A valóság digitális eszközök nélkül is virtuális

A valóság digitális eszközök nélkül is virtuális

Az LVS után itt van Dányi Krisztina, azaz GLORIA következő háromszámos EP-je: a WRD egyik dalához Kőrösi Máté dokumentumfilm-rendező készített izgalmas, kísérleti technikával felvett videót egy nem mindennapi helyszínen. 
 
A WRD trackjei az LVS zakatoló, hipnotikus ütemei után optimistább képet festenek - de GLORIA-ra jellemzően most sem maradunk mélyebb mondanivaló és különleges zenei megoldások nélkül. Az első két dal, a WRD és a TPR üzenete egymásra épít. Előbbi egy “toborzóhimnusz”: egyenesen felszólít, hogy lépjünk át saját korlátainkon, és induljunk el az ismeretlen felé. Utóbbi már inkább annak az állapotnak szól, ami azután vár minket, hogy elhagytuk a buborékunkat, és arcul csap minket a valóság: amikor egyszerűen túl soknak érzünk minden külső hatást, és csak egy kis nyugalomra vágyunk.
A TPR azt az érzést próbálja megfogni, amikor végre elértük a vágyott ürességet, amelynek segítségével hátrébb tudunk lépni néhányat, hogy tisztábban lássunk és újra balanszba kerüljünk. A szöveg mellett a zene is az egyensúlyt helyezi középpontba: Krisztina mellett ugyanis S Olbricht, azaz Mikolai Martin is a dal producere. GLORIA dekonstruált edm-je és Olbricht melankólikus house-a pedig tökéletesen kiegészítik egymást.
 
Az EP-re felkerült az elvárások és a valóság közötti ellentétet feszegető SVN is. A dal alapjaként szolgáló teória lényege, hogy az életünk is egy mesterséges intelligenciához hasonlóan működik - hiszen mindig arra törekszünk, hogy az elvárásaink és a valóság között a lehető legkisebb legyen az eltérés. (Ez egyébként az ún. “free energy principle”, amiről az igazán érdeklődők itt találnak bővebb infot.) Ezt az elméletet pedig megfejeli még az a tény is, hogy ugyanazt a valóságot mindannyian máshogyan látjuk - tehát az végső soron digitális eszközök nélkül is virtuális. 
 
A megszokottól eltérő módon Dányi Krisztina és alkotótársai választása nem a címadó dalra, hanem a TPR-re esett, amikor videókészítésben gondolkodtak. “Mivel ez volt az első közös munkánk, és nagyon kíváncsi voltam, hogyan valósítja meg az ötleteit Máté, szerettem volna teljes művészi szabadságot adni neki” - mesél Krisztina. Kőrösi Mátéval, a Dívák című nagysikerű dokumentumfilm rendezőjével egy kiállításon fogalmazódott meg bennük a közös munka ötlete. 
“Ahogy Kriszti mesélt a projektről, elkezdett körvonalazódni a koncepció: egy live performance-szerű videót képzeltem el, sivatagi környezetben, 2-3 kamerával felvéve. Mindig arra törekszem, hogy olyasmit mutassak meg, amit én magam sem láttam még - mindezt lehetőleg úgy, hogy ne kelljen hozzá egy monumentális eszközparkot igénybe venni. Ez utóbbi persze nem mindig jön össze. Végül a TPR-t is hat különböző kamerával vettük fel (volt köztük GoPro, iPhone, handicam és 6K-s digitális is), és a forgatás is jóval extrább volt, mint ahogy terveztük” - mondja Kőrösi Máté.
 
 
Helyszínnek ugyanis a Fóti Homokbányát szemelték ki, ahol akkora szél volt a forgatás estéjén, hogy kisebb homokviharban kellett dolgozniuk. “Körbevettek a kamerák: ahhoz azonban, hogy a stáb ne látszódjon, mindannyiuknak el kellett szaladni, rejtekhelyet keresni, és csak utána kezdődhetett a felvétel. A kamerákat nekem kellett elindítani, és a Cuhorka Emesével közösen kidolgozott koreográfia szerint mozgatni, teljesen egyedül, amíg a többiek a távolból figyeltek. Nagyon izgalmas élmény volt, még annak ellenére is, hogy az első öt perc után mindannyiunk foga alatt szó szerint csikorgott a homok” - mondja GLORIA.
 
 
“Az időjárási viszonyok miatt szükség volt néhány ‘kézműves’ megoldásra is: fontos szerepet kapott például a videóban egy gyúródeszka is. Ilyen szempontból hasonló volt a forgatás a dokumentumfilmezéshez, hiszen ott is csak bizonyos mértékig van ráhatásom a történetre és sokszor rajtam teljesen kívülálló dolgok formálják a végeredményt” - fűzi hozzá Kőrösi. 
 
GLORIA-t legközelebb december 9-én a Magyar Zene Házában láthatod élőben - ezen az estén egyébként Berger Dalma is bemutatja majd új EP-jét. 
 
 
 

A cikk megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.