„Próbálunk felnőni a feladathoz”

glsch: Nem egyszerű kérdés, ugyanis elég nehéz felmérni, hogy aktuálisan hol tartunk, illetve mi az a mértékegység, amiben ezt mérni lehet, vagy kell egyáltalán. Az biztos, hogy az elmúlt években sorra értek minket meglepetésszerű, pozitív élmények. Olyan helyeken volt szerencsénk fellépni, hogy már-már sokkolóan ért minket mennyire vegyes és nagyszerű közönségünk van. Az elkövetkezendő időkben kifelé próbálunk felnőni a feladathoz és csiszolni azon, amivel dolgozunk. Több videóanyagot szeretnénk forgatni, jobban kihasználni az online tér adta lehetőségeket, valamint bomba koncerteket adni. Sok-sok ötlet van a fejünkben, megvan a lendület és kezdjük feldolgozni, hogy azzal foglalkozhatunk, amit a legjobban szeretünk.

 

glsch: Képzeljetek el 6 embert egy rádió nélküli kisbuszban hosszú órákon keresztül, ahogy egymás szóvicceibe vágnak egymás szóvicceivel. Egyébként igen, mi nem csak próbákon és a stúdióban találkozunk, úgy működünk, mint bármelyik baráti társaság. Voltak olyanok a csapatból, akik együtt is éltek, egy szobában. Mindenki elfoglalt a maga életében, párhuzamosan foglalkozunk több dologgal, de amikor csak tudunk találkozunk. Ha pedig szöveget írunk vagy heggesztjük valamelyik dalt, akkor tényleg mindenki levedli a hétköznapi parákat és felszabadultabb, koncentráltabb lesz. Kívülről nézve pedig, mi egy ilyen… ő, hát, igen. 

Tink: Mi valóban barátok vagyunk, ismerjük egymás életét, gondolatait, szeretjük egymást, figyelünk egymásra. Az albumon szereplő zenész kollektíva pedig a zenei családunk, tágabb szakmai baráti körünk.

 

glsch: Olyan zenéken nevelkedtünk, amik a játékosabb és lírikusabb vonalat képviselték, ezért ebből eredendően valahogy mi is ezt a vonalat szerettük volna erősíteni. Szövegről szövegre jobbak szeretnénk lenni, aztán vagy kisül belőle valami, vagy mehet a fiókba. Talán többet ültünk rajta és szerkesztettünk, de a fene tudja, az biztos, hogy nagyobbak voltak az elvárásaink önmagunkkal szemben.  A szövegekért természetesen a három MC felel: glsch, Nash és Tink.  

Tink: Természetesen mi írjuk a szövegeket magunknak, mindenki a sajátját, de szoktunk közösen is együtt írni, refréneket, hookokat, dal magokat. Minden esetben kikérjük egymás véleményét egy elkészült új szövegről, vagy dal ötletről, segítjük egymást, egymás verzéihez írunk egy adott koncepció mentén. Mint, ahogy előbb említettem ezt szoktuk együtt is csinálni. Sokszor ilyenkor épül maga a beat is, együtt a csapat, zenei és szövegi megoldások tekintetében is adjuk egymás alá a lovat. Ezen studio session-ök egyfajta közös flow élményt adnak, melynek lenyomata a rapfelvételek. Számomra amúgy kifejezetten fontos volt az, hogy előző album hangulatán haladjunk tovább annak megoldásait megugorva, mind a szövegek, mind a sound tekintetében. Illetve hogy a rappek felvételei mind művészi, mind technikai szempontból haladják meg az előző anyagokat. Játszunk a hangunkkal, merjük jobban használni, fogjuk fel a rappet még inkább hangszerként, ritmushangszerként és emellett szóljon jobban a track. Úgy érzem sikerült a saját magunk felé tett elvárásainknak eleget tenni, persze hallgatottság szempontjából a közönség reakciója lesz a döntő.

 

glsch: Bármekkora közhely is, de véleménye mindenkinek van és innentől már csak döntés kérdése, hogy felvállalja-e vagy sem. Mi abba a felvállalós kategóriába tartozunk. A kritikus gondolkodás, a dolgok megkérdőjelezése nem műfaji, hanem emberi sajátosság (kéne, hogy legyen).  Egyébként ki mivel dolgozik, azzal koszolódik, de szerencsére nem sok beszólással találkozunk, ami akad, azt pedig igyekszünk a helyén kezelni. 

 

glsch: Minden interjúban van egy kérdés amire nem igazán tudunk válaszolni. Na, ez most az! 

Slow: Részemről elég nagy a szerepvállás ebben a kérdésben. Sokszor úgy készül egy-egy dal, hogy én elkezdek egy zenét írni nulláról és a meglévő stabil részt(loopot) használják a többiek, hogy a lírikát kibontakoztassàk szintén nulláról. No ez azért izgalmas számomra, mert eleve meghatározok egy hangulatot, érzést, amit a srácok “áthallanak” és beindul az agy, készül a szöveg, serceg a papír, gördül a golyó! Szeretek kìsérletezni a dallamvilàggal és a hangszereléssel (pl a FAQ-ban a klasszikus mintamenet és a szintik összhatása). Tudom, hogyha valami egyedi és különleges hangulat kerekedik ki, akkor az a szövegírást is ebbe az iányba fogja motiválni. A kész struktúra elérése még egy izgalmas dolog. Képzeljétek el, hogy meg van a három perces szàm, fel van véve a szöveg és alatta sàvokban a zene. A lehetősèg adott arra, hogy azt vegyél ki amit csak akarsz és onnan ahonnan csak akarod. Indulhat hatalmas kiállással (pl jogos), vagy robbanhat a beat szövegestől(pl 2000tizenvalahàny), na és ezek után jön a karc, ami kvázi megkoronázza a nótát. Tehát mind az elő- és utómunkának hatalmas szerepe van abban, hogy mi lesz a végeredmény.

Tink: Talán már az előbbiekben említett studio session-ök és közös szeánszok, a barátságunk maga.

 

glsch: A legkülönfélébb utakon. Volt, akivel már régóta terveztük, hogy csinálunk valamit közösen,de volt olyan, hogy az illető besétált a stúdióba meghallotta a dalt és egyből a szövegfüzetéhez nyúlt. Ha megnézzük a tracklistet elég vegyes és díszes a brigád. Borzasztóan megtisztelő olyan emberekkel szerepelni egy lemezen, akiknek a zenéivel a fülünkben nőttünk fel.

Tink: Kifejezetten büszke vagyok arra, hogy a mi lemezünkön lehet újra hallani Vanis-t és Balek MC-t, nekem mindkettejük nagy kedvencem és régóta bakancslistás volt, hogy legyenek közös dalaink. Vagy arra, ahogyan Phat óriási verzéje burjánzik az Útfélen című dalban, a mi refrénünk gondolatisága és ritmikája mentén kicsúcsosodván, libabőr! Imádom a Hősök-kel közös graffiti koncepciójú dalunkat, aminek Mr. Joeker írta az alapját, amit önzetlenül megkaptunk a srácoktól és az egész projekt szerintem egy unikális dolog, egyben egy főhajtás a, nagyon szeretem és büszke vagyok rá! Imádom, hogy az országunk legnagyobb lírikus zsenije, Oriza ismét szerepel egy dalunkban, pont a Balek Sanyissal közösben, Em Show 4 ever ! Gege meg megmutatja a Dzsungel-ben, hogy hogyan is kell flow-t pörgetni, az forró, ember! Azték 'vérem, pHLaT, avagy Doktor Monoton pedig az album címadó és koncepcióját meghatározó dalában rappeli élete hook-ját. Büszke vagyok arra, hogy profi és művészi dolgok tekintetében nagy ívű producerekkel, zenészekkel dolgoztunk együtt: a Speiz Boiz bővebb legénysége, (Boros Levente, Heilig Tamás, Sági Viktor, Molnár Bence és Czirják Tamás) Zomblaze, Wata, Empty és Tzapa. Köszönet Nektek mindenért! Külön pedig kiemelném még a zseniális Fork Imrét, aki a lemez képi világát álmodta meg, one love!

 

glsch: Egy slágert akartunk 7-8 remixszel, de aztán nem született meg az sláger. Viccet félretéve, folyamatában alakult az egész dolog, de volt egy víziónk, amire szabadon asszociálgattunk és végén pont az alá az ernyő alá fért be, ahova terveztük. Külön kiemelnénk a SpeizBoiz formációt (Boros Levente, Heilig Tamás, Sági Viktor, Molnár Bence) akik két dal erejéig teljesen új ízekkel töltötték meg a korongot, nagyon büszkék vagyunk a közös dalokra. Mit szeretnénk vele kiváltani? Őszinte és jó élményeket. Mi az jelző, amit soha nem szeretnénk hallani a csapatra? Talán az „egykori” a „valaha volt” SlowVillage. Azt aztán nem. 

Tink: Nekem most leginkább semmilyen, avagy leginkább a mostani. Azt akarom, hogy a bőröm alá menjen, még meg kell élnem, azt hogy elkészült, emellett meg meg kell tanulnunk előadni is, beemelnünk az egészét maximálisan.

 

glsch: One love.

Slow: Ez tulajdonképpen a névnapom lesz. Nem tudom, hogy a puszta veletlen műve vagy az akvarium naptára csak így tudta lehetőve tenni. Dunno‘. Mindenesetre nagyon örülök, hogy így jött ki. Nem áll szándékunkban pároknak dupla jegyeket promózni ezen alkalomból:)

Tink: A Valentin nap az a lufi meg virágárusok üneppe, 02.14. pedig Bálint nap, amikor hozzuk is a lemezt élőben, from SV with love!