Neked mekkora a vízlábnyomod?

Neked mekkora a vízlábnyomod?

Az éghajlatváltozás és a népességszám gyors növekedése egyre több térségben fenyeget
ivóvízhiánnyal, amelyhez a túlfogyasztás is hozzájárul. Fontos, hogy ne csak a víz világnapján
gondoljunk a vízre és a vízfogyasztás csökkentésére, hanem egész évben jobban odafigyelve
bánjunk az ivóvízzel!
 
A fokozott üvegházhatás miatt a gleccserek és a sarki jégsapkák fokozottan olvadnak, a folyók és
tavak vizei erősebben párolognak, melyek bizonyos területeken az ivóvízbázisokat jelentik, és ez a
folyamat további ivóvízhiányhoz vezethet a világban. Emiatt minden olyan intézkedés, tett és a
környezettudatos életmód, amely hozzájárul az üvegházgázok kibocsátásának csökkentéséhez és
ezáltal a klímaváltozás mértékének csökkenéséhez, egyúttal hozzájárul a vízbázisok, vízkészletek
védelméhez is.
 
A Földön több mint 1,1 milliárd ember nem jut friss ivóvízhez, és 2 milliárdan élnek nem megfelelő
higiéniai körülmények között, ami évente 5 millió ember halálát okozza. Elsősorban a gyermekek
esnek áldozatul a szomjúságnak és a vízben terjedő fertőzések miatti megbetegedéseknek – amelyek
megelőzhetőek lennének – elsősorban a fejlődő országokban, illetve Afrikában. Szomáliában van,
hogy több mint 14 hónapig nem esik egy csepp eső sem. A szokatlanul hosszú aszályt a
klímaváltozásnak tudják be. Marokkóban 2011-ben egyáltalán nem esett az eső, a szükséges vizet az
Atlasz hegység gleccsereiből pótolták.
 
A globális éghajlatváltozás, a növekvő népességszám és a túlfogyasztás a vízhiány korábban jelzettnél
sokkal gyorsabb ütemű fokozódását eredményezi. A vízkészletekkel körültekintően és takarékosan
kell bánnunk, mert az éghajlatváltozás a kutatások és előrejelzések szerint sok helyen, a mérsékelt
övben is jóval szárazabb időjárást hoz majd. Magyarországon kismértékben csökken majd a csapadék
mennyisége, azonban az eloszlása egyenetlenebb lesz. Nyáron és ősszel várhatóan nő majd az
aszályok kockázata.
 
Összességében a felhasznált édesvíz mennyiségnek mindössze 8%-át használjuk fel háztartási célokra,
70%-a öntözésre, 22%-a pedig ipari célokra megy el. Ez azt jelenti, hogy egy tudatosabb
vízgazdálkodás megvalósítására van szükség, hiszen az iható vizet pazarlás például az iparban
elhasználni. Ha tudnánk, hogy hol milyen víz kell, akkor javíthatnánk a jelenlegi tendencián, és
remélhetőleg nem kellene megélni azt az időt, amikor a víz hiánycikk lesz.
 
A vízlábnyom mérése és a vízfogyasztás csökkentése, optimalizálása válik a jövőben széles körben
szükségessé. Lehetőségünk van a közvetlen és közvetett vízfogyasztásunk mérésére, csökkentésére,
optimalizálására mind egyéni, mind vállalati szinten. A mérésre a vízlábnyom meghatározása az
alkalmas, amely lényegében az éves közvetett és közvetlen módon felhasznált vízmennyiséget jelenti.
Termék vagy szolgáltatás esetén az a vízmennyiség, amelyet a termék előállítása során felhasználnak.
Fogyasztó esetén mindaz a vízmennyiség, amely az adott személy által elfogyasztott összes termék
előállításához és az általa felhasznált szolgáltatások megteremtéséhez szükséges.
 
Egy ember átlagosan 1,24 millió liter édesvizet fogyaszt évente, amivel egy olimpiai úszómedencét
félig meg lehet tölteni. Miközben jelenleg körülbelül 50 ország küzd vízhiánnyal, az Egyesült Államok
lakói átlagosan 2,48 millió liter vizet fogyasztanak évente. Magyarországon ez az érték évi 750 ezer
liter.
 
Hogyan csökkentsük a vízlábnyomunkat? Néhány ötlet a vízlábnyomunk, azaz a vízfogyasztásunk
csökkentésére:
 Víztakarékos csaptelep, az egykaros keverőcsapokkal azonnal a kívánt hőmérsékletű víz folyik.
 Légkeveréses csapfejek.
 Ne legyenek csöpögő csapok sehol a lakásban, javítsuk vagy javíttassuk meg őket.
 Víztakarékos WC tartály.
 Zuhanyzás a fürdés helyett – A kádfürdéshez kb. 140 liter vizet használunk, míg a zuhanyzáshoz 70
liter is elég.
 Fürdővíz, mosogatóvíz összegyűjtése, majd ezzel történő WC öblítés.
 Kis vízlábnyomú élelmiszerek fogyasztása, azaz több zöldség, gyümölcs és kevesebb hús.