Arénákban táncol Diótörőt a Győri Balett

Arénákban táncol Diótörőt a Győri Balett

A balett, a cirkuszművészet és a show elemeit ötvöző, látványos vetítéstechnikával kiegészített Diótörő előadást láthatunk idén karácsonykor három vidéki városban.

Az Audi Arénában Győrben december 10-én, a Debreceni Főnix Csarnokban december 18-án és a Veszprém Arénában december 22-én, várhatóan összesen tízezer néző előtt fogják eltáncolni a Győri Balett művészei ifj. Harangozó Gyula „Diótörő az Arénákban” című táncjátékát. Az eddigi legnagyobb hazai Diótörő előadás a helyszínekhez alkalmazkodva hatalmas, „szélesvásznú” díszlettel készül. 
 
A produkcióban a világ élvonalába tartozó Győri Balett táncművészei mellett a Győri Tánc-és Képzőművészeti Iskola balettnövendékei, valamint artisták lépnek a színpadra. A koreográfus és rendező ifj. Harangozó Gyula, Kossuth-díjas magyar táncművész, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója, aki a Bécsi Operában korábban nagy sikerrel játszott Diótörő rendezése alapján a díszlettervező Dmitrij Simkin-nel és a jelmeztervező Velich Ritával együtt egy új, látványos előadást állít az arénák színpadára.
 
A „Diótörő az Arénákban” a klasszikus darab korszerű, aktuális feldolgozása, mely mai sikerfigurákkal szól a gyerekekhez. Annak érdekében, hogy a modern felfogású, látványos produkcióban a hagyományos balettművészet kedvelői is megtalálják a számításaikat, a szervezők a Győri Balett művészei mellé a Herceg és Klára hercegnő nagy kettősének eltáncolásához a Moszkvai Bolsoj Balett szólistáit nyerték meg. 
 
„Ugyanazt az élményt szeretném adni a közönségnek a Diótörőmmel, melyet a darab keletkezésekor az alkotók szántak nézőiknek. A klasszikus Diótörő történetében a realitás és az álomvilág követik egymást. A darab első felében, a Stahlbaum család karácsonyi ünnepségén a 19. századi gyerekek a számukra mindennapi közegben jól ismert játékokkal és babákkal találkozhattak a színpadon. Nem maradhatott el a Bohóc, Colombina és a Néger baba figurája sem, valamint a bábjáték a Diótörő herceg és az Egér király Klára kisasszonyért vívott párbajával. Ennek a bábjátéknak hatására elevenednek meg Klára álmában az egerek és a kiskatonák, itt védi meg őt a Diótörő herceg a gonosz Egér királytól, és repíti át a téli tájakon keresztül mesepalotájába. Én ugyanezt a realitást szeretném visszaadni a darab első felében a mai gyerekeknek, amit a 19. századi gyerekek érezhettek az általuk jól ismert helyszín és játékfigurák láttán. Ha a darab eleje egy 21. századi karácsonyi vendégség, amelyen a meghívott gyerekek Pókembert, Barbit és a Robotot láthatják táncolni, és a bábjáték helyett a Diótörő herceg egy videó-játékon keresztül védi meg szeretett Kláráját az Egér királytól, akkor valószínűleg ugyanazt a hatást érem el, melyet a 19. században a darab alkotói értek el korabeli közönségüknél, hiszen az akkori gyerekek a jól ismert mindennapi életükből röppentek át a határtalan mesék világába. A videó-játék hatására született álmában Klára a mi előadásunkban ugyanúgy a téli tájakon keresztül táncol át a Diótörő herceggel annak mesepalotájába, hiszen álmunkban már nem vagyunk sem helyhez, sem időhöz kötve. Őszintén remélem, hogy a ma már klasszikusnak számító, sok ember számára meghatározó gyerekkori színházi élményt nyújtó előadást a 21. század nézőinek is szórakoztatóan és érthetően tudom tolmácsolni” – emelte ki a produkcióról ifj. Harangozó Gyula, az előadás koreográfusa és rendezője.

Az előadásra a jegyek a www.jegyelado.hu weboldalon, valamint az ismert jegyirodákban vásárolhatók meg, további információ pedig a produkció honlapján érhető el.


Ifj. Harangozó Gyula
(rendező-koreográfus, 1956. május 4. –)
 
Édesapja Harangozó Gyula, a Magyar Nemzeti Balett megteremtője, a Magyar Állami Operaház koreográfusa, karakter szólótáncosa és balettigazgatója. Édesanyja Hamala Irén, a Magyar Állami Operaház vezető balettmesternője és karakter szólótáncosnője. Ifj. Harangozó Gyula, Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, rendező. Tánctanulmányait az Állami Balettintézetben kezdte, majd a Moszkvai Nagyszínház Balett Akadémiáján folytatta, ahol kitűnő eredménnyel diplomázott 1976-ban. Ezután a Magyar Állami Operaház művésze, majd magántáncosa lett. 1981‒1991 között a Bécsi Staatsoper első szólótáncosa, 1981‒1989 között pedig a müncheni Bajor Állami Operaház állandó vendégszólistája. 1992-től négy éven át nemzetközi balett-menedzserként tevékenykedett. Alapító tagja és művészeti igazgatója volt 1993‒2005 között a Magyar Állami Operaházban bemutatott Világsztárok az Operában című nemzetközi balett gáláknak. 1999-2001 között a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöki tisztségét töltötte be. 1995-től 2005-ig a Magyar Nemzeti Balett igazgatójaként, majd 2005‒2010 között a Bécsi Staatsoper és a Volksoper balett együtteseinek és a Staatsoper balettiskolájának igazgatójaként dolgozott. 2013 óta a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója.
 
Szakmai díjak:
1977 – III. Moszkvai Nemzetközi Balettverseny ‒ „Legjobb fiatal táncos díja”
1978 – II. Tokiói Nemzetközi Balettverseny ‒ Aranyérem és a „Legjobb férfitáncos díja“
1981 – Év táncművésze Magyarországon
1983 – Év művésze Münchenben
2000 – Magyar köztársaság Tiszti Keresztje
2004 – Magyar Köztársaság Érdemes Művésze
2005 – A halhatatlanok társulatának örökös tagja
2009 – EuroPas táncdíj
2010 – Osztrák Érdemkereszt a Tudományért és Művészetért
2012 – Kossuth-díj
2015 – Tiszteletbeli Főiskolai Tanár – Magyar Táncművészeti Főiskola
 
Koreográfiák / színpadra állítások:
Csajkovszkij – Diótörő (Wiener Staatsoper, Volksoper)
Delibes – Coppelia (Magyar Állami Operaház, Wiener Staatsoper, Török Nemzeti Opera - Ankara)
Strauss – Térzene (Magyar Állami Operaház, Wiener Staatsoper)
Kocsák ‒ Hófehérke és a hét törpe 
(Magyar Állami Operaház, Észt Nemzeti Opera ‒ Tallinn, Rosztovi Zenés Színház ‒ Oroszország, West Australian Ballet - Perth)
Minkusz ‒ Don Quijote (Magyar Állami Operaház, Szerb Nemzeti Színház - Újvidék)
Csajkovszkij ‒ A hattyúk tava (Magyar Állami Operaház)
Bécsi Operabál 2006, 2007 (Wiener Staatsoper)
Theodorakis – Zorba (Győri Balett, Szegedi Szabadtéri Játékok)
 
Rendezés:
Comden-Green-Freed-Brown ─ Ének az esőben 
(Budapesti Operettszínház - Szegedi Szabadtéri Játékok koprodukció)