"Ez a HÉT JEL világa."
2018-at írtunk, amikor megjelent a HÉT JEL első lemeze. Sokáig az is kérdés volt, hogy lesz-e folytatás, vagy csak egyszeri csoda a 36 közreműködővel elkészült TISZTA LAP. Az idő múlásával letisztult a kép, Pócsi Pistinek megjött a kedve a dalíráshoz, és a receptet folytatva dolgozott tovább, immáron 44 baráttal. Július 5-én pedig, 15 szerzeménnyel, egy új klip kíséretében megjelent a VÉRREL ÍRVA. Ezekről a folyamatokról, és az új anyagról kérdeztük Pistit.
A VÉRREL ÍRVA klip a legújabb, és egyben a legrégebbi anyag. Tudatosan alakítottad így?
Ha arra gondolsz, hogy évekkel ezelőtti felvételekből vágtam, akkor mondhatnám, hogy tudatos volt, de igazából nem. Valahogy a sors hozta így, hogy a legelső hangok és képek azok, amik valójában kinyitják ezt az új világot. Szerintem ez is karmikus, mint oly’ sok dolog az életünkben.
Valahol azt írtad, hogy ez a legfontosabb dal, éppen ezért ez a lemez címe.
A lemez címe egy koncepció része, amiben az első fejezet a TISZTA LAP, ezt követi most a VÉRREL ÍRVA, és megvannak a következő fejezetek is. A szerzemény talán az egyik kedvenc. A grunge vonulata miatt mindenképpen nagyon közel áll hozzám, és maga az alkotási folyamat, hogy egy légtérben, alig három óra alatt megszületett, az még kedvesebbé teszi. Aki a Pearl Jam, vagy épp a Black-Out zenéjét magáénak tudja, neki hallania kell ezt a dalt.
Most nem csak ezt az egy dalt ünnepled, hanem azt, hogy végre megjelent a lemez. Mennyit is várattál minket?
Klasszikus értelemben másfél évet. Azóta fiókban volt a kész anyag. Az a baj, hogy sok dolog elvette a fókuszomat a megjelenéstől, és egy nagyon konkrét elképzelés volt a fejemben, amihez ragaszkodtam, csak éppen a kreatív energiák nem engedelmeskedtek. Tudtam, hogy mit szeretnék üzenni a kiadvánnyal, és mivel a grafikai részét is én készítem, nem tudtam másra átruházni, hogy befejezze a félkész dolgaimat. A saját kézírásom látható a borítóban és a bookletben. Egyszerűen volt olyan, hogy dolgoztam rajta, de nem jöttek a sorok, nem úgy gördültek, ahogy azt akartam, máskor pedig a képi világ nem állt össze. Idén tavasszal beszéltem újra Hartmann Kristóffal, a kiadványról, és akkor újra energiát kaptam, no meg Nóniusz Gábor, a lemez hangmérnöke piszkált vele folyamatosan, hogy ideje kiadni, mert lassan a hármas lemezt is megírtam, de még a kettes sincs kint.
Másfél év nagyon sok idő, gondolom néhányszor meghallgattad. Nem jött a változtatás vágya?
Szerintem eltelt négy hónap, amikor először újra hallgattam a mixet, és nagyon szerettem. És szeretem most is. Persze vannak apró dolgok, amiket lehet, de csak lehet, hogy másképpen csinálnék, de abban hiszek, hogy ennek a lemeznek a hanganyagára pontot tettünk. Mást igen, jobbat nem biztos, hogy tudtunk volna belőle csinálni, és ez így van rendjén.
Több dalt publikussá tettél a TISZTA LAP megjelenése óta, amolyan előszélként, de nem rajzolódott ki egységes zenei kép. Most akkor milyen is ez a lemez?
Pócsipistis. Ez a HÉT JEL világa. Maradt le dal, mert hasonló zenei gondolat már szerepelt az elkészült szerzemények közül. Egy nagyon színes lemez született, sok-sok zenei hangulattal, és nagyon széles skálán mozgó érzelmi ampiltudóval. Igazán változatos és színes utazás lesz ez a bő hetven perc, amire invitálom a hallgatókat. Amiben nagyon hiszek, hogy elindulunk valahonnan és megérkezünk valahová. Éppen úgy, ahogy az életünkben is tesszük. Vannak állomások, vannak megélni vágyott, vagy épp felejtendő történések, és egyszer csak ott egy kapu, amire vágyunk.
Te mire vágysz most zeneileg, alkotóként?
Jusson el minél több emberhez a VÉRREL ÍRVA, alapvetően ennyi. Mindez annak a tudatában, hogy nem az ilyesfajta zenék most a menők. De megalkudni nem szeretnék. Ha egy-egy szerzeményemből elvennék, egyszerűsíteném, akkor egészen közel kerülne a trendekhez, csak az épp nem HÉT JEL lenne, hanem valami egészen más. Nálam pedig nem erről szól az alkotás.
A VÉRREL ÍRVA kapcsán 44 zenésszel dolgoztál. Ki szeretnél bárkit is emelni?
Nem. És nem csak azért, mert nem lenne korrekt, hanem azért, mert mindannyian a szívüket tették ebbe a lemezbe, és mindenkiről lenne egy történet. Másodszor sikerült magam mellé állítani remek muzsikusokat, amiért mérhetetlen hálával tartozom. Azt azonban tudom, hogy a következő lépésekben már nem szeretném őket kizsigerelni. Így is rengeteg szeretetet, és csodálatos hangokat ajándékoztak nekem.
ÍRTA: Spark Lili
FOTÓ: Mahunka Balázs
FOTÓ: Mahunka Balázs