Egy helyszín, ahol megérintheted a történelmet

Egy helyszín, ahol megérintheted a történelmet

Pop-up kiállításon fedezheted fel a XVI. századi Budát

Egy helyszín, ahol megérintheted a történelmet – Pop-up kiállításon fedezheted fel a XVI. századi Budát
A híres 5 Mihály utca 9. szám alatt október 31-ig fogadja a látogatóit a különleges erődítmény, a nemrégiben feltárt Erdélyi bástya. Az első bástya címre keresztelt kiállítás másik fele a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában látható, ahol a bástyánál végzett ásatások során feltárt csodálatos leletek, kincsek repítenek vissza a török kori Budára. A tárlattal kapcsolatban Bakó Bálint mesélt nekünk.
 írta:Szabó Anna
képek:Várkapitányság NZrt.
 
Miért olyan különleges a Táncsics Mihály utca 9.?
Itt szabadították ki 1848-ban Táncsics Mihályt, viszont a kiállításunk sokkal régebbre kalauzolja vissza a látogatókat. A XVIII. századi lőporraktárban rendeztük be a tárlatunkat, ami a török kori Budát, a vár visszavételét mutatja be. A területen tavaly végzett ásatások során előkerült tárgyak is itt lettek kiállítva. Érdemes még megemlékeznünk arról is, hogy a Táncsics Mihály utca 7-9. szám alatti telek már IV. Béla rezidenciája is volt, azaz egy régi királyi ház, ami a mongol inváziót követően épült fel a XIII. században. A fő attrakció a régészeti feltárás területe, ami jelenleg tárlatvezetéssel látogatható, és ahol a Budapesti Történeti Múzeum régészei dolgoztak. Itt egészen a XVII. századi járószintig lemehetünk. Bejárható, megtekinthető a késő középkori, kora újkori épületegyüttes, sőt, a túra során testközelből megmutatjuk az erdélyi bástya gyalogoskapuját, valamint azokat a pontokat is, ahonnan elrejtett török kincsek kerültek elő.
 
Említetted, hogy a bástya neve Erdélyi bástya, a kiállítás pedig „Az első bástya” címet kapta. Honnan erednek az elnevezések?
Az Erdélyi bástyát Szapolyai János építette az 1530-as években, és azelőtt, hogy a királyunk lett, erdélyi vajda volt, így az építmény neve az Erdélyi Vajda Bástyája lett, ez azonban a török korban lekopott. És azért az első, mert ez egy nagyon korai fülesbástya vagy olasz bástya, ami már utal az itáliai származására, hiszen ott jelentek meg először, mint első modern erődítések. Ez az egyik első, ha nem a legelső Itálián kívüli példája, Szapolyai itáliai mérnökökkel terveztette meg. Egyébként a mai Olaszországban is ebben az évtizedben jelentek meg, úgyhogy igazi korai példának tekinthető.
 
Hogyhogy eddig nem nyitott meg a helyszín a nagyközönség előtt?
Volt itt már korábban is ásatás, az 1960-as években, csak akkor még a helyszín nem volt nyilvánosan bejárható. Követségi terület volt, a II. világháború után az amerikaiaknak adtuk jóvátétel címén, és csak 2014-ben kaptuk vissza. Némi egyeztetés után tavaly kezdték meg újra az ásatásokat, így 2019-ben tudott megnyitni a kiállítás. Tehát maga a bástya évszázadokig a föld alatt volt. Emellett a középkori tornyot, és minden mást is, amit a tárlaton bemutatunk, eltemették.
Mi az, ami elsősorban izgalmassá teszi a kiállítást a fiatalabb korosztálynak, például a „Z” generációba tartozóknak? Vannak például interaktív és/ vagy digitális részei a tárlatnak?
Önmagában már az is, hogy egy egyedülálló, októberig látogatható régészeti sétányon járhatunk. Ott sétálgathatunk, ahol már 400 éve is sétálgattak, be lehet menni egészen a XVI. század eleji gyalogos kapuig, tulajdonképpen meg lehet érinteni a történelmet. Ehhez pedig kapcsolódik a kiállítás benti része, ahol vannak játékok – memória, kirakós ­–, és egy remek, 3D-s rekonstrukciós film is megtekinthető, tehát akit komolyabban érdekel a történelem, az jobban el tud mélyedni a témában. A kicsiknek pedig van régészeti homokozó, ahol különböző tárgyakat áshatnak elő. A későbbiekben tervezzük még továbbfejleszteni a digitális tartalmakat.
Ha már történelem iránt érdeklődők: elsősorban nekik ajánlanád a tárlatot?
Minden korosztálynak és gyakorlatilag mindenkinek ajánlom, hiszen mindenkinek árnyalja a közel másfél évszázados török korról alkotott képét. Emellett a tárlatvezetők nagyon rugalmasak, így minden látogatóval megfelelő párbeszédet tudnak kezdeményezni.
 
Szükséges valamilyen szinten felkészülni a kiállításra? Úgy értem, kell egy előzetes tudás ahhoz, hogy élvezhető legyen a látogatás?
Nem, abszolút nem. Azt gondolom, hogy mindenki megtalálja a maga érdeklődésének megfelelő területet. Mert természetes, hogy mindenkinek más és más az érdeklődési köre, de úgy tapasztaltam, hogy 30-40 tartalmas percet még az is el tud tölteni nálunk, aki nem hardcore történelemrajongó. Végső esetben pedig, ha mondjuk az, akivel a kiállításra érkezünk, úgy dönt, hogy az összes panel szövegét elolvassa, még mindig dönthetünk úgy, hogy megiszunk egy kávét, miközben gyönyörködünk a pesti oldal panorámájában. A helyszín pedig maga is gyönyörű: egy telepített vadvirágos mező mellett itt találhatóak a várnegyed legöregebb fái, amelyek legalább kétszáz évesek, a maradványok pedig magukért beszélnek. Az egész teljesen új fénytörésbe helyezi a város történetét.