Amit a mézről tudni érdemes

 

A méz igen értékes nyersanyagunk: szénhidráttartalma 80–85%, víztartalma pedig 16–19% közötti.

Található benne gyümölcscukor (fruktóz, 34–41%) és szőlőcukor (glükóz, 28–35%) is. Emellett

fehérjék, aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek is vannak benne. A méz

ásványianyag- és vitamin jellemzőit a botanikai és földrajzi eredete határozza meg. Vitaminok közül a

legtöbb mézfajtában a C-, B1-, B2-, B6-, K-vitamint, niacint, pantoténsavat és biotint találunk. Ásványi

anyagai és nyomelemei közül a kálium, a kalcium, a magnézium, a vas, a cink, a mangán, a réz és a

króm emelhető ki. Ezeknek a mikrotápanyagoknak a mennyisége azonban csekély.

A méz kristályosodása természetes fizikai folyamat, nem jelenti azt, hogy a méz gyenge minőségű

lenne, a kémiai tulajdonságai nem változnak eközben.

 

A méz értékes tápanyagai révén igen sokrétű táplálkozásegészségügyi előnyökkel szolgál rendszeres,

mértéktartó fogyasztás esetén. 15 éves kor felett naponta 20-30 gramm a maximálisan javasolt

bevitel mennyisége.

 

Oligoszacharidjai segítik a jótékony (probiotikus) bélbaktériumok, így a bifidobaktériumok,

laktobacilusok szaporodását, vagyis a méz prebiotikus hatást fejt ki. Antibakteriális hatása savas

jellegének, hidrogén-peroxid-tartalmának köszönhető. A népi jó tanács hátterében, mi szerint ne

tegyük a mézet forró teába az áll, hogy a méz antibakteriális hatású összetevői normál

hőmérsékleten a legaktívabbak, a magas hő viszont csökkenti ezt az aktivitást, emellett a méz aroma-

és illatanyagai is károsodnak.

 

A méz íze több mint százhúsz aromaanyagból áll össze, amelyek kémiailag alkoholok, ketonok,

aldehidek, valamint észterek. Ezek a kellemes íz mellett étvágyfokozó hatásúak, serkentik az

emésztőnedvek, enzimek és hormonok kiválasztását. Az aromaanyagok mellett a különféle szerves

savak is befolyásolják a méz ízét, növelik annak étvágygerjesztő és emésztést serkentő hatását.

Náthás időszakban, influenzaszezonban a méz fogyasztása már csak azért is javasolt, mivel a B- és T-

limfocita immunsejtek aktiválása révén szerepe van az immunvédekezésben.

 

1 éves kor alatt a méz adása tilos. Még a legkisebb mennyiségben sem keverhető a kisded ételébe

vagy teájába, hőkezelve sem. Egy súlyos, életet veszélyeztető betegség, az ún. csecsemőkori

botulizmus alakulhat ki. A mézben is előfordulhat a Clostridium botulinum baktérium által termelt

toxin (botulotoxin), mely megtámadja az idegrendszert, székrekedést, gyenge szopási reflexet, az

izmok bénulását, légzési nehézséget okozva akár halálhoz is vezethet. A csecsemő védekező

mechanizmusa még nem kellően fejlett a spóra kiiktatásához. A botulizmus gyanúja esetén

haladéktalan orvosi segítségre van szükség.

 

A méz a cukorbetegek étrendjébe csak mértékkel, mért mennyiségben illeszthető be. Bár számukra

nem tilos, de csak megfelelő önkontroll mellett fogyasztható ez az élelmi anyag. Ugyan kicsit

kevesebb a méz energia- és szénhidráttartalma mint a cukornak, de döntő többségében egyszerű

(glükóz, fruktóz), illetve kis mértékben kettős cukrokat tartalmaz (pl., szacharóz, maltóz), ezért a

 

vércukorszintet viszonylag gyorsan megemeli. 1 evőkanál méz (30 g) szénhidráttartalma 24 g és közel

100 kcal.

 

A fruktóz emésztési zavarban szenvedőknek teljes mértékben ki kell zárniuk a mézet étrendjükből,

annak jelentős fruktóztartalma miatt.

 

Egyes pollenallergiák esetén felléphet keresztallergia a mézzel szemben, ezért ilyenkor fogyasztása

nem javasolt, ahogyan ismert méhcsípés-allergia esetén sem.

 

A sebkezelésre használt manuka méz egy orvosi minőségű (tisztaságú) méz. Sterilizálják és

előkészítik, mint egy krémet vagy kenőcsöt. Ez azt jelenti, hogy a kamrában tartott üveges manuka

méz nem tekinthető az elsősegélykészlet részének. A sebeket, fertőzéseket továbbra is hozzáértő

egészségügyi szakembernek kell ellátnia. Azoknál a betegeknél, akiknél allergiás reakció lép fel a

használat során, vagy épp cukorbetegség miatt szorulnak kezelésre, a méz használata külsőleg is

tilos!