Mit jelent a fast furniture?
A mai fogyasztói viselkedés lényeges eleme az azonnali habzsolás, amelyet a cégek rendkívüli
módon ösztönöznek is. Ilyen például a Black Friday napja. A gyorsfogyasztás jegyében például
a divatban már nincsenek szezonok, egész évben folyamatosan érkeznek az üzletekbe az újabb
és újabb kollekciók, az előzőeket pedig leárazva szórják a vásárlók után. Ezért nevezik fast
fashionnek, gyors divatnak. Ugyanez igaz a fast furniture, gyors bútor jelenségre is. Csupán
annyi a különbség, hogy erről még nem nagyon beszél a világ. Ismerjük meg hát közelebbről.
Ma már leggyakrabban nem igazi bútort veszünk, hanem csak bútornak látszó használati tárgyakat.
Arra tervezték őket, hogy kibírják a házhozszállítást, az egyszeri összeszerelést, és néhány év
használatot. Költöznénk? Akkor majd veszünk újat. Az egyik nagyáruház által a konyhabútorokra
ajánlott 25 év garancia is csak arra jó, hogy ha bemész az áruházba ezért a tételért, minden mást is
ott vegyél meg. Ami viszont már nem feltétlenül bír ki 25 évet, de olykor még 25 hónapot sem.
Nagyszüleink még egy életre választottak bútort, ami ennek megfelelő minőségű volt, tömörfából,
politúrral. A mai fast furniture bútorok túlnyomó része forgácslemezből készül, jó esetben kap egy
igazi fa furnért, majd jön az akril lakkozás, gyakrabban találunk a forgácslemezen melamin fóliát és
polipropilén bevonatot. Hogy mi a forgácslemez? Faforgácshoz, apró méretű fahulladékhoz ragasztót
adnak, hőkezelik és préselik. A ragasztó formaldehid kibocsátása nem haladhatja meg az EU-
szabvány E1-es értéket, azaz 1 ppm lehet a forgácslap formaldehid-kibocsátása (1 ppm = 1 millió
levegőmolekula között 1 formaldehid molekula lehet). Ez csekélynek tűnhet, de egy új bútorokkal
berendezett lakásban ez csak egy tétel a sok illékony vegyület között. A formaldehid a leggyakoribb
beltéri légszennyező anyag.
A fast furniture olcsó, de ennek az-az ára, hogy gyenge minőségű, ezért gyorsan elhasználódik. Vagy
pont az olcsósága végett, ha megunjuk, ki is dobhatjuk, mondván, veszünk másikat. Amit a
lomtanalítás során kidobunk, az sajnos nagy valószínűséggel egy kályhában végzi, pedig a
forgácslapban lévő ragasztó elégetésével rendkívül kockázatos égéstermékek kerülnek a levegőbe.
Nagyon sok gyorsbútor végzi a szemétben: az ausztráliai Sydney városában évente minden háztartás
átlag 24 kilogramm bútort dob ki, ami a kétmillió háztartással bíró metropolisban évente 48 ezer tonna
kidobott bútort jelent.
Ipari elemzések szerint ennek egyharmada kárpitos bútor (fotel, kanapé stb.), kétharmada más fa
bútor (polc, asztal, szekrény stb.). Ez a mennyiség megfelel 800 ezer háromszemélyes kanapénak,
1,65 millió étkezőasztalnak, 3,4 millió kisasztalnak és 6,85 millió széknek – ennyi kerül a
hulladéklerakóba Sydneyben egyetlen év leforgása alatt.
Úgyhogy lehet, hogy elsőre olcsónak tűnik a laminált forgácslapból készült fürdőszobabútor, de
erősen kétséges, hogy a párás melegben túl sok évet kibírna. Ráadásul a laminált forgácslap nem
bomlik le a természetben a műanyag lamináló fólia miatt, és nem is újrahasznosítható, a forgácsot
összetartó műgyanta miatt.
A fast furniture elv miatt a szükségesnél jóval több bútort állítanak elő (túltermelés), és ehhez rengeteg
fára van szükség.
Keressünk hát életre szóló darabokat. Gondoljunk bele milyen jó is lesz majd a jövőbeni családi
fotókon látni ugyanazt a szép nagy konyhaasztalt, amit az egyre cseperedő gyerekek és majd az ő
gyerekeik ülnek körbe. Vásároljunk úgy bútort, hogy az a "családban maradjon", azaz ne dobják ki az
utódaink. Ne törődjünk a trendekkel. Válasszunk olyan bútorokat, amelyekről látszik, hogy kiállják az
idő próbáját, legyenek akár egyszerű, letisztult vagy akár klasszikus darabok.
Keressünk olyan termékeket, amelyeket méreganyagoktól mentesen és fenntartható forrásból
származó nyersanyagokból gyártottak. Végső esetben magunk is nekiállhatunk, vagy kereshetünk
olyan szakembert, aki segít nekünk újrahasznosított alapanyagból, például vegyszermentes
raklaplécekből összerakni egy asztalt. A végeredmény megéri, és sok örömünk is lesz benne!