Blues jamboree a Kobuciban
Egy estére, nevezetesen augusztus 23-ra hatalmas blues jamboree kerekedik a Kobuciban, méghozzá a Bluestone zenekar – 9 főre kiegészülve – hozza el nekünk ezt az eseményt. Azt, hogy mire számítsunk Tomor Barnabás basszusgitárossal, Vasicsek Öcsivel, és a zenekar alapítójával, Kőmíves „Stone” András gitárossal fejtegetjük. Egy biztos: kényelmes lábbeli ajánlott a nagyobb mozgolódások miatt, kedves Hölgyeim és Uraim!
Három éve annak, hogy úgy határoztatok egy összezenélés alkalmával, hogy ebből az eseményből rendszert csináltok. Sajnos a pandémia miatt elmaradt két alkalom is. Biztos maradt bennetek kraft ez idő alatt. Megkapja ezt a közönség augusztus végén?
Kőmíves „Stone” András: Igazság szerint nem mi döntöttünk így, hanem a Kobuci kérdezett meg engem arról, hogy mi lenne, ha minden évben szerveznénk hasonlót jamboree-t. Akkor óvatosan annyit mondtam, hogy talán majd az 50. születésnapomon. Végül belementem, és 2020-ra is megvolt a terv és a dátum, illetve 2021-re, csak hát sajnos ez a fránya vírus közbeszólt. Idén szerencsére nincsenek minket érintő korlátozások, így végre megtarthatjuk ezt az „ünnepet”. Tomor Barna barátommal év eleje óta szervezzük közösen.
Mit szólt a két vendégfellépő, Hobo és Ferenczi Gyuri, amikor megkerestétek őket?
K.S.A.: Hobót 2020 elején kértem fel először, elsőre igent mondott. 4–5 éve dolgozunk együtt, havi rendszerességgel lép fel az általam szervezett Muzikum Klubban. Ráadásul a zenekarunk zongoristájával, Nemes Zolival több éven keresztül együtt zenélt.
Gyurival közel 20 éve ismerjük egymást, annak idején a Petőfi Hangzó Helikon lemezének én voltam a marketingmenedzsere. Majd néhányszor jammeltünk, zenéltünk is együtt. Szóval mindkettőjükkel haveri viszonyt ápolok, ápolunk, így nem kellett „könyörögni”, hogy eljöjjenek erre az estére vendégszerepelni hozzánk.
A Kobucihoz szorosan kötődik a blues műfaj. Nektek milyen kapcsolatotok van a hellyel?
K.S.A.: 2018 óta lépek, léptem fel több formációval a Kobuciban, mindig tárt karokkal fogadtak minket, akármelyik produkciómat vittem. Elsőként az EC 70-nel (Eric Clapton Tribute Band) játszottunk, majd 2019 tavaszán Podlovics Petivel szerveztünk egy egészestés zenei minifesztivált 30 zenekarral, amelyet Fekete Jenci barátunk kórházi és rehabilitációs kezeléseinek megsegítésére hoztunk össze. Mondhatni jó munkakapcsolat fűz hozzájuk, hihetetlen jó és profi stábbal dolgoznak, öröm náluk zenélni!
A blueskorszakokat már magunk mögött hagytuk – vagy most jön csak igazán. Milyen az itthoni bluesközönség most?
Vasicsek Öcsi: Közhely, de igaz: a blues rétegzene. Van egy erős és kitartó blues-szerető közönség, akiknek nagyon jó játszani. Nem csak szeretik, de értik is a műfajt. Nekik ünnep játszani, mert különleges energiákat mozdítanak meg bennünk és ezt szerencsés esetben felerősítve adjuk vissza nekik. Jó játék!
Tomor Barnabás: Számomra a blues volt, van, lesz. Megkerülhetetlen. A bluest értő, szerető, és igénylő közönség mindig is rendben volt. A műfaj népszerűsítése időről időre változik, az adott korhoz igazodik, de fajsúlyosan jelen van. A bluesfesztiváloknak régre visszanyúló hagyománya van hazánkban. Picit csendesebb körülötte a média, de minden évben több városban is megrendezésre kerülnek, és helyenként gasztronómiai élményekhez is kapcsolódnak.
A hippikorszak már igencsak visszatért… Lehet, hogy tényleg most jön csak újra igazán a blues ideje? Hogy érzed?
V.Ö.: A blueszene örök. Olyan érzésekről beszél, amelyek minden kor emberében megszólalnak. A zenei divatok nem igazán érintik. Van valamilyen hullámzás, de ez talán az időközönként felbukkanó, meghatározó előadók miatt is lehet.
T.B.: Öcsi kimondta: a blues örök. Talán az előző válaszomban érzékeltettem, hogy is viszonyulok a blueshoz, elkapott és nem enged. Nálam mindig „bluesidő” van. Sok más műfajra is kinyitotta a fülem-lelkem.
Jegyek ITT elérhetőek!
ÍRTA: Könnyű Flóra
FOTÓ: Nagy János
Az interjú megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
.jpg)
