Szia Bori! Jössz a Holdra?
Apnoé interjú
Vannak, akik vitatják a Holdraszállást, a többiek virágos réten heverészve számolgatják a hulló csillagokat, egyesek Ady-ra táncolnak, mások Szonjának harangoznak, és akad olyan is, aki megjegyzi magának az éktelen kék eget. Nem vitás, fura egy társaság, de ők, mindannyian az Apnoé zenekar új lemezét hallgatják.
A címe „SziaBori”.
A fenti sorokat az Apnoé zenekar hatodik lemezének ajánlójában olvashatjuk. Takács Gergellyel, a zenekar frontemberével és Pintér István Attila “Jumbow” szövegíróval beszélgettünk.
- Ez az ajánló olyan hangulatot áraszt mintha egy házibuliba lennénk, ahol éppen Andy Warhol, Napóleonnal iszogat banánturmixokat, és a hangszórókból Prodigy bömböl. Ha valaki meghallgatja a lemezt, mire számítson?
P.I.A.: Tényleg van egy spéci ladikunk - a náza fejlesztette - amivel a Holdig lehet ladikázni, és akár ketten is elférnek benne. Részemről azoknak ajánlom leginkább ezt a muzsikát, akik szeretik a sorok közötti részeket és az sem zavarja őket, ha a tükörből egy jó, kövér fityisz mosolyog vissza rájuk. Olyankor csak kevernek egy koktélt és tangóznak a teknősükkel…
T.G: Hosszú, hatkezes furulyaszólókra! :) A lemezajánlóban megfogalmazott dolgok mind igazak, ezek a karakterek mind velünk tartottak a lemez készítése során, ők a dalok szereplői, de miközben bohókásnak tűnik az egész, azért elég komoly témákat boncolgat az anyag.
Ki Bori? És miért pont őt üdvözli a lemez címe?
P.I.A.: Anyukám, nekem mindíg azt mondta, hogy “kisfiam, ha bemész valahova, tessék köszönni!” Bori, egyébként az a lány, akit sokan ismerhetnek… ő az Ő, a megpillantás szikrázó pillanatában.
T.G.: Igen, azt hiszem mindenkinek van egy Borija, ha nem is éppen egy nagy szerelem, akkor talán a feloldozás pillanata, vagy egy küzdelmesebb időszak után való hátradőlés.
Hány dal került a lemezre? Van személyes kedvencetek?
P.I.A.: Tizennégy készült, de léteznek még cenzorok, így a szerencsés 13 a nyerő szám. Gergő “fülbemászó-típusú” dalokat írt, ami nagyon megkönnyíti a dallamok tapadását, egy kedvencet nem is tudnék kiemelni, ez folyton változik, de System of a Down-tól bármi jöhet…
T.G.: Tényleg van egy dal... Zelk Zoltán Este jó, este jó című költeményét is szerettük volna feltenni a lemezre, ez sokaknak gyermekkori nagy kedvence, engem is megihletett. Sokféleképpen feldolgozott dal, mi új irányból közelítettük meg, úgyhogy inkább egy incselkedő blues lett belőle. Barna(Horváth Barnabás Botond a szerk.), a zenei producerünk szerint, ez a mi “Let it be”-nk. Ám, sajnos az örökösök jogi képviselőjével nem sikerült megállapodnunk a vers megzenésítéséről. Mi sem értjük, egyszerűen sajnáljuk. No de bőven maradt kedvenc így is az anyagon... Az összes!
Hogy születtek a dalok? Volt rá valami koncepciótok?
T.G.: Az egész Jumbow két korábbi verséből indult, aztán egyszerűen oda-vissza passzolgattuk a sorokat és a dallamafoszlányokat. Alapvetően a dalok vázát két, hosszú hétvége alatt raktuk le. Elvonultunk egyszer az ország egyik, majd a másik végébe és magunkra zártuk a ház ajtaját. A bennünk lévő ajtókat meg kinyitottuk.
P.I.A.: Az egész a Gergő egy SMS-ével indult, aztán… Totál káosz és maximális észbontás, szinte kihánytam a szövegeket, pár órát röhögtünk rajta, aztán Gergő eljátszotta gitáron és hosszifuruglán, végül megismertük Barnát, aki fogta ezt az egészet és felöltöztette, kicicomázta, jóságporral behintette, elküldte Timbuktuba… Liverpool-on át… onnan visszajött, aztán etettük, itattuk, most meg elkezdte követelni a kedves közönségét… a kis drága.
Pár napja jelent meg az anyag. Milyen a fogadtatása?
T.G.: Egyelőre sem fenyegetést, sem házassági ajánlatot nem kaptunk.
P.I.A.: Szakmán belülről nagyon pozitív, sok elismerést és biztatást kapunk, kaptunk, a publikum visszajelzése még csak ezután jön. Rengeteg barát, ismerős, rokon van, akik jó részének már nem teljesen ismeretlenek a dalok, tudunk olyanról, amikor házibuli kedvence volt a SziaBori demo verziója. És még pár dal volt így, úgy tesztelve... olyan visszajelzéseket kaptunk, amik idézése szerénytelenségnek tűnhetne.
Akkor, csak szerényen. Tényleg, a dalok, dalszövegek írásakor volt valami, vagy valaki aki közvetlen hatással volt rátok?
P.I.A.: Bori eredetileg nem Bori volt, idő közben változott azzá, több Bori hatására, a dalbéli Szonja sosem létezett, a Po-fánk első sorai, pedig borgőzös marháskodásban fogantak… Sokat inspiráltuk egymást is, főleg gondolatokkal, de az Éktelenkék múzsája pl. egy picike, azóta feloszlott felhőcske volt.
T.G.: Nekem leginkább a dalszövegek. Amikor nekiláttunk a daloknak, egy elég intenzív időszakon voltam túl, és nagyon jólesett lefejteni magamról a gondolatokat.
Végighallgatva az anyagot, nem egyszerű sem zeneileg, sem tartalmilag, jó adag lázadás, kis odaszólogatással, szerelem szokatlanul, szakítás viccesen, Ady, Kosztolányi, és a hangszerelés is elemző hallgatásért kiált. Mire gondolt a művész?
PIA.: Igen, valóban elgondolkodtató anyagot szerettem volna csinálni, olyan, univerzális témákat megfogni, ami sokaknak ismerős, olyan nézőpontokból tekinteni rájuk, ami felkönnyíti, vagy elmélyíti adott esetben a dolgot. Vannak nagyon komoly, sokrétegű, mély részek, és vannak könnyed - nem is gondolatok - inkább csak érzések. Utazásnak szántam, remélem sokakat elhív!
TG.: “Gondolta a fene” ...hogy Arany Jánost idézzem.
Adja magát a kérdés: Ez egy zenekedvelő, baráti társaság, vagy… Pontosabban… kik az Apnoés srácok?
TG.: Ez egy izgalmas, néha változó alkotó társaság, szigorúan véve nem is csak a magunkat muzsikusokat sorolnám ide hanem még vagy 6-8 embert aki közvetlenül támogat minket munkájával, a hangmérnöktől, az ötletemberekig.
PIA.: Ebben a felállásban van valami mindennapi, és ettől természetes. Azt hiszem, mindenki szereti a zenét, nekem meg mindenre van egy jobb ötletem, ettől az egész olyan irányíthatatlan, bekeretezhetetlen… Valami srácok, dalokkal.
Több, mint három éve volt az utolsó albumotok, ekkora munka volt, ez az új?
TG.: Azért közben, két gyereknek szóló anyagot is összeraktunk, ez utóbbi egy komoly úttörő munka volt. Lackfi Jánossal készítettünk a Kincskereső kisködmönből egy “mesés zenejátékot” amiből egy hanglemez-mellékletes könyv is kikerekedett.
PIA.: Volt idő, több év, amikor csak haverkodtunk, néha besegítettem ebbe-abba, de a mi szakmai kapcsolatunk kb három éve kezdődött, a fent említett módon. Szerintem valóban nagy munka volt, sok érdekes állomással, de a dalok, csak úgy kipattogtak a földből, vízből, levegőből…és a tűzből. A lemeznek, pedig most érkezett el az ideje.
Az új albumból már adott ízelítőt a zenekar: a “Nemállat című számukat tavaly ősszel, majd az Ady Endre előtt tisztelgő megzenésített verset, a “Héja-nász az avaron”-t a költő születésnapján mutatták be.