Hazai superfoodok

Hazai superfoodok

A superfoodok és tuti diétás módszerek korszakát éljük. Különböző fórumokon olvashatunk ezekről, termékajánlókkal egyetemben. Na de mi ennek a háttere, és mit gondol erről a tudományos világ?

 

 

A superfood megjelölés olyan élelmiszerekre vonatkozó marketingfogalom, amelyekről egyesek azt állítják – így fogalmaz az Oxford Dictionary –, hogy kiemelkedő tápanyag-összetételüknek és -sűrűségüknek köszönhető az egészségre gyakorolt hatásuk. Először egy jamaicai lap használta a kifejezést egy bor megnevezéseként, majd 1949-ben egy kanadai újságban egy muffin jellemzőjeként jelent meg. Azóta egyre több helyen használják étrend-kiegészítőkön, különböző élelmiszerek címkéjén, ezzel vonzóbbá téve a terméket és növelve annak versenyképességét.

 

A kifejezést nem definiálta sem az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA), sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), továbbá dietetikusok és táplálkozástudományi szakemberek sem tudományos kontextusban használják, hisz a superfood a tudomány eszközeivel és módszereivel nem értelmezhető fogalom. Bár tudományos bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, hogy bizonyítsák a hirdetett  kivételes tápanyagtartalmat, mégis újabb és újabb, eddig ismeretlen, egzotikus és távolról érkező termények, nyersanyagok bukkannak fel újra és újra a hazai piacokon.

A superfoodok vásárlása, kipróbálása önmagában nem veszélyes, azonban érdemes egészséges szkepticizmussal hozzájuk állni. Valóban kiemelkedő, mással nem pótolható az adott tápanyag?  A superfood név miatt megkérdőjelezhetetlennek tűnik a nekik tulajdonított hatás, esetenként nem is igazán szuperek, pláne nem olyan egyedülálló módon, ahogy azt állítják (pl.: segít a rák gyógyításában), hogy másból ne lehetne fedezni az adott tápanyagbevitelt. A superfood-jelenség következtében egyes élelmiszerek háttérbe szorulnak a félrevezető, hangzatos információk miatt (pl.: az aszalt szilva antioxidáns-tartalmát ritkán reklámozzák). Másfelől az egyes superfoodok népszerűsége negatívan hathat a termőhely lakosságára és a környezetre (például a helyiek számára megfizethetetlenné válik, vagy felborul az ökoszisztéma).

A szuperélelmiszerek listáján főleg növényi nyersanyagokat találunk, ezek a spirulina (alga), chiamag, gojibogyó, avokádó, quinoa, gránátalma, kókusz, kakaó, kendermag, gyömbér, szója, acaibogyó. Egyes felsorolások állati forrásokat is említenek, például a lazacot.

Lássunk néhány hazánkban is elérhető forrást, melyek tápanyag-összetétele épp olyan értékes – ha nem értékesebb –, mint a messzi országokból ide hozott társainak.

Hazánkban a halfogyasztás sajnos közel sem olyan népszerű, mint ahogy a környezeti adottságok azt engednék. Akik halat fogyasztanak, azok általában bizonyos ajánlásoknak köszönhetően a tengeri fajtákat választják omega-3-zsírsav tartalmuk miatt. Azonban van számos édesvízi fajta is, ami tápanyag, megfizethetőség és fenntarthatóság szempontjából talán még jobb alternatívát biztosít, mint a messzi országokból idehozott társaik. Az ómega-3-zsírsavak számtalan pozitív egészségügyi hatását ismerjük. Az állati eredetű EPA (eikozapentaénsav) és DHA (dokozahexaénsav) megfelelő mennyiségének  biztosítása halak fogyasztásával érhető el. A javasolt EPA és DHA számtalan prevenciós hatása fokozható, ha növeljük a napi bevitelt (akár 2-3 g-ra), ezért javasolt egy héten 2 alkalommal is halat fogyasztani, és hangsúlyt fektetni a növényi ómega-3-bevitelre is (pl.: dió, kendermag, lenmag). Ómega-3 zsírsav kisebb mennyiségben minden hazai halban jelen van, így választhatunk ízlésünknek megfelelően és a kínálathoz alkalmazkodva. A lazacban az EPA/DHA tartalom 0,182 és 0,333 g/100g, addig a pisztrángban 0,202, illetve 0,528 g/100g. A busában ez alacsonyabb, 0,133 g/100g EPA és 0,067 g/100g DHA.

Lenmagpehely és -olaj

A lenmagból sajtolt lenmagolaj kiváló növényi ómega-3-zsírsav-forrás, mely kis hatékonysággal ugyan, de átalakul EPA, majd DHA formává ezért, ennek a növényi esszenciális zsírsavaknak is jelentős szerepe van többek között a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében.

A lenmag összes élelmirost-tartalma 25,3 g/100 g (a chiamag mint gyakran emlegetett szuper rostforrás értéke: 27,3 g/100 g) így mag- és pehelyformában is kiváló rostforrás. Értékes zsírsavtartalma elsősorban teljesen apróra őrölt és leginkább lenmagolaj formában hasznosul. A lenmag és alkotórészei (zsírsavak, rostok, fitoszterinek) a vérnyomás és a vércukorszint csökkentésével, az étkezés utáni vércukor-emelkedés késleltetésével segítenek a metabolikus szindróma megelőzésében. Fitoszterin (lignán) tartalmának köszönhetően gátolja a koleszterin felszívódását, innen ered a kardioprotektív hatása. A lenmagolaj magas telítetlen zsírsavtartalma miatt könnyen oxidálódik, így fontos, hogy hőtől és fénytől védjük, tároljuk hűtőben.

Csipkebogyó 

Ez a termés egy tipikus superfood, mert nem szokványos, nem használjuk a mindennapokban, és kicsit homály fedi a gyakorlati felhasználását is. A csipkebogyó szárítás során veszít ugyan C-vitamin-tartalmából, de még így is jelentős forrás lehet számunkra, ha a bogyót nem forrázzuk, hanem hideg vízben 12 órát áztatjuk teakészítéshez. C-vitamin és egyéb fitokemikáliái aktívan vesznek részt a daganatellenes folyamatokban. A szárított terményből készült őrlemény kiváló része lehet a manapság népszerű zabkásáknak, turmixoknak, smoothie-nak, különösen a vitaminszegénynek titulált téli, kora tavaszi időszakban. A csipkebogyóból készült lekvár már nem tekinthető C-vitamin-forrásnak, de a bogyó likopintartalma (egyfajta színanyag) ebben a formában is aktívan betöltheti kemopreventív (daganat elleni hatás) szerepét. 

Homoktövis 

Apró, narancssárga bogyós gyümölcs, jelentős antioxidáns (flavonoidok) forrás, így rendszeres fogyasztásával szerepe lehet a legtöbb civilizációs betegség kialakulásának csökkentésében. Szabadgyökkötő, gyulladásellenes hatása allergiás folyamatokban a hisztaminfelszabadulást gátolja, valamint bizonyítottnak tűnik szerepe a vércukor-menedzsmentben is. Elsősorban nem C-vitamin-tartalma miatt kiemelkedő jelentőségű, hisz az a tartósítás során alkalmazott hőbehatás miatt nagymértékben csökken. A homoktövissel leggyakrabban préslé vagy gyümölcslésűrítmény formájában találkozunk, de homoktövis-magolaj is elérhető már. A homoktövisvelő intenzív savanykás íze kiváló szörphelyettesítő, ha valaki nem szereti a csapvizet, vagy lecserélné az importált citromból készített citromos vizet hazai alternatívával. 

Aszalt szilva 

A téli hónapokban, mikor a friss hazai gyümölcs hiánycikk, csak a jól tárolható alma, körte, birs és a kisebb mennyiségben elérhető hazai citrom és kivi van, akkor hasznosak az alternatív források, az aszalványok. Az aszalt szilva bár valóban remek rostforrás (7,1 g/100 g) sokkal több, mint szükség esetén laxatív hatású rágcsálnivaló. A szárítás során bár egyes mikroelemek mennyisége csökken, számtalan fitonutriens koncentráltan lesz jelen a gyümölcsben. Antioxidáns-kapacitása, ORAC-indexe (Oxygen Radical Absorbance Capacity) azaz oxigén-szabadgyökkötő képessége roppant magas, megelőzi a gojibogyót és a citrusféléket is. 

Kékszőlő 

A kékszőlőben található jótékony növényi hatóanyag, a rezveratrol egy szerteágazóan kutatott polifenol, melynek szerepe lehet számtalan anyagcserezavarral összefüggő betegség előfordulásának csökkentésében és kezelésében is. Egyre inkább a figyelem középpontjába kerül a bélflórára gyakorolt hatása, és úgy tűnik, a kékszőlő antioxidáns vegyülete itt is kedvező hatású lehet a bél mikrobiom összetételére.  A szőlőmag- és héjőrlemény felhasználható kásák, smoothie-k, turmixok, kenyér és süteménykrémek dúsítására egyaránt. A kékszőlőfajták leveléből készült kivonat antocián- és fenolsavtartalma érfalvédő hatású, így ödéma kezelésében is hatásos lehet. A szőlővel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a belőle készült bor egészségre gyakorolt pozitív hatása eltörpül a friss gyümölcs és a belőle készült kivonatok mellett. 

A superfood definíciója a dietetikus szemlélet szerint valahogy így néz ki: Vegyesen, változatosan, ízletesen elkészítve bármi lehet superfood, azaz az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés támogatója, ha az minél inkább hazai, helyi, szezonális és minél kevésbé feldolgozott. Táplálkozzunk színesen! Ez nemcsak esztétikai szempontból lehet jelentős, ugyanis a növényi színanyagok más-más biológiailag aktív anyagot takarnak. Az egészség megvalósítását a kiegyensúlyozott táplálkozási elvek szolgálják, a hiányos étrendünket egyetlen superfood kampányszerű fogyasztása sem fogja ellensúlyozni, viszont remekül kiegészíti.

 

EZ A CIKK A BUDAPEST BEAT MAGAZINBAN JELENT MEG. OLVASS MÉG: