„A sokszínűség mindenképpen a védjegyünk”

„A sokszínűség mindenképpen a védjegyünk”

Interjú a Kelemen Kabátban frontemberével, Horváth Boldival

11.11. nagy nap lesz a Kelemen Kabátban életében: minden eddiginél nagyobb koncertre készülnek az Akvárium NagyHalljában. Azonban aki azt hiszi, tudja, mi fog ott történni, az téved. A zenekar most is gondoskodni fog a nagy meglepetésekről, legyen az zene, látvány vagy vendégek. Horváth Boldi azt is elmondja, miért nincs veszítenivalód, ha te is felveszed egy estére a nagykabátot.
 
 
Úgy képzelem, elég fain lehet pályafutásotok legnagyobb szabású koncertjére készülni.
 
Hogy őszinte legyek, a koncert előkészítési része egy kicsit már a fülemen jön ki. Napi 10-12 órában csak ezzel foglalkozunk most már lassan egy hónapja. Még soha ennyit nem próbáltunk, mint most, de a legtöbb idő a technikai részletekre megy el. Persze, ha arra gondolok, hogy mi fog történni a színpadon, akkor úgy érzem, tényleg olyan koncertre kerül sor, ami igazán tükrözni fogja a Kelemen Kabátban eddigi éveit, egyben bemutatkozik a 2018-as színpadképünk és koncertműsorunk is. Nagyon várjuk!
 
Nálatok önmagában a dalok is elég eklektikus képet mutatnak.
 
Igen, ráadásul most beemeltünk kettő eddig még nem megjelent dalt is a műsorba, amik már az új lemez előfutárai. Ezekkel lesz kerek egész a koncert.
 
Általában mindegyik dal és klip más világba kalauzol, amit mindenki szeret is megjegyezni nektek. Ez a kategóriákba rakosgatás nem jön ki a könyökötökön már?
 
A legelején még zavart minket egy kicsit, de azóta elfogadtuk, hogy nekünk ez az utunk. Most már örülünk is neki, ha szóvá teszik, mert pont ez az, ami igazolja, hogy sikerült egy olyan kategóriát teremteni, ami előtte nem volt. Azt gondolom, hogy aki tényleg szívből ír dalokat, az tudat alatt valahol mindig arra vágyik, hogy olyan karakteres hangja legyen a zenében, ami csak rá jellemző és egyből felismerhető. Büszkénk vagyunk arra, hogy ez nekünk sikerült. Leginkább egyébként a koncertezés ad arra lehetőséget, hogy egyértelművé váljon, milyen is a Kelemen Kabátban világa. Az utóbbi időben mi erre helyeztük a hangsúlyt. Attól, hogy dob, basszus, gitár, ének felállásban szólalnak meg a dalok, egységesebbé válik a lemezeinkre jellemző, pozitív értelemben vett csapongás.
 
A ti hangotok tehát alapvetően a csapongásban tud igazán megszólalni?
 
Inkább úgy fogalmaznék, hogy a sokszínűség mindenképpen a védjegyünk. A modern elektronika viszont állandó alkotóeleme a dalainknak. Nem is tudnék most hirtelen olyan hazai popzenekart mondani, amely olyan szintén mer inspirálódni a legmodernebb elektronikus zenei trendekből, mint mi. Gondolok itt olyan produkciókra, mint a Skrillex vagy a Chainsmokers. Magyarországon inkább a múltban élnek a zenekarok, és inkább jól bevált modelleket követnek. Erről leginkább a producerünk, Gáspár bátyám tudna beszélni. Ő nagyon nagy szerelmese a modern elektronikának, komoly sztárokkal is dolgozik együtt. Őrá azt lehet mondani, hogy tényleg lépést tart a világ történéseivel, reggeltől estig hallgatja, kutatja, és nagyon jól ráérez arra, hogy mi az, ami ezekből a mi zenénkhez is passzol. Az én zenei ízlésem ennél sokkal univerzálisabb, sokat hallgatok régi magyar dalokat is, akár Kovács Katit vagy Balázs Fecót.
 
Az új lemez is ezen a vonalon halad tovább? Mikor jelenik meg?
 
Valószínűleg január és március között valamikor. Kétéves alkotói folyamatot ölel fel az album anyaga. Sok ötletből válogattunk, de a lemezre végül 10-12 dal kerül fel. Ránk jellemző anyag lesz ez is, tehát megint csak egymástól nagyon eltérő stílusok kaptak helyet rajta, miközben egy újabb arcunkat is megmutatjuk. Az elektronikus zene még inkább előtérbe kerül, ám olyan tőlünk váratlan témák is megjelennek, mint a melankólia, a politikai és társadalmi kérdések.
 
Érdekes, hogy az „élvezzük az életet” felkiáltással indultatok neki anno, és most, amikor már egyre nagyobb népszerűségnek örvendtek, hirtelen átváltotok a súlyosabb témákra.
 
Nem tudom, hogy mi az oka annak, hogy ez a depresszívebb hangulat megjelent, de nagyon jól áll a daloknak. Szerintem Magyarországon kvázi lázadásnak mondható, ha valaki pozitív dalokkal jelentkezik, mert azért nem a legvidámabb nemzetnek tartjuk magunkat, inkább az édes-bús sírva vigadás jellemző ránk. Ilyen szempontból lehet, hogy az új lemez közelebb is fog állni a közönséghez. Bár nem úgy kell elképzelni, hogy az egészre ez a hangulat jellemző. Végső soron ott van egyfajta pozitív kikacsintás mindegyik dalban. Lehet, hogy ez a fajta változás az idősödésnek tudható be… Nem egészen értem, mert alapvetően mi elég pozitív emberek vagyunk. Mindenesetre hagytuk feltörni ezeket az érzéseket, mert mi amiatt nem vagyunk hajlandóak változtatni a zenénken, hogy tőlünk nem ezt vagy azt szokták meg. Az egyetlen dolog, amit a közönség megszokhatott tőlünk, hogy változatosságot kap. A dalainknak van egy természetes íve, amit nem akarunk befolyásolni.
 
Van valamilyen egy soros buzdító üzeneted a koncertig a közönség számára?
 
Ha olyan színvonalon szeretnék meghallgatni a zenekart élőben, ahogy eddig esetleg még nem, és kíváncsiak arra, hogy milyen az, amikor tényleg beleadunk mindent, akkor mindenképpen jöjjenek el. Én nem tudom elképzelni, hogy ha valaki nyitott a világra vagy a zenére, az rosszul érezné magát. Ha van ilyen, akkor annak visszavásárlom a jegyét.
 
 
mm.alvajaro