Egy filozófiai nyelvbe rejtett kísérleti vers

Egy filozófiai nyelvbe rejtett kísérleti vers

Interjú Szurcsik Benedekkel

Szurcsik Benedek első kötetében szokatlan víziót vázolt fel: megalkotott egy új nyelvrendszert, ami kísérleti versben ölt testet. Egy mesterséges nyelv, amely újrakategorizálja a világot – filozófiai, esztétikai és dramaturgiai megfontolás alapján. Minden csoport kapott egy betűt, minden alosztály pedig egy másikat, így jöttek létre a szavak. Ezzel egész rendszereket kódolva bele egy-egy szóba, amelyek hangzását a törzsi dobok ihlették. Vertikális, halmazelméleti nyelvtan. A KADEM-et több nemzetközi intézmény, köztük a párizsi Mundolingua Nyelvészeti Múzeum és az Osztrák Nemzeti Könyvtárhoz tartozó Mesterséges Nyelvek Múzeuma is gyűjteményébe vette. A szerzőt kérdeztük.
 
Interjú: Császár Gergő
Fotó: Talabér Géza
 
 
Sok időbe telt megalkotni ezt a nyelvet?
 
Igen, viszonylag hosszú folyamat volt, mert rengetegszer átdolgoztam és újraszerkesztettem az egészet.
 
Hogyan kezdtél neki?
 
Azokat a szavakat gyűjtöttem össze, amiket feltétlen szükségeseknek éreztem egy beszélhető nyelv megalkotásához, és azokat, amik szerintem valamilyen okból fontosak, majd ezeket filozófiai és dramaturgiai szempontok alapján kezdtem rendszerezni és kiegészíteni. Azzal a gondolattal kezdtem hozzá, hogy ezek a rétegek, dimenziók egy olyan koherens művet formáljanak, amely egyszerre funkcionál egy mesterséges nyelv használható szótáraként, de ha arra figyelünk (a magyar szavakat egymás után olvasva – és néha a kódszavakat is belevéve), akkor az elejétől a végéig kibontakozik egy kortárs vers is.
 
Mennyi időt vett igénybe a tervezés, a megalkotás?
 
Mikor hozzákezdtem, már nagyjából volt elképzelésem, hogyan építsem fel a szerkezetét. Párhuzamosan folytattam kutatómunkát, írtam filozófiai elmélkedéseket a szavakhoz és rendszereztem azokat a leírtak alapján. Közben figyelve a költőiségére és a cselekményre is. Nem tudom, meddig tarthatott, de egyszerre történt az egész.
 
Egyáltalán hogy jött az ötlet?
 
Régóta foglalkoztat a költészet, a filozófia és a nyelvészet is, amikor megismerkedtem a mesterséges, úgynevezett „filozófiai” és „analitikus” nyelvekkel, összeállt a kép: egy logikai viszonyokra épülő szótár szavai kiadhatnak egy verset is akár, és ezen rendszertani-költői keretek között teljesen letisztultan megfogalmazhatom a legmélyebb gondolataimat is. Nagyon megtetszett ez a műfajokon átívelő kísérletezés lehetősége.
 
Mi köze a szavakhoz a törzsi doboknak?
 
Mivel a rendszertani felosztás miatt minden csoport kap egy magánhangzót és minden alcsoport egy mássalhangzót, majd ez váltakozik – ezért a szavak kiejtése a szívveréshez és a törzsi dobokhoz hasonlít. Ennek az az oka, hogy ha esetleg valakik egyszer ezen a nyelven beszélnének, azok beszéd közben transzba eshessenek – és a szavakba tömörített egész rendszernyi információt ebben a hipnotikus állapotban kapja és adja át az ember. Ez a koncepció „mágikus realista” része, a mű olvasása közben pedig ezzel a természetközeliséggel szerettem volna ellenpontozni a nyelv mesterséges mivoltát.
 
Milyen a viszonyod a zenével?
 
Elég jó a kapcsolatunk. Nagy inspiráció volt nekem mindig, de igazán sosem akartam zenélni. Mégis lett hozzá valami közöm, például Zomblaze és Yapo barátaimmal annak idején együtt alapítottuk az elektronikus zenével foglalkozó ASAN kiadót. Laca és Imi barátaimmal pedig egy punkzenekarunkból átalakulva közösen csináltuk a Sör És Fű rapcsapatot. Most pedig a Common Vibe egyesületnél az ózdi gyerekekkel közösen írtam a Várkonyi Csibészek első lemezének szövegeit, ami pedig cigányzene. Szóval eléggé mindenfélét szeretek.
A zene fontos része az életemnek, talán ezért is volt hatással erre a könyvre is. Hiszen nemcsak a kódszavak kiejtésén, de a rendszer vizuális megjelenítésén is érezhető a zenei hatás. Sok free jazzt és komolyzenét hallgattam az elmúlt időszakban, közben próbáltam elképzelni képileg a zenék szerkezetét. Ezt a matematikai szabályokra épülő, mégis organikus dinamikát akartam átadni a mű látványvilágával.
 
Milyen érzés volt kézbe venni az első kötetedet?
 
Mivel legalább annyira érzem konceptuális képzőművészeti alkotásnak, mint kísérleti versnek, vagy valamiféle tudományos jellegű munkának, ezért a tárgyi megjelenése különösen fontos volt számomra. Kötetként és sokszorosított műtárgyként is gondolok rá, így teljes a koncepció. Ezt az oldalát erősíti a könyv oldalain látható, a rendszerek képversszerű vizuális ábrázolása is, amely a növények burjánzásához hasonló képet fest. Tehát a műtárgysága miatt különösen fontos volt, hogy milyen a kész kiadvány. Olyan lett, ahogyan elképzeltem, ez nagyon jó érzés.
 
Mennyire volt hatással a korona a műre?
 
Jóval a járvány előtt kezdtem bele – érdekesség, hogy már az első verziók tartalmazták a világjárvány kifejezést és annak logikai egymásból következősségeit... Egyrészt, ha nincs a szükségállapot, talán nem foglalkozom vele ennyit, „sürgősebb” projekteken dolgozom, másrészt így hamarabb kész lett, de rögtön el is kellett halasztani a könyvbemutatót. Sokféleképpen megnehezíti a könyv lehetőségeit.
 
Hol lehet beszerezni a könyvet?
 
A Libri és a Bookline oldalairól lehet online rendelni belőle. Személyesen pedig a budapesti ISBN könyv+galéria boltjában lehet hozzájutni.
 
EZ A CIKK A BUDAPEST BEAT MAGAZINBAN JELENT MEG. OLVASS MÉG: