Tankcsapda-lemezbemutató @ SYMA Csarnok – Interjú Lukács Lacival
Nemcsak a helyzetnek és a turnénak, a MAHASZ-listának és egyáltalán a hazai rockzenének urai április 18-án a fővárosban is bemutatják tavalyi, Urai vagyunk a helyzetnek c. lemezüket. A koncert apropóján beszélgettünk Lukács Lacival – teljesen más dolgokró
Egyszer Varró Daninak azt mondta egy tanára az egyetemen, ha jó költő akar maradni, legyen mindig reménytelenül szerelmes vagy valahogy oldja meg a szenvedését. Mi a véleményed erről?
L.L.: Kétségtelen, a megfelelő inspiráltsághoz kell egyfajta belső tusa, nyilván előbb ragad tollat egy költő vagy dalszövegíró – én az utóbbinak tartom magam -, ha valami feszíti belül, mintha békében, harmóniában pihegve a fotelben iszogatja a portóiját. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy akkor is születhet jó vers vagy szöveg, ha az ember meg van elégedve azzal, ahol épp tart, vagy ahol épp van – egyébként ilyen embereknek tartom magunkat is. Ettől függetlenül van egy csomó olyan dolog a világban, ami inspirál, legyen az lelki, hétköznapi vagy egy utcán történt élmény. Tehát én azt gondolom, hogy a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást, nem vitás, hogy a szerelmi bánatnál nincs nagyobb ihletadó, de attól még írhat valaki jó szöveget, mert elégedett.
Milyen passzban írtad a legutóbbi lemez szövegeit?
L.L.: Amikor valaki elkezd szövegeket írogatni a 10-es évei végén, a 20-as évei elején egy rockzenekarban, az életkori sajátosságok miatt sokáig fejjel megy a falnak, azaz gondolkodás nélkül történik mindez. 20-30 év elteltével ez változik azért, én is jóval átgondoltabban látok neki az írásnak. De hogy kérdésedre válaszoljak, a legutóbbi lemez szövegeire is jellemző az a gondolatiság, amiről a Tankcsapda mindig is szólt, az az esszencia, amitől tankcsapdás egy szöveg. Tehát ez a fejjel falnak rohanás most is jellemző a zenekarra, csak már – jó néhány kellemetlen tapasztalattal a hátam mögött – felveszek előbb egy bukósisakot.
Több korábbi Tankacsapda-dalban is felbukkant az Armegeddon témaként. Milyen szinten hiszel a dologban, és hogy vélekedsz a jelenlegi külpolitikai helyzetről, illetve a világban zajló folyamatokról?
L.L.: Figyelj, én se bel-sem külpolitikába nem mentem bele eddig se, és ezután sem kívánom megtenni. Viszont ha a kérdésre egy kicsit általánosabban akarok válaszolni, akkor azt gondolom, hogy nem kell ahhoz túlságosan sok ész vagy túl magas intelligencia, hogy valaki értse, érezze, átlássa azokat a folyamatokat, amik a világban manapság zajlanak, amik erősen abba az irányba mutatnak, amiről többek közt a Jelenések Könyve is beszél.
Gondolom, te is észrevetted, hogy mégis sokan vannak, akik ezt nem látják, vagy nem akarják látni…
L.L.: Én ezt tudom, hogy a struccpolitika, az egy kellemes álláspont, de ugyanúgy, ahogy a strucc is tévesen hiszi magáról, hogy ha a homokba dugja a fejét, a világ sem látja őt, ezek az emberek is tévedésben vannak. (nevet)
Milyen formában képzeled el ezt?
L.L.: Abban hiszek, hogy individuális szinten zajlik, tehát ha valaki tisztán, őszintén tud tevékenykedni nap mint nap és az élete folyamán bármikor, akkor teljesen mindegy a lelke szempontjából, hogy a teste átél-e egy ilyen világvége-szerű dolgot, vagy sem. A lélek örökkévalóságát tekintve hosszú távon gyakorlatilag másodlagos kérdés. Hogy képzelem el? Nem képzelem el konkrétan sehogy, de az biztos, hogy minden prófécia – így a Biblia Jelenések Könyve is – arról ír, hogy az a fajta világ, amelyik nem ismer sem Istent, sem embert, az előbb utóbb bukásra van ítélve. Ugyanúgy, ahogy a világtörténelemben mindig beigazolódott, hogy a különböző hódító hatalmaknak, diktatúráknak is megvolt a fejlődési ívük, egyre nagyobbak lettek, egyre pökhendibbé váltak és aztán belebuktak. Éppen így igaz magára a világra és az emberiségre is ugyanez.
Április 18-án tartjátok a budapesti lemezbemutatót. Mire számíthatunk a koncerten?
L.L.: A 2015-ös évünk, úgy ahogy van, a tavaly ősszel megjelent Urai vagyunk a helyzetnek nagylemez bemutató turnéjáról szól, gyakorlatilag egész évben úton vagyunk: február 20-án kezdtük és nagyon kicsi szünetet megengedve magunknak egészen december 29-ig turnézni fogunk – kis túlzással világszerte. (nevet) De legalábbis Európa-szerte biztosan. És ennek egy kiemelt eseménye lesz ez a bizonyos április 18-i buli a SYMA csarnokban, ami egy kimondottan lemezbemutató koncert lesz, a szó szoros értelmében, tehát a 2 órányi koncertprogramban majd’ minden dal, de az is lehet, hogy minden egyes dal el fog hangzani. Nyilván e mellé még be fog férni a műsorba egy bő óra „best of” a régi dalokból.