Biztos, hogy az illatos a jobb?

Biztos, hogy az illatos a jobb?

Manapság minden illatosítva van. Mi, emberek, egyszerre több illatot is viselünk: tusfürdőét,
testápolóét, arckrémét, parfümét, borotvahabét, dezodorét, ruhaöblítőét stb. Illatosított
papírzsebkendőbe fújjuk ki az orrunkat, illatosított vécépapírt használunk. De tisztában vagyunk-e
azzal, milyen hatással van ránk ez a többnyire mesterséges illatdömping?
 
Te tudod, mitől illatos a tusfürdőd?
Minél illatosabb egy termék, annál valószínűbb, hogy allergizál. A kozmetikumok, tisztítószerek
összetevői között feltüntetett fragrance, vagy parfüm megevezés valójában egy ismeretlen
összetételű illatkoktélt takar. A speciális adatbázisok több mint 20 ezer illatosításra használt
vegyületről tudnak. Európában az emberek 1-3 százaléka kontakt allergiás ezekre (érintkezés esetén
irritáció alakul ki). Legalább 26 illatösszetevőről tudjuk, hogy fokozottan allergén, és ezért "bőrön
maradó” termékek (pl. arckrém, testápoló, kézkrém, ajakbalzsam stb.) esetén 0,001% felett,
lemosható készítményekben (pl. szappan, tusfürdő, hajsampon) 0,01% felett – kötelező feltüntetni az
összetevők között.
 
Rengeteg termék van feleslegesen túlillatosítva, a WC-papírtól számos babatermékig, az emberek
pedig önkéntelenül is megveszik a túl- vagy feleslegesen illatosított termékeket, hozzászoktak az
öblítő, az szagosító spray-k használatához.
 
Ahol lehet, kerüljük az illatosított termékeket, hiszen még a legtöbb természetes, például citrusokból
származó vagy természetazonos illatanyag is irritálja a bőrt és a nyálkahártyákat, szemet, de több
szintetikus illatosító anyagnak komolyabb egészségügyi kockázata is van.
 
A policiklikus pézsmák, szintetikus mósusz-vegyületek például felhalmozódnak az emberi
szervezetben és a környezetben. Irritálják a nyálkahártyákat és allergiát okoznak. Lehetséges rákkeltő
anyagok és ismert a májkárosító hatásuk. Sajnos, mint illatanyagot nem kell feltüntetni a
kozmetikumok címkéjén. A kozmetikai termékekben gyakran használt xilolmósusz (musk xylene)
felkerült az EU különös aggodalomra okot adó anyagok listájára, mivel felhalmozódik az emberi
szövetekben, és nem bomlik le, ezért 2015-től korlátozták az uniós felhasználását.
 
Mi a helyzet a légfrissítőkkel?
Nagyvárosainkban eleve rossz a levegő minősége, miért súlyosbítjuk a helyzetet agresszív
illatmolekulákkal? Ha érzel egy illatot, az már eljutott az orrnyálkahártyádig, s az orrodon át bejut a
tüdődbe. Ha elég kicsi a permetcsepp, akkor a tüdő hörgőcskéiből a véráramba is bekerülhet. 
A légfrissítő egyébként sem ''bontja le'' a kellemetlennek érzett szagokat, legfeljebb elfedi azokat.
 
Ami pedig az elektromos árammal működő légfrissítőket illeti, egy korábbi amerikai kutatás szerint a
hálózati elektromos árammal működő szobaillatosítók (a bennük lévő vegyületek hatékony
terjesztésével) fokozzák a légúti betegségek, köztük az asztma, az idült hörghurut és a hörgőrák
kockázatát: ''a légfrissítők 50 mikrogramm/köbméter koncentrációban képesek kibocsátani
formalinszerű vegyületeket. Ez az érték az EPA által szabadtéren (!) megengedhető legmagasabb
koncentrációhoz közelít. A szakértők véleménye szerint hasonló légszennyezés tapasztalható például
a belsőégésű motorok kipufogó rendszerének nyomában'', olvasható a Nature magazin cikkében.
 
A légfrissítők gyakran ftalátokat tartalmaznak, amelyek hormonális, termékenységi, születési
rendellenességi problémákat okozhatnak. Hasonlóképpen gondolkodj el az elektromos árammal
párologtatott rovarirtószerek használatán is.  
 
Egy 2017-es kutatás szerint a légfrissítők összetételének kevesebb mint 10 százalékát teszik
nyilvánossá. Ami a testre fújható parfümöket illeti, az úgynevezett ''természetes'' összetevőkben is
lehetnek mesterséges vegyületek.
 
Mit tehetsz?
Valahányszor megveszel egy olyan terméket, ami illatosítva van, azt az üzenetet küldöd a
gyártójának, hogy gyártsa továbbra is, hiszen van rá kereslet. A cél nem a másik véglet, hogy
mostantól oroszlánszagú ősemberként élünk, hanem hogy megtaláljuk a köztes megoldásokat.
 
Tisztának lenni nem azonos azzal, hogy beillatosítjuk magunkat. A lakásunk attól lesz jó szagú, ha
szellőztetünk és tisztán tartjuk. Persze ha a lakás egy forgalmas utcában van, akkor ki kell tapasztalni,
hogy melyik napszakban szabad ablakot nyitni.
 
A lakás tisztán tartásához tökéletesen megfelelnek az öko tisztítószerek (ecet, mosószóda,
szódabikarbóna, citromsav), amelyek illatanyagmentesek és sokkal olcsóbbak, mint az erősen
illatosított vegyszerek.