„Orszáczky Miklós egy guru”

„Orszáczky Miklós egy guru”

Orszácky Jackie-re emlékeznek október 21-én a Muzikumban, a Deserted Downtown című lemez 15. évfordulója alkalmából, különleges vendégekkel. Az albumon Tátrai Tibor is közreműködött.

Milyen érzés elővenni ezt a lemezt így 15 év után?

Ha hiszed, ha nem, én 5-6 éven keresztül nem is mertem meghallgatni, mert elsírtam magam abban a pillanatban, hogy megszólalt az első akkord. Két éve tudom újra lejátszani, mert túl vagyok azon, hogy elröpült a barátom. Az egy csodálatos dolog, hogy nem csak én, hanem sokan gondolják úgy, hogy tegyük tiszteletünket a Miklós előtt, adjuk meg a módját, és készüljünk fel rendesen a zenéivel és azokkal, amiket ő szeretett. Egy nagyon különleges, válogatott csapat jön össze erre az alkalomra.

Te kezdeményezted a koncert ötletét?

Nem, nekem a Vasicsek Jani szólt, hogy lesz ez a buli. Összejöttünk, és nagyon sok számot összeírtunk, amiből szotyolázni is kellett, de sikerült összehoznunk egy nagyon szép, hosszú programot, amiben én is 12-13 nóta erejéig megjelenek.

Gondolom akkor olyan dalok is felcsendülnek majd, amiket már régóta nem lehetett élőben hallani.

A lemezről, amit én a Miklóssal Ausztráliában csináltam, még soha senki nem játszott nótákat. Ezen Tina Harrod énekel, hozzánk pedig Tóth Vera szállt be, ami 110%-os ötlet, Vasicsek Öcsivel fognak duetteket énekelni. Játsszunk erről a lemezről is, a korai Syrius időszakból is, és még lehet, hogy egy-két Zappa is belefér, mert a Miklós rettenetesen nagy rajongója volt. Hatalmas bál lesz, több fúvóssal és billentyűssel nagyon komolyan készülünk. Nem olyan jam session-özés lesz, ahol játsszunk bluesokat, hanem azokat a számokat vesszük elő, amiket a Miklóssal én együtt írtam, meg amiket a Miklós előttem írt.

Te mennyi ideig zenéltél vele aktívan?

Én kisfiú voltam, amikor ők 1968-69-ben hazajöttek Ausztráliából. Akkor ők már egy teljes évet ott voltak, és mentek is volna vissza, de mindenképp be akartak szervezni egy gitárost a zenekarba. Jimi Hendrix és Eric Clapton korában a gitár elég népszerű hangszer volt. Rám esett a választása a Miklósnak, pedig nálam sokkal híresebb, nevesebb gitárosok is voltak akkor. Én akkoriban nagyon erős szívvel, tiszta erővel toltam, ami csak kifért a csövön. Ez a zenekar neki globálisan egy nagyon szép színfolt lett, volt benne egy Montreux-i Jazz Fesztiválos Ráduly Misi, a Pataki Laci azzal az elképesztő harmóniavilágával billentyűn, az akkori dobos, a Veszelinov Andris úgy dobolt, mint ma a Steve Gadd, és hát az Orszáczky Miklósról nem kell beszélni, mert az...az egy...guru. Ez a legjobb szó rá. Ebbe én belekerültem, mint egy vadmarha, aki rángatja a vibrátó kart és ujjong és rázza magát. Ez volt az én posztom ebben a zenekarban.

Ez meddig tartott időben?

Ez tartott két éven keresztül, és mikor mentünk volna vissza, akkor történt valami, nem lehet tudni, hogy mi. Abban a világban nem derült ki, hogy miért nem kapott valaki útlevelet. A zenekar egyszerűen meg lett fúrva, nem mentünk ki. Így feloszlottunk, és mindenki a maga útjára ment. Nekem aztán később volt egy olyan időszakom is, hogy 6 éven keresztül közérdeket sértett a külföldre való utazásom, és ezt én sehogy nem bírtam értelmezni, mentem utána állandóan mindenféle protokoll helyekre, de nem derült ki. Hat év után az egyik főokos azt mondta, hogy az irodában a hölgy rossz fakkba tette a dossziémat. Ez a vaker azért nem semmi. Ezzel szúrták ki a szememet.

Ha azt nézzük, hogy mindennek megvan a maga oka, akkor biztos annak is, hogy itt maradtál.

A feleségem is állandóan ezzel jön, hogy az azért volt akkor rossz, mert később az jó lett. Mindenki abban hisz, amiben akar, és én tiszteletben tartom ezt. Nálunk ez egy nagyon jó téma állandóan, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás.

A Deserted Downtown viszont mégis elkészült aztán.

Én 15 éves korom óta gitározom, most a 65. évemben vagyok, úgyhogy ebbe az intervallumba elég sok lemez belefért. Én 50 lemeznél többet csináltam életemben. Ezt a lemezt az évezred kezdetén, 2001-ben csináltuk a Jackie-vel. Akkor ő már kint volt 20-25 éve. A 2000-es Olimpiára én is kimentem Ausztráliába, és akkor megbeszéltük, hogy a következő évben csinálunk egy lemezt. A kettő zenélés között így eltelt 30 év.

FB esemény...

MaryMoss

A cikk nyomtatott változata a RCKSTR Magazinban jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.10.04.