Feszegetni a határokat - interjú a TSO és a del.grady frontemberével, Kókai Barnabással

Kókai Barnabást nem kell bemutatni a hazai rockereknek, hiszen a The Southern Oracle formációval már csaknem másfél évtizede a metálszcéna megkerülhetetlen alakja. Viszont mindig is voltak más zenei ötletei is, amik nem fértek bele egyik zenekarába sem, így született meg a del.grady, ami az egyik legizgalmasabb friss projekt itthon jelenleg.

Már több mint egy évtizede vagy a tagja és frontembere The Southern Oracle formációnak. Honnan jött az ötlet az új projekthez?
Nem sokkal Szegedre kerülésem után a középiskolai éveim alatt 2006.-ban kezdtem el zenekarozni, akkor még gitárosként, majd pár év tapasztalatszerzés után 2009. februárjában megalapítottam a TSO-t, igaz akkor még más néven, mert cél nélkül baráti összejövetelként indultunk. A barátság csak bővült, tagcserék is voltak, amik a zenei irányt is mozgatta, a pandémia pedig meghozta az eddigi legjobb energiát, hiszen a világ teljes felfordulásával mindent át kellett gondolni. Megszilárdult és letisztult a zenekar magja, ezzel a zenei világunk és szövegvilágunk is szintet lépett, olyan helyre került ahol igazán jól érezzük magunkat.
Ez a Covid-os időszak viszont számomra nyitott egy ajtót és adott egy teret a zene világában, ami a TSO határain túlmutat, így az itthoni eszközök bővítésével párhuzamban elkezdtem ezt a saját projektet. Édesapám dobos, így a zene mindig is körül vett, 9 évesen kezdtem el a saját ízlésemet keresni, amit a hip-hop világában találtam meg és ez a mai napig az egyik legfontosabb az életemben. Mivel nagy bolondja vagyok a filmeknek, sorozatoknak, így a filmzenékre is elég rendesen rápörögtem, bakelit gyűjtőként pedig mindig bújom az artwork-öt az infókért és figyelmes lettem az összefüggésekre mennyi producer és zenész dolgozik különböző lemezeken stílustól függetlenül és adta az ötletet, hogy bármilyen prekoncepciótól mentesen kiadjam magamból, amiket eddig még nem tettem.
Eredetileg instrumentális vonalnak éreztem, viszont mivel mindig rengeteg gondolat kavarog a fejemben és van jó pár, amiket a metál szférában mozgó zenekaraimban nem tudom kiírni magamból a stílus kötöttségei végett, így elkezdtem ezeket szövegekké alakítani és spoken word formában felvenni. Viszont ahogy jöttek az új ötletek zeneileg, úgy húzta magával az éneket is és az egész egy nehezen behatárolható massza lett, ami mégis egységet képez, legalábbis számomra, de ennél több nekem nem is számít, mindig magamnak írom az ötleteimet legyen az bármelyik felállás, amiben dolgozom és ha ez a közönségnek is tetszik egy jóleső plusz.

Mennyiben más ez, mint a TSO? Milyen műfajban alkotsz, és kikkel? Honnan jött az ismeretség velük, miért gondoltatok közös munkára?
Mivel főként olyan dolgokat rakok a del.grady számokba, amik egyik zenekaromban sem férnek meg, így talán mondhatom, hogy szinte teljesen más. Nyilván gyökereiben ugyanaz, hiszen belőlem van és így főleg mondanivalójában igen hasonló, sőt, lesz a lemezen egy track ami a legutóbbi TSO lemez nyitó dalának átdolgozása. Műfajilag talán az alternative hip-hop áll a legközelebb, ha stílusilag akarjuk megfogalmazni, mert elég sok minden felfedezhető a lemezen, elég komplex lett.
Az ötleteléstől, a zene- és szövegíráson át, a producálás, a felvételek és a keverés is teljes mértékben az én munkám, a hihetetlen minőségű analóg masztert pedig egy nagyon kedves barátommal készítettük. Valamint az összes vizuális megjelenést is én készítem, az artwork-öket, és még a videóklipet is beleértve, utóbbinál a operatőri munkáért és fotókért pedig hatalmas köszönet Bodnár Dávidnak, akivel hosszú évek óta dolgozom együtt minden projektemen.


Igaz itt-ott jelét adtam, hogy dolgozom valamin, de igyekeztem minél jobban radar alatt maradni a tényleges anyaggal, nem is volt igazán tervem, csak hogy összerakjak egy lemezt. Időközönként megmutattam pár havernak egy-egy fél számot vagy akár éppen elkészült darabot és igazán megleptek a reakciók és amikor elkészült az anyag elkezdtem gondolkozni mi legyen.

Van két nagyon kedves barátom akik az elektronikus zenei világban mozognak már nagyon hosszú ideje és olyan dolgokat elértek amik hatalmas tiszteletet követelnek meg, ők nyitották meg előttem az addig ismeretlen stílusokat, szóval nagyban hozzájárultak a del.grady megszületéséhez, így evidens volt, hogy bedobjam nekik mi lenne, ha együtt nyomnánk az élő produkciót. Szerencsémre mindketten rábólintottak, úgyhogy nagyon jó hangulatnak nézünk elébe a számomra eddig ismeretlen berkekben való fellépéseken. A két lemezlovas pedig nem más, mint Czigány Dániel, azaz Longman és Leányvári József, azaz DJ Marvin. Megfordultak a világ rengeteg pontján, elképesztő múlt és tudás van mögöttük, az utóbbi években pedig Dani a különböző klubokban és fesztiválokon keveri széles spektrumon a zenét fókuszban a drum and bass-zel, Joci hasonlóan nyomul az éjszakai klubokban, de talán legtöbben a Bëlga névre hallgató elképesztően menő formációból ismerhetik.
És van egy vendégszereplő is az egyik számban, aki nem más, mint az ország egyik legcsodásabb hangú énekesnője, a számomra nagyon kedves Schoblocher Barbara a Blahalouisiana énekesnője.

Mennyivel más a munkafolyamat/munkamegosztás itt, mint a TSO esetében?
A TSO-hoz nem tudnám és nem is szeretném hasonlítani, ez egy új út számomra, ahol másfél évtizednyi zenei jelenlétem tapasztalatit felhasználva, de mégis ismeretlen területként nyitottan szeretnék mozogni. Körül-belül másfél éve dolgozom a del.grady-n, ennek zömét egyedül töltöttem, viszont a lemez elkészültével az elmúlt hónapokban Jocival és Danival sokat agyaltunk milyen legyen előben, mik fognak működni, mik nem, mivel tegyük élvezetessé a közönségnek és legalább annyira fontos, hogy saját magunk számára is. Egy tradicionális hip-hop felállásra alapuló, határokat feszegető produkció lesz, amivel rengeteg tervünk van és ebben óriási segítségként a szintén sokat megtapasztalt arcokból álló, újonnan formált Santos Production van a segítségünkre, nagyon köszönöm Fruzsiéknak, hogy hisznek bennem és energiát fektetnek a del.grady-be.

A zenélés mellett keresett grafikus és tetováló is vagy. Hogyan jut időd, energiád minderre? Melyik élvez prioritást, vagy esetleg mindig más van előtérben?
Mindig nyakig úszom a határidőkben, legtöbbször meg is csúszok a dolgokkal és van, hogy annyira tetőzik minden, hogy nem jut időm befejezni vagy akár elkezdeni sem azt, amit pedig nagyon szeretnék. Szóval sajnos nem jut annyi időm egyikre sem, mint amennyit szeretnék és ami a legrosszabb, hogy ennek kommunikálásában sem jeleskedem, mert még mindig azzal ámítom magam mindenre tudok időt szakítani, de a napi 24 óra korántsem elég a magamfajta workaholic életmódot folytatónak…de továbbra sem szeretném feladni, hogy azzal foglalkozzam, amit szeretek, különben mi értelme bárminek is. Különösen hálás vagyok a feleségemnek, aki mindenben támogat és önmagam lehetek mellette.
Persze folyamatosan azon vagyok, hogy fejlesszem magam és a káoszban megtaláljam a rendet, nem tudom ez mikor fog megvalósulni, de úgy érzem a del.grady már most sokban változtatott a hozzáállásomon és remélhetőleg egy új lendületet, akár utat is hoz.

Nagyon fiatalon kerültél bele a metálos zenei szcénába. Hogy látod, mennyit változott itthon a műfaj megítélése, népszerűsége? Mennyire lehet újat alkotni még? Te mennyit változtál zenészként, alkotóként?
14 körül lehettem amikor először voltam underground metál bulin és hát mondanom sem kell, azonnal beleszerettem. Ahogy már említettem volt több zenekarom, gitároztam, énekeltem, koncerteket szerveztem, fesztiválokon dolgoztam, nagyon sok mindenben volt szerencsém részt venni, kis dolgoktól hatalmasakig. Változik a világ, az emberek és ezzel a zenei szcénák is, mikor mi a felkapott dolog és ehhez az emberek mennyire akarnak vonzódni vagy épp eltávolodni tőle. Az én hozzáállásom pedig mára az emberi oldal fontosságára fókuszál, a zenei stílusok kevésbé számítanak, a popularitás pedig még mindig nem mérvadó számomra. Szóval lényegében megmaradtam ugyanaz a kis srác, aki az első buliján totál oda meg vissza volt milyen király egy suli kollégiumának tornaterem öltözőjében zajongani, csak még nyitottabb vagyok. Rosszakarók és negatív energiákon élők sajnos egyre több ember kedvét veszik el, de mivel már nem én vagyok a kicsi, mint ahogyan azt mindig is megkaptam, így pont az ellentétét szeretném éreztetni azokkal, akik most kerülnek be körforgásba, szeretném megmutatni nekik mennyit mindenben tud segíteni egy ilyen közösség, ha összetartunk.

Hol lehet látni, hallani a del.gradyt Mik a jövőbeli terveid?
Ez ugye a premier az alienated című dallal, amire azért esett a választásom, mert zeneileg is elég színes, valamint szövegileg az egyik legfontosabb a lemez szempontjából, és a stílus engedelmével jobban odaszólok, van itt egy mondat, amivel már a debütálás alkalmával leszögezem a véleményem és hozzáállásom. A napokban forgattunk még egy klipet, amivel ha minden jól megy a lemez megjelenésre készen is leszek, ami pedig egy szintén a szövegekhez kapcsolódóan kiválasztott dátum, november 4. lesz.
Előtte 3.-án TSO-val játszunk az Akváriumban ami után a Volt Lokál teremben nyomok egy DJ szettet, mert ugye éjféltől kint a moor yruj címet viselő 18 tételből álló első del.grady lemez, és az összes track-et lenyomom majd olyan kedvenc számaim között, amik valamilyen formában inspiráltak és teszik ezt a mai napig.

-----
Írta: Hartinger-Debreceni Emese 
Fotó: Bodnár Dávid
-----

Az interjú megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.