„Azokból válik nívós előadó, akik jó magasra teszik a lécet saját maguknak”
Ricsipí (Animal Cannibals) - interjú
Az Animal Cannibals története 1989-től napjainkig igen mozgalmas és színes, miközben a hiphopduó nevéhez olyan nagyszabású tehetségkutatók és műsorok is kapcsolódnak, mint a Fila Rap Jam, a Hip Hop Mission, a Radio Deejay Mikrofon Mánia, az It’s Rite!, a Roots And Routes projekt vagy az Offline Battle. Tavaly év elején pedig Dósa Richárd, alias Ricsipí került az NKA Könnyűzene Kollégiumának élére.
Azon kívül, hogy fáradhatatlanul teszel az Animal Cannibals folyamatos mozgásban levéséhez, másokat is előszeretettel karolsz fel, hogy ők is veletek tarthassanak a ZENE útján. Az „együtt” neked sem lehet kérdés. A rengeteg tehetségkutató, a töméntelen zene, a sokadik arc, még mindig hoznak újat?
Ricsipí: Én zenerajongóból lettem „zenész”. Egészen kiskoromtól fogva az életem a zene körül forog. Általános iskolában, alsó tagozatban farsangkor én vittem be a vadiúj Halász Judit-bakelitlemezt, hogy ne a rongyosra hallgatott őskori leletekre menjen a buli. Hetedikesként már az egész sulinak toltam a diszkót kölcsönkért hangfalakkal és magnókkal. Már akkor is bennem volt a vágy, hogy minél többen hallgassanak jó zenét! Ez a mai napig sem múlt el. Imádom, ha valaki meg tud lepni egy húzós ütemmel, egy rafinált harmóniamenettel vagy egy bombajó szöveggel. Én mindig nagyon kritikus vagyok, de szerencsére még hallok olyan zenéket, amiért érdemes pénzt kiadni.
Úgy tűnik, a kép az NKA-val lett teljes, ahol többedmagaddal „nagyban” gondolkodhatsz a zenéről, annak hazai helyzetéről és lehetséges irányairól. Érzed a feladat súlyát, vagy inkább élvezed az eddig befektetett energia gyümölcsének ízét? Hogy lehet elképzelni egy napot a hivatalban? :D
Ricsipí: Nagy mázli, hogy az elvállalt feladat nem kívánja meg, hogy a „hivatalban” kelljen ülnöm. Bár, nagyon hasznosnak tartom a személyes eszmecserét, de hála a kollégiumi tagoknak, kiválóan tudunk online is értekezni. Azért azt fontosnak tartom elmondani, hogy a Cseh Tamás Ideiglenes Kollégium a legtöbbet ülésező kollégium az NKA-ban, a Könnyűzene Kollégiuma pedig a legtöbb pályázatot elbíráló testület az NKA-ban működő 20 kollégium közül. Komoly keretet bíztak ránk, és mi nagy energiát fektetünk abba, hogy a legoptimálisabban használjuk fel a ránk bízott forrást. Nem telik el olyan nap, hogy ne foglalkozzak az NKA dolgaival. Már most irigykednek a környező országok ránk, amiért az állam ilyen komoly szerepet vállal a hazai könnyűzene támogatásában. Pedig még az elején vagyunk. Rengeteg ötletünk van, és úgy gondoljuk, hogy jó úton járunk.
Neked mitől Zenekar egy zenekar, Dal egy dal vagy Szöveg egy szöveg?
Ricsipí: A zenekar legyen egy olyan kis közösség, amely nem kollégákból, hanem jó barátokból áll. Ne a pénz vagy a siker tartsa össze, mert azok múlandóak. A dal legyen olyan, amit még más nem írt meg. Legyen benne egy olyan egyedi összetevő, amit más nem tud beletenni. A szöveg legyen olyan, aminek minden egyes szava átgondolt. A jó szöveg beleég az agyba.
Érkeznek a jövő titánjai? Titánokra vár egyáltalán a hazai zenei piac?
Ricsipí: Van, hogy évekig kell várni, hogy egy jó előadó feltűnjön, van, hogy évente több is rivaldafénybe kerül. Van utánpótlás bőven. Legjobban az angol nyelvű produkcióknál látok komoly fejlődést. De fontos, hogy ne csak az új előadókra koncentráljunk, hisz a több éve pályán lévők (jó esetben) folyamatosan fejlődnek és nemesednek, akár a jó bor. Azokból válik nívós előadó, akik jó magasra teszik a lécet saját maguknak. Lassan itt az ideje, hogy legyen egy magyar világsztár.
Törvényszerűségekből felépülő piacként tekintesz a terepre, vagy az adott produkció „tapintható pozitív energiája” a mérvadó döntéshelyzetben?
Ricsipí: Minden produkció egyedi. Döntéshelyzetben rengeteg szempontot kell megvizsgálni. A pozitív kisugárzás számomra előny, de nem itt van a hangsúly. Nem a kattintásszám, nem a koncerten lévő nézők száma és nem a gázsi nagysága a fontos. Egy a lényeg = működjön. Szórakoztasson vagy váltson ki bármilyen hatást, adjon át gondolatot vagy maradjon titokzatos, pörgessen fel vagy lazítson el. Legyen valamilyen! És persze okozzon örömet annak, aki csinálja!
Valóban lemezkiadóként fogható fel az NKA általad vezetett kollégiumának szerepe itthoni viszonylatban?
Ricsipí: Annál lényegesen több. Minél jobban beleássuk magunkat a szakma legmélyebb rejtelmeibe és minél több szereplőt vonunk be a közös munkába, annál jobban látszik, hogy mekkora az igény egy olyan szervezetre, ami a hazai könnyűzene „gazdája”. Félreértés ne essék: ez nem mi akarunk lenni. Azt szeretnénk, ha létrejöhetne egy olyan programiroda, szervezet vagy egy „intézményrendszer”, ami segítségével minden alkotó és előadó kihozhatja a maximumot magából. Az NKA-ban tevékenykedő, könnyűzenével foglalkozó kollégiumokban mi most segítjük az alkotást, a kép- és hangfelvételt, a koncertturnékat, az egyedi eseményeket, de foglalkozunk az oktatással, a könnyűzenei szervezetek támogatásával, konferenciák és szakmai találkozók/képzések támogatásával, a média bevonásával, hazai és nemzetközi pályára lépést segítő programokkal. De hiányzik egy olyan szervezet, ami összefogja a szakma szereplőit, ami segíti a kommunikációt az év minden napján.
Vannak még az eddigieknél is nagyobb (hiphop) zenei összefogási lehetőségek a fejedben?
Ricsipí: A hiphop az egy olyan műfaj, aminek nem feltétlenül áll jól, ha külső támogatást kap. Valószínű, hogy ezért is minimális a rapelőadók pályázati támogatása. Az NKA-ban végzett munkám elkülönül a hiphoppal való egyéb kapcsolódásaimtól. Az Animal Cannibals 1998-ban hozta tető alá az első magyar raphimnuszt, az akkori MC élvonallal. Tíz évvel később, 2008-ban sikerült ezt megfejelnünk az azóta több mint 5 milliószor megtekintett Északon, délen… című hiphop allstars-zal. Jövőre újra 10 éves évfordulóhoz érünk. Valami, az eddigieknél is nagyobb dolog van készülőben, de ennél többet még nem árulhatok el.
mm.alvajaro
A cikk nyomtatott változata a RCKSTR Magazinban jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.02.14.
