„Az élet szép, még ha néha rögös is!”

„Az élet szép, még ha néha rögös is!”

Santa Muerte-interjú

Igaz, még csak pár éves a Santa Muerte, de a tagok (Juhász „Kicsi” Attila / ének, Vörösmarti „Ermi" Imre / gitár, Gagyi Zoltán „Zolee” / dobok, Czudor Gyula „Gyulee” / basszusgitár) kiterjedt rockzenei múlttal rendelkeznek, többek között a következő csapatokban is megfordultak már: Jolly Roger’s, Dirty, Dust n Bones, Rómeó Vérzik, Vazul Vére Rockopera, Mátyás Attila Band, Nexus, Where is Cooper… Ám most közösen alkottak valamit, és ez a lényeg – vagyis a Santa Muerte. Új felállás, új arculat, új dalok – a rock persze maradt. 2018-as bemutatkozó lemezük után (Az első) hamarosan érkezik a következő! A zenekar basszusgitárosát kérdeztük.
 
Interjú: Császár Gergő
Fotó: Vörösmarti Anikó
 
 
Viszonylag új formáció vagytok, néhány éve alakultatok, de minden tagnak van korábbi zenei előtörténete. Röviden összefoglalnátok, hogy milyen eddigi bandákból lehetnek ismerősek a zenekar tagjai?
 
Igen, viszonylag új ez a zenekar, de kipróbált zenészek alkotják, akik más formációkból ismertek lehetnek a nagyérdeműnek. Csak felsorolnám a teljesség igénye nélkül: Vörösmarti „Ermi” Imre, a zenekar gitárosa és zeneszerzője például megfordult a Jolly Roger’s, Dirty, Dust n Bones, Rómeó Vérzik zenekaroknál, és a nevéhez fűződik a Vazul vére rockopera megalkotása és színpadra álmodása zeneileg és képileg egyaránt. Juhász „Kicsi” Attila, a zenekar énekese és főhőse sem ismeretlen a közönség számára, megfordult a Mátyás Attila Bandben, Dirtyben, Don Dínó zenekarban, a Skandallban, és ő személyesíti meg Orseolo Pétert a Vazul vére rockoperában. A zenekar dobos posztját most (és remélem örökre) Gagyi Zoltán „Zolee” tölti be, aki egészen más zenei irányzatból indult el: a Nexus és a Step On It zenekarok nem ismeretlenek a thrashzene kedvelői számára, de később lágyabb zenei vizekre evezett, és az 1992 Fire Rock Hell, majd a Where is Cooper zenekarokban püfölte a bőröket, és nem is akárhogyan. A zenekar basszusgitáros posztját jómagam, Czudor Gyula „Gyulee” bitorlom, egy-két tagcsere után. Én blueszenészként indultam a Stone Breakers zenekarral, majd a Hot-Shot zenekarban játszottam nagyon sokáig, szerepeltünk a Ki Mit Tud vetélkedőn, nyertünk az AOR-tán stb. Majd játszottam az 1992 Fire Rock Hell és a Where is Cooper zenekarokban, innen a nagyon jó kapcsolat Zolee-val, ami nem csak emberi, hanem zenei is; nagyon érezzük egymás zenei lüktetését, és ez, remélem, hallható a koncerteken is.
 
Ez egy „rendes” zenekar, vagy inkább hobbiprojekt?
 
Erre a kérdésre egy nagybetűs IGEN a válasz, rendes zenekarnak tartjuk magunkat, és most úgy érezzük végre, hogy nagyon egymásra találtunk így négyen. Nagyon egységes ez a négyes fogat, mindenki egy irányba húz, és megteszünk mindent a „tökéletes“ színpadi zenélés és látvány tekintetében.
 
 
Ami már elsőre feltűnik veletek kapcsolatban, az a színpadkép – főleg a ruhák és az arcfestések, ami (a névvel párhuzamosan) a mexikói halálkultusz világát idézi, miközben magyarul szólnak a feszes rockdalok. Hogyan kapcsolódnak össze ezek a különböző kultúrák, hogyan kötődtök ti ehhez az egészhez?
 
Ez a „halálkultusz” Mexikóban nem egy szomorú és sírós megemlékezés, hanem egy vidám zenés ünnep, ahol a család eltávozott tagjairól emlékeznek minden évben. Úgy tartják, hogy az élet nem ér véget, csak egy másik síkra terelődik, és ha elfelejtik őket, akkor halnak meg igazán. Mi ezzel a nézettel teljes mértékben azonosulni tudunk. Az ősi hit szerint az Ég és Föld nászából keletkezett a földi élet. Tengri, az Ég Ura megtermékenyítette a Földanyát, majd kezdetét vette az élet a Földön. Az istenpár az, aki igazgatja a világot, egységben, egyensúlyban. Tehát az ősi, magunkkal hozott kultúránk egy részében benne van ez a tudás, és ez a fajta szemlélet is. A Földanya és Santa Muerte mexikói Istennő hasonlósága, misztikuma, párhuzama miatt is választottuk ezt a nevet. Ez egy kicsit hosszabb magyarázatot igényelne, de így zanzásítva ennyi. A lényeg, hogy a koncertjeinkben és az életben is próbáljuk pozitívan és vidáman megközelíteni a problémákat, és próbáljuk ezt a zenénkkel és az előadásmódunkkal is közvetíteni a közönség felé. Az élet szép, még ha néha rögös is!
 
Nem volt nehéz megszokni, hogy emiatt sokkal tovább tartanak nálatok a színpadi előkészületek?
 
A színpadi előkészületek időbeni hosszúsága számomra nem volt ismeretlen tényező, és a srácoktól sem idegen, de úgy gondoljuk, hogy ha fellépsz arra a bizonyos színpadra, az egy más világ, ott neked plusz dolgokat kell adnod; kell egy kis fűszer, kell egy kis mosoly, hogy érezze mindenki, aki ott van, hogy valaminek a részese. Ez egy ilyen dolog itt nálunk, felvesszük a ruhákat, kifestjük magunkat és megkezdődik az előadás! Rászánjuk a megfelelő időt és energiát, amit vissza is kapunk a közönségtől.
 
Készül az új lemez, mit lehet róla tudni? Mióta írjátok a dalokat? Hol készülnek a felvételek? Mi lesz a zenei irány?
 
Remélhetőleg március végére ki tudjuk adni az új lemezt, amelyet Ermi saját házi stúdiójában rögzítettünk és ott is keverjük. Épp a végső simítások zajlanak. A zenei irány hasonló lesz, mint amit eddig megszoktak tőlünk, nincs igazán semmi kötődés. Az egyik dal vidám „kocsmadal” jellegű, a másik mélyenszántó epikus mű, de a lényeg és a közös talán mindegyiknél a mondanivaló: a vidámság, az életigenlés, a barátság és a szeretet. Jól kidolgozott dalokat ismerhet meg, aki végighallgatja majd a lemezt, mind szövegileg, mind zeneileg.
 
Lesznek esetleg a megszokottól eltérő hangszerek?
 
Mint ahogyan eddig is, Ermi nagy kísérletező zenész. Remélem, nem árulok el nagy titkot, de most lesz olyan dal, ahol a buzuki mint torzított hangszer lesz jelen, egy egészen más dimenzióját mutatva meg magából. És természetesen ugyancsak digitális formában, de része lesz a skót duda, sípok, csörgők és más nyalánkságok!
 
Konkrét koncepcióval vágtatok neki az új anyagnak, vagy egyszerűen csak összegyűlt annyi új dal, hogy összefűztétek egy lemeznyi csokorba?
 
Igazából nem volt konkrét koncepció, csak amit adott az élet, és sodort minket az ár. Van olyan dal, amit már játszunk egy ideje a nagyközönség előtt, és van olyan, ami mindenkinek meglepetés lesz. De a vége egy hatalmas kerek egész!
 
Mennyire nyomta rá a bélyegét a mostani helyzet az új dalokra?
 
A dalokra és a megvalósításra nem igazán, A zenekar próbál rendszeresen, a stúdió üzemel. Inkább az a nagyon rossz, hogy hiányoznak az élő bulik, hiányoznak az emberek, a személyes visszacsatolás, a sok mosoly és a vidám tekintet.
 
Milyen volt a raktárkoncert? Nem volt furcsa közönség nélkül zúzni?
 
Még a legelején, márciusban csináltunk (azt hiszem az elsők között) egy online koncertet, aminek igen nagy sikere volt, és voltunk az A38 hajón is tavaly áprilisban, ahol szintén hasonló körülmények között zenéltünk; tehát nem volt ismeretlen a terep számunkra. Ettől függetlenül a közönség a visszacsatolás a dalok után nagyon hiányzott mindenkinek a zenekarban. De a stáb nagyon jó fej volt, mert kaptunk tapsot és volt mosoly is; nagyon jól éreztük magunkat. Minden nagyon profi volt, a stáb, a környezet, az egész megvalósítás. Ezúton is köszönjük a lehetőséget!
 
 
Ott már játszottatok számokat az új albumról?
 
Igen, négy dalt is játszottunk az új lemezről: Merre vagy testvér?, Sört!, Senki Földjén és az Alkoholtündér című dalainkkal találkozhat a nagyérdemű, ha megnézi a zenekar Raktárkoncertjét, és egyben betekintést is nyerhet kissé az új dalainkba és a színpadi világunkba.
 
Mik a jövőbeli terveitek? Lesz az anyagnak fizikai formátuma is – ha igen, hol lehet majd beszerezni? Esetleg lemezbemutató koncert – ha a helyzet engedi –, vagy online közvetítés?
 
Igen, mindenképpen lesz fizikai formátuma a zenei anyagnak, mi egy kicsit régimódiak vagyunk. Úgy gondoljuk, hogy nem elég hallgatni a dalokat, de jólesik kézbe venni a CD-t, olvasgatni az infókat, szövegeket, nézegetni a képeket. Akár egy jó könyv, amely tartalmas és szép is. Beszerezni a zenekarnál lehet egyelőre, de gondolkozunk kiadóban is, hogy szélesebb rétegekhez is eljuthasson a produkciónk. És tervezünk egy ingyenes, 10-15 állomásos. lemezbemutató koncertkörutat. Szeretnénk kedveskedni a közönségünknek, ha lehetőség nyílik majd rá, és az lesz a zenekar meglepije, hogy ezeken a koncerteken nem kérünk belépődíjat. Remélem, sikerül majd megállapodni a klubokkal. Ez ügyben egyébként keresünk olyan klubszervezőket, tulajdonosokat, akik partnerek lennének ebben az ügyben és segítenének ezt megvalósítani. Ha elindul végre a normális élet, nem biztos, hogy mindenkinek lesz pénze elmenni, szórakozni, és mi úgy gondoltuk, hogy ez jólesne mindenkinek. De ha mást nem enged a helyzet, akkor mindenképp csinálunk egy online koncertet, ami szintén ingyenes lenne, de reméljük, az első verzió lesz a befutó! 
 
EZ A CIKK A BUDAPEST BEAT MAGAZINBAN JELENT MEG. OLVASS MÉG: