki a művésszel. Nem foglalkozunk politikával. Nem osztjuk a szélsőséges nézeteket, és ezek kiadásától is elzárkózunk, de ha egy előadó minőséget és maradandót alkot, szemet hunyunk az állásfoglalása felett. Így fér meg nálunk Bródy János, az Ismerős Arcok és a P.Mobil. 
 
Hogy látod a lemezkiadók helyzetét napjainkban? Mennyiben nőtt vagy csökkent a bevétel az elmúlt években, mennyire és miben fontosak a lemezcégek 2018-ban? 
 
Hosszú évek óta folyamatos a CD-vásárlókedv visszaesése. Lehet azt állítani, hogy ezt a digitális eladások és/vagy a vinyl kiadványok előretörése kompenzálja, de ez hiú ábránd. Egy adott bevétel eléréséhez egyre több és több kiadványt kell kiadni, a fejlődéshez pedig még ennél is többet. Nehéz feladat ezt úgy megoldani, hogy ne menjen a minőség rovására a dolog, de egyelőre büszkén mondhatjuk el magunkról, hogy álljuk a sarat.
 
Hány lábon kell állni, milyen szolgáltatásokat kell nyújtani ahhoz, hogy megérje?
 
Minden platformon jelen kell lenni, nem lehet megelégedni azzal, hogy például csak fizikai formában kapható egy lemez. Sokan nem érdeklődnek a kézzel fogható zene iránt, ezért a digitális áruházakban, meg a stream oldalakon is megtalálhatónak kell lennie egy adott kiadványnak. És természetesen ugyanez fordítva is igaz. Előadója válogatja, hogy mi a fontossági sorrend.
 
Szerinted létezik még az a kör, aki nem annyira előadókat, hanem inkább kiadókat követ? Fennáll még ez a bizalom a fogyasztó oldaláról, az internetes zenehallgatás korában?
 
Ha egy kiadó specifikus, akkor létezhet olyan vásárlói kör, amelyik követi. A mi esetünkben aránylag nagy a műfaji szórás, nem hinném, hogy létezne olyan zenerajongó, aki minden kiadványunkat megvette. Azt viszont már tapasztaltam, hogy egy adott formátumnak vannak rajongói. Ez nem más, mint a hanglemez. Sokan vannak, akik megvásárolnak minden, magyar előadótól megjelent vinylkiadványt. Le a kalappal előttük.
 
És mi a helyzet a CD-eladással? Presztízskérdésből nyomtok fizikai formátumban is lemezeket?
 
Nem presztízskérdésből adunk ki fizikai formátumban albumokat, tényleg van még olyan réteg, aki a mai napig ragaszkodik a kézzel fogható dolgokhoz. Ezzel nincs is baj, ráérő időmben én is úgy szeretem hallgatni a lemezeket, hogy közben olvasom a dalszövegeket és nézegetem a borítót. Tehát, szerencsére sokan igénylik még a fizikai formátumokat. Reneszánszát éli a bakelit is. Nem helytálló megnevezés, de itthon elterjedten ezt használják a mikrobarázdás lemezekre. Drága mulatság, de nagy büszkeséggel tölt el minket, ha egy sikeres lemezmegjelenésen vagyunk túl. A hangminőségen túl ajándéknak sem utolsó dolog egy LP vagy egy igényesen legyártott CD. 
 
Mik a GrundRecords nagy tervei 2019-re?
 
Mozgalmas lesz a 2019-es esztendő is. Ami már most biztos: új Galla Miklós-, Ismerős Arcok-, Peller Károly-, P.Mobil-, Rómeó Vérzik-album várható. Folytatjuk az újrakiadásokat és vinyl-megjelenéseink is lesznek. Lesz pár meglepetésünk is, amikről még nem nyilatkozhatok, mert túl korai lenne. Lényeg, hogy izgalmas jövő elé nézünk.
 
És neked mi az újévi fogadalmad?
 
Sok évvel ezelőtt megfogadtam, hogy nem teszek újévi fogadalmat. 
 
 
S. H.