„Olyanoknak ajánlom magunkat, akik aktívan keresik a soundtracket az életükhöz”
Interjú a Blue Tips zenekarral
A hazai könnyed rockzene kedvelői már egészen biztosan felfigyeltek a roppant tehetséges, szemtelenül kreatív pop-rock csapatra, a Blue Tipsre. A zenekar január 10-én jelentette meg második albumát In Line címmel, amin nagyobb hangsúlyt kaptak a rockosabb, súlyosabb témák.
Blue Tips lemezbemutató koncert január 25-én az Aurórában!
.jpg)
Igazán erősen kezditek a 2019-es évet. Hogyan mutatnátok be az új lemezt?
Máté: Ez az album a tavalyi termésünk, fogadjátok szeretettel! Ez a mi közös kísérletünk. Változatos albumot akartunk, de másmilyet nem is tudtunk volna készíteni, hiszen alapvetően mindannyiunknak különbözik a zenei ízlése.
Tényleg? Miket szoktatok otthon hallgatni? Honnan merítitek a zenei inspirációt?
Flóra: Én meghallgatok bármit. Ami ma nem tetszik, az lehet, hogy holnap már igen. Például az Unloved című számunk refrénje eleinte emlékeztetett egy 2002-es r'n'b dalra. Egyébként ebben az évben sok Royal Bloodot és Wavveset hallgattam.
Andris: Akiknek a basszusjátékat vagy hangzását kiemelném: Olugbenga Adelekan a The Metronomyból, Carlos D, az Interpolból, Kim Gordon a Sonic Youthból, Peter Hook a Joy Divisionből vagy mondjuk a Blur basszusgitárosa, Alex James.
Máté: Amúgy nem feltétlenül konkrétumok, szerzők inspirálnak, inkább hangzások, jól hangzó akkordok, effektek. Ha valami konkrét, az inkább egy-egy műfaj. Én szeretem a surfrock gitárhangzását, Andris meg a húzós indie basszus futamokat. De mondok akkor három nevet én is: Hawaii Samurai, Surf Rock is Dead, Little Barrie.
Az eddigieknél dögösebb, rockosabb, bevállalósabb muzsikát hoztatok össze. Minek köszönhető ez? Mi változott meg bennetek? Reflektáltok ezzel valamire, például a politikára, a közönség igényeire vagy éppen az élet faragta kihívásokra?
Andris: Ez egy természetes folyamat volt, ami végbement az első EP és a mostani lemez alatt. Az első lemezen olyan számok voltak, amiket már régebben megírtunk, de csak akkor sikerült őket megcsinálnunk együtt, az Empire-ön még mindig sok régi dolog volt, de azért már akadtak friss szerzemények, viszont az In Line mindenkinek a legújabb ötleteiből született meg. Ezek nyilvánvalóan különböznek a korábbi témáinktól, hiszen mi is változtunk azóta.
Flóra: Igen, ahogy Andris mondja, ez volt az első olyan anyag, amelynek minden egyes szerzeménye közös mű, amik nem lapultak előtte a fiókban. Összeszoktunk, és ez a dalokon is hallatszik. Néhány dal közéleti problémákra reflektál, mint az Only Gets Louder, de a legtöbb személyes ihletésű.
Máté: Szerintem a hangzás keményedése prózaibb okokra is visszavezethető. Nem egyben, kvázi élőben vettük fel a dalokat, hanem sávonként. Jobban belőttük az EQ-t, jobb lett a master is és sok új cuccot használtunk.
Nem vagytok azzal vádolhatóak, hogy egy lusta zenekar lennétek. Az új számok mellett jelentős mennyiségű koncerten vagytok túl az utóbbi időben. Van valamilyen kirívó koncertélményetek akár pozitív, akár negatív értelemben?
Flóra: Dáviddal minden koncertélmény extrém. Szerintem ez jó dolog.
Máté: Ezt aláírom. Nagy öröm volt a Kolorádó Fesztiválon játszani tavaly nyáron, de az Aurórában is hangosra sikerült az egyik bulink.
Andris: Szentendrén is nagyon jó buli volt a Csaknekedkislánnyal és a The Nobody Elsesszel. Nagyon szeretjük őket, örültünk, hogy el tudtuk csábítani őket a városunkba. De élmény volt a Skeemersszel és a Godot Workshoppal is közösen tolni. Úgy gondolom, hogy jól összebarátkoztunk velük. Már emiatt is megérte.
Mit gondoltok, mi az, ami miatt ti különlegesek vagytok?
Flóra: Szerintem a dalok a hallgatók által válnak különlegessé. A befogadó teszi azzá azáltal, hogy jó és rossz emlékeket kapcsol hozzá minden egyes meghallgatáskor. Olyanoknak ajánlom magunkat, akik aktívan keresik a soundtracket az életükhöz.
Máté: Én azt mondanám, azért is hallgassanak minket, mert nem fognak beleunni például az In Line lemezbe, mert minden számunk más. Rengeteg banda van, akik nagyon jól kikeverték a stílusukat, és kidobnak egy 10 dalos profi albumot, amiről ha egyet hallottál, mindet hallottad. Mi nem ilyenek vagyunk.
Perlaki Péter Zsolt
