„Sokan elítélik a pazarlást, de kevesen tesznek ellene”
A „redinner” egy étlapként funkcionáló közösségi háló, ami összehozza az éttermeket és a fogyasztókat, akik tenni kívánnak az ételpazarlás ellen.
A problémára több nyugati országban is bevett gyakorlat van, itthon azonban ez volt az első olyan kezdeményezés, amely az okostelefonok elterjedésének köszönhetően, app formájában átfogó rendszert tudott kialakítani. Az alkalmazás egyik kitalálója, Sztilkovics Zorka a nagy családi összejövetelekből, vagyis az utána rendszeresen rájuk maradó végtelen kajahegyekből merített inspirációt.
Foglaljátok össze azoknak, akik esetleg nem tudják: Mi a redinner? Mi az alkalmazás célja, hogy működik?
A redinner egy folyamatosan frissülő online étlap, ami értesíti a felhasználókat a közelükben lévő vendéglátóhelyek kedvezményes ételajánlatairól. Az alkalmazás célja, hogy csökkentse az élelmiszer-pazarlást, egy olyan módszerrel, amivel mindenki jól jár. A felhasználók jó minőségű ételt vásárolhatnak jelentősen csökkentett áron, az ételt kínáló helyek extra bevételhez jutnak a veszteség helyett, mindeközben a környezetünkkel is jót teszünk, ugyanis több étel talál gazdára, így az előállításhoz felhasznált sok-sok idő, energia és alapanyag nem megy kárba. Az egész valójában egy új piactér. Maga a folyamat igen egyszerű: mindennap, a záróra előtti időszakban a csatlakozó menzák, kifőzdék, cukrászdák, pékségek feltöltik a rendszerbe az ajánlataikat. Erről a felhasználók azonnal értesítést kapnak a készülékeikre. A számukra szimpatikus ételek összeválogatása után, az online fizetést követően, kapnak egy visszaigazoló kódot, amit a helyszínen személyesen felmutatva átvehetik az ételeket. A felhasználók több szempont szerint is szűrhetik az ajánlatokat. Mivel az alkalmazás GPS alapon működik, ezért beállítható, hogy a jelenlegi helyzettől számítva milyen távolságon belül szeretnének értesítést kapni az új ajánlatokról. Emellett különböző címkék bejelölésével azt is megadhatják, hogy milyen típusú ételek érdeklik (pl.: főzelék, halétel, saláta, vegetáriánus).
Kik vagytok Ti? Hogy állt össze a csapat?
Maga a gondolat családi körben már évekkel ezelőtt megszületett. Láttuk, hogy mekkora mértékű az élelmiszer-pazarlás a környezetünkben. A rendezvényszervezés területén és a mindennapokban szerzett tapasztalatom is azt mutatta, hogy sokakban megvan a szándék a probléma megoldására, viszont rendszerszintű módszer nem létezett. Másfél évvel ezelőtt kezdtük el az alkalmazás fejlesztését és az arculat kialakítását a Fornax informatikai fejlesztő céggel és az Adamsky Budapest reklámügynökséggel. 2016 elején az Infoparkban lévő PQS étteremben nagyjából egy-másfél hónapon keresztül egy pilot változatban teszteltük, hogyan működik a gyakorlatban az elképzelésünk. A tapasztalatok megerősítettek abban, hogy érdemes az alkalmazással foglalkozni, másoknak is tetszik az ötlet. Az étterem is elégedett volt, ugyanis hamar bejáratott lett a rendszer, valóban el tudták adni a nap végén megmaradó adagjaikat, sokan letöltötték az alkalmazást és használták is. Később körvonalazódott, milyen további tagokra lesz szükségünk a csapatban, bővültünk jogi, pénzügyi és marketing szakemberrel. Azóta az értékesítő csapatban gazdagodtunk további emberekkel, illetve november eleje óta Szilágyi Gergely ügyvezetőként fogja össze a redinner körüli projekteket, feladatokat.
Mik a tapasztalatok eddig? Sokan használják a redinnert?
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy olyan témával foglalkozunk, ami nagyon aktuális, sokakat foglalkoztat; számos pozitív visszajelzést kapunk mind az éttermektől, mind a felhasználóktól, 2016 őszén, a megjelenéskor nagy volt a média érdeklődése is. Jelenleg több mint 8000 felhasználónk van, és az éttermek is sorra csatlakoznak, eddig főként a fővárosból és környékéről. Érdekes, hogy egészen eltérő profilú helyek csatlakoztak eddig a rendszerhez. A partnereink között szerepelnek irodai menzák, reggelizőhelyek, körúti kifőzdék, vegán helyek és például ötcsillagos szállodával is zajlanak a megbeszélések jelenleg. A használatot illetően szerintem még messzemenő következtetéseket nem lehet, nem érdemes levonni, mert sok minden függ a csatlakozott helyektől: vannak olyan partnereink, akik szinte naponta töltenek fel ajánlatokat, már a napi rutinjuk részévé vált a redinner használata és szinte mindig van is vevő az ételeikre, emellett vannak olyan helyek is, akik csak néhány hetente vagy akár havonta tesznek fel ajánlatokat. Még idő kell, hogy tisztábban kialakuljon a használat dinamikája, ritmusa. Emellett azt is érdemes megemlíteni, hogy itthon még sokat lehet fejlődni annak terén, hogy a szándék és a cselekvés összhangban legyen a témában. Az a tapasztalat, hogy sokan úgy gondolják, hogy mindenképpen kellene tenni a pazarlás ellen, elítélik azt, azonban a napi gyakorlatnak még nem feltétlenül része, hogy ez a cselekvésben, viselkedésben is megvalósuljon. Bízom benne, hogy a redinner erre is lehetőséget ad, illetve, hogy az alkalmazás széleskörű elterjesztésével valóban sokan kezdenek el tudatosabban gondolkodni és cselekedni ezzel kapcsolatban.
Gondolkodtok-e további fejlesztéseken, terjeszkedésen?
A közeljövőben mindenképpen szeretnénk jelentősen növelni az éttermek számát a fővárosban és vidéken egyaránt, ugyanis az alkalmazás akkor tud jól működni, hogyha sokan használják mind éttermi, mind felhasználói oldalról. Persze az sem véletlen, hogy olyan nevet választottunk, ami külföldön is megállja a helyét! Tehát jelenleg ezen dolgozunk. Illetve szeretnénk minél könnyebbé és gyorsabbá tenni a csatlakozást az éttermek számára, ezen a területen is zajlanak a fejlesztések. Az éttermeken, menzákon, pékségeken túl számos olyan terület van, ahol nagyon nagymértékű a pazarlás, jelentős mennyiségek maradnak meg, ilyenek például az élelmiszerüzletek. Így keressük azokat a további területeket, ahol az alkalmazás még hasznos lehet, ezekre is vannak már ötleteink.
Mi a stratégiátok, hogyan népszerűsítitek az alkalmazást az éttermek körében? Vagy önkéntes jelleggel várjátok a csatlakozást?
Több csatornán is keressük a helyeket, telefonon, e-mailben és személyesen is. Továbbá keressük az olyan fórumokat, csoportokat, ahol a leghatékonyabban tudjuk elérni az érintetteket. A teljesség igény nélkül a partnereink között szerepel a Farger, a Csillaghegyi Megálló, a YoGastro, a Bistro No Waste, a Zamat Étkezde, a Régi-Jó Kifőzde, a La Plata. A felhasználóinkat is arra buzdítjuk, hogy jelezzék nekünk, hogy melyik helyeket látnák szívesen a redinner partnerei között. Ezenkívül több együttműködésben is részt veszünk, ami valamilyen módon kapcsolódik az élelmiszer-pazarlás témájához: ilyen például a NÉBIH által kezdeményezett Maradék nélkül program, a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel vagy a Felelős Gasztrohős csapatával való együttműködésünk. Ezeket mind azért tartjuk fontosnak, mert minél szélesebb körű az összefogás, annál nagyobb lehet a közösen elért eredmény!
Solti Hanna