A név kötelez

A név kötelez

Mindenkinek megvan a maga története

Megjelent Egyedi Péter első albuma, ami az MMAMT, azaz Mindenkinek megvan a maga története címet kapta. A sokoldalú zenész március 6-án, nagyzenekar kíséretében lép az A38 színpadára, ahol élőben adhatja át  a lemez egyedülálló miliőjét. 
 
 
„A türelem egy szép szó”. Az első lemezed váratott magára, cserébe mélységet és intimitást nem sajnálva feded fel magad. Milyen irányok jöhetnek szóba egy ilyen mértékű kitárulkozás után?
 
A kitárulkozás szerintem csakis őszinte lehet. Azért az elég csúnya dolog, ha valaki kitárulkozás címén nem valósat mutat. De nálam a kitárulkozás sem volt cél, hanem az, hogy kiadjam magamból, ami régóta alakul és kikívánkozik. Nem volt vesztenivalóm, senki sem kényszerített, hogy csináljak egy szólólemezt, teljesen belső indíttatásból csináltam, amit csináltam. Ráadásul nem is kapkodtam el. Most jött el az ideje, és nagyon boldog vagyok, hogy elkészült.
 
Ad hoc jött, hogy te játszod fel az összes hangszert a lemezre vagy ez tudatos döntés volt?
 
Így volt egyértelmű. Nagyjából már meg tudom valósítani az összes zenei ötletemet, így vagy úgy. Kis csalásokkal, de már teljesen meg tudom szólaltatni azt, ami a fejemben van. És kényelmes is volt így a munka, hiszen akkor foglalkoztam vele, amikor akartam, amikor meg jött egy ötlet, akkor azt egyből ki tudtam dolgozni. De azért említsük meg Péterfy Borit, aki vokálozott a „Csak a miénkben”, és Hegyi Áront, aki ugyanebben a dalban zongorázott. 
 
 
A megszólalás tekintetében nem szabtál határt, de mégis... miként lett egy gitárból nagyzenekar egy lemezen belül? 
 
Minden dal kiált valamilyen forma iránt. Én alapvetően a minimalizmus híve vagyok, de nagyon szeretek kísérletezni is. Igazából ebből a kettősségből született az a zenei kavalkád, ami a lemezt jellemzi. Semmiképp sem akartam határt szabni a dalok hangszerelésénél, viszont a „kevés mindig több” azért végigkíséri a lemezt. Mára már az önkifejezésem részévé vált a zenei szövetekkel való játszadozás is.
 
A lemezt élőben nagyzenekaros felállással szólaltatjátok meg, amire igencsak illusztris társaságot kovácsoltál össze. Hogyan esett pont rájuk a választás?
 
Igen, nagyzenekaros lesz a felállás, ráadásul kétdobos is lesz, ami ritkaságszámba megy, de nem ezért választottam. Boros Levente és Jancsovics Máté a két dobos, Levi zeneiségét régóta csodálom, nagyon kedvelem az összes formációját (Qualitons, Amoeba, Fixi4). Máté a Kistehén dobosa, vele a Rájátszásban is együtt zenélünk, kifejezetten bírom a játékát. Ráadásul ők ketten nagyon egy hullámhosszon vannak, együtt lélegeznek. Örményi Ákos ugye az Óriásban is basszerozik, vele 1999 óta együtt zenélünk már. Hegyi Áron a Jazzékiel és a Grand Mexican Warlock zongoristája, nagyon szeretem, ahogy zenél, régóta akartam vele valamit csinálni. Lee Olivért pedig az ékben és a Trillionban láttam és egyből lenyűgözött a zeneisége. A lemezbemutatón még egy fúvósszekció is csatlakozik hozzánk, szóval tényleg elég gazdag megszólalás várható. 
 
 
A lemezbemutató több fronton is másnak ígérkezik, mint amit eddig láthatott belőled a közönség. Mire számíthat az, aki ott lesz március 6-án az A38-on?
 
Más energiákra, sokkal változatosabb zeneiségre. Lesznek egy szál gitáros dalok és lesz, amikor majdnem tízen leszünk a színpadon. Egy nagy utazás lesz ez, ahol minden szerepet kap, ami eddig fontos volt a zenei pályafutásom során. A gerincet a szólódalok alkotják, de természetesen bekacsint majd az Óriás és a Rájátszás is, és még sosem hallott meglepetések is előkerülnek.