„Hogy ne hidd azt, hogy tiéd az univerzális igazság”
Mik egy menedzser legfőbb erényei? És egy női menedzseré? Milyen a menedzser szakma helyzete itthon, és milyen a nők helyzete a szakmában?
Beszélgetés Morcz Fruzsi könnyűzenei szervezővel, egyetemi és főiskolai kurzusvezetővel, a Zeneipari Hivatal alapítójával és tanárával.
Édesapád, Morcz Csaba elismert hangtechnikus volt. Mondhatjuk, hogy nem is elkezdted szakmát, hanem egyenesen beleszülettél?
Jól mutatja, mennyire, hogy épp a napokban mesélte anyám, amikor a húgom születése miatt ő kórházban volt, én apám felügyelete alatt voltam egy vidéki koncerten és technikai előkészületek alatt a színpad közepén ültem a bilin (nevet). Azt hiszem, aki ezt a világot saját közegének ismeri meg, annak nagyobb eséllyel lesz fontosabb mindennek az emberi része: az embereket ismerni, segíteni, hasznossá válni. Míg apu élt, a szakmában mélyen hallgattam arról, hogy közünk van egymáshoz. 2005-ben szerveztünk egy Lajkó Félix-koncertet a Nehru Parton, a Zene Ünnepe keretein belül. Az akkoriban menedzserként dolgozó Németh Vlagyimir – akihez többek közt a Tilos az Á köthető – kérdezte meg először, hogy ez a családnév, hogy ugye... Egyébként annyira megszoktam, hogy immár a saját munkám jogán vagyok jelen egy zenei eseményen, hogy tavaly tavasszal például, mikor csak lazán, koncert előtt együtt üldögéltem a nagyon szeretett Quimby-stábbal az Expresszóban (meccset néztünk), egészen frusztrált a semmittevés. Egy idő után arrébb vonultam, és amikor kérdezték, miért, mondtam Egérnek, a Quimby fénytechnikusának, hogy a funkciótlanságtól egészen úgy érzem magam, mint egy gruppie. A technikus stáb annyira röhögött, alig tudták abbahagyni, mert mind tudták, hogy „nem olyan családból származom én”, de aztán egész este ezzel cukkoltak.
Most elsősorban nem is menedzserként, hanem a Zeneipari Hivatal alapítójaként, egyetemi és főiskolai zeneipari kurzusvezetőként ülsz itt. Na de mégis, lehet ezt a szakmát tanítani?
Abszolút hiszek benne, hogy a lexikális része iskolai körülmények között elsajátítható – a szakmához szükséges képességek pedig részben adottak, részben oktatás és gyakorlás – mondjuk szakmai gyakorlat – által fejleszthetőek, ahogy más területek esetében is. Ugyanakkor még mindig többszörösen nehezített pálya ezt idehaza, illetve még szakmán belül is általánosan elfogadtatni. A kreatív iparágak óránál szoktam játszani a diákokkal: azt kérem, nézzék végig a felsorolt iparágakat – design, előadóművészet, fényképészet, zene stb. Aztán azt, vegyük számba a tudományos-akadémiai elfogadottságukat, legyen ennek egy hagyományos mércéje: mondjuk a vonatkozó egyetemi vagy főiskolai oktatás, illetve az adott iparággal foglalkozó szakmai, tudományos igényű folyóirat létezése. Van némi csend a teremben, mikor a zenéhez érve belátjuk, a könnyűzene mostohagyerek idehaza. A zenei menedzsment olyan tudományágakból, -területekből épül fel, amelyek a maguk jogán mind egyetemi tananyagként, adott esetben önálló szakként is elismertek, úgymint menedzsment, marketing, rendezvényszervezés, pszichológia, tárgyalástechnika, pénzügy stb. Abban hiszek, hogy egy tehetséges, jó intellektusú és talpraesett diák, aki egy adott területet alaposan, szervezett oktatás keretein belül, a saját energiáit és képességeit mozgósítva megismer olyan lexikális tudást, ismeretet, szemléletmódot szívhat magába, amivel kiemelkedhet a nem képzett szakemberek közül.
Mik egy menedzser legfőbb erényei?
Talán az egyik legfontosabb az, hogy van víziója a saját karrierjével, a szakmájával, az iparággal és az adott produkcióval kapcsolatban, illetve kellő határozottsága és talpraesettsége. A kollégák jó része hangsúlyozza – például Sasváry Zoltán, Dénes Adél elmondják a diákoknak vizsgáztatás közben is –, hogy a munkájuk jelentős része a pszichológiára támaszkodik. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a zeneipar egy nagyon gyorsan változó terület, ezért ideális, ha az adott szakembernek van egy belső igénye arra, hogy folyamatosan képezze magát, legyen az a Facebook vagy a nemzetközi piac újításai. A diákoknak mindig elmondom – akárhogy forgatják is közben a szemüket –, hogy a képzés befejezése után azt az időt, amit hetente a tanórán illetve a tesztírásokra készülve töltöttek, fordítsák szakmai tájékozódásra, például olvassák el a legfrissebb IFPI- vagy ProArt-jelentést, a digitális zeneipar híreit stb.
És egy női menedzseré? Máshogy kell a szakmában nőként mozognod ahhoz, hogy ugyanúgy tudj érvényesülni, mint a férfi társaid?
Persze. Egészen más a keretrendszer. Egy családot tervező nő lehetőségei limitáltabbak, hiszen a gyerekvállalás után más lesz az időbeosztása. Másrészt ahhoz, hogy a zömében férfiakból álló technikai stábok és zenekarok el tudjanak fogadni felelős koordinátoruknak, megfelelő mértékben kell erélyesnek lenned. És persze egy férfiakkal teli közegben van egy házinyúlra nem lövünk szabály is. Mindig elmondom azoknak a diáklányoknak, akiket megkörnyékeznek idősebb zeneipari szakemberek „egy afférért zeneipari munkát cserébe”-jellegű deallel, hogy vigyázzanak, mert a pletyka sokkal tovább és messzebb terjed, mint a jó szakmai teljesítmény, viszont komolytalanná, esetleg prédává tehet valakit a híre. Alkatfüggő az is, hogy akar-e, illetve kell-e egy női menedzsernek kommunikálni az öltözködésével, azaz hogyan tudja megőrizni valaki a nőiességét úgy, hogy közben nem válik szexizmus áldozatává vagy szexuális érdeklődés tárgyává. Nekem most, hogy már nem praktizálok zenekari menedzserként, csak képzéskoordinátorként, sikerül lassan visszatalálnom magamhoz és a tornacipős női énem mögül előszedni a valódit. Ugyanakkor azt gondolom, vannak bizonyos erények, amivel egy női menedzser bír inkább. Mikor jó tíz éve egy ismert magyar zenekarral kéthetes európai turnén voltunk, az állomások olyan közel voltak egymáshoz, hogy napközben nem volt idő megállni ebédelni. Mikor a buszban megkezdődött az artikulátlan éhes ordítozás, az ellátmányozást nagyban segítette hogy előző este a cateringből meglepetés jelleggel szépen összecsomagoltam a másnapi uzsonnát a zenészvándoroknak. A buszban már csak annyi dolgom volt, hogy hátranyúltam a csomagokért. Kicsit az ideiglenes anyja voltam mindegyiknek. (nevet)
Solti Hanna