„A nézők részvételétől lesz felvillanyozó ez az egész”

„A nézők részvételétől lesz felvillanyozó ez az egész”

A Momentán Társulat idén is külön udvarban várja a Művészetek Völgye közönségét egy kis improvizációra. Bódy Gergő és Nemes Takách Kata válaszolt a csapatból.

Mit kell tudni a kezdetekről? A Földessy Margit drámastúdióhoz köthető az indulás, de mégis hogy jöttetek rá a csapatos improvizáció titkára?

BG: Már a „Margitos” órák alapja is az improvizáció volt, Margitnál a foglalkozások nagy részében jeleneteket, történeteket improvizáltunk, tehát a műfaj kamaszkorunk óta „komfortos”. Igazából az marad mindig is megfejthetetlen, hogy miért mi kilencen lettünk végül a Momentán Társulat. Legalább 100-150 másik emberrel jártunk egy időben, egymás melletti csoportokba Margithoz, mégis amikor a Társulat egyik tagja 2000-ben összetrombitálta a stúdiót, hogy csináljunk egy kortárs felolvasóestet, valahogy mi kilencen jelentkeztünk. A Kex és Tea című felolvasóestünk három évig futott, közben mélyült a barátságunk, jó volt egymással dolgozni, és amikor másik két ember látott Londonban egy improvizációs show-t, azzal jött haza: gyerekek, húsz éve improvizálunk, ilyet mi is tudnánk. Ekkor az improvizációnak ezt a műfaját még nem csinálta itthon senki, hát nekiálltunk megteremteni a hagyományt. Vicces, de az első előadást még úgy írtuk ki, hogy a Kex és Tea irodalmi kör improvizációs előadása.

Az improvizáció könnyű, ha az ember magát adja, de mennyire könnyű ez, ha valaki, jelen esetben a közönség irányítja mindezt? Melyik a kedvenc műsorotok a jelenlegi repertoárból és miért?

BG: Szerintem pont, hogy úgy könnyű játszani, hogy a közönségtől kapjuk az impulzusokat. Önmagadban improvizálni nem sokat ér. A műfaj alapja ugyanis, hogy nem szabsz magadnak korlátokat, mered használni a kreativitásodat, a fantáziádat, nyitott vagy, kíváncsi, nagyon figyelsz másokra, tehát van egy állandó energiaáramlás. Pont az az érdekes, hogy a közönség mond egy ötletet, arról nekünk eszünkbe jut valami, arra megint reagál a közönség, és így tovább. A műfaj az interaktivitásról szól, arról, hogy hogyan hatunk egymásra, és hogy hogy építkezel másnak a segítségével. És ami nekem a legfontosabb: hogy aktívan alakítod a körülötted zajló dolgokat, hogy nem passzívan elfogadod, amit rád sóznak, és nézetnek veled, hanem beleszólsz, részt veszel, felelős vagy egy kicsit az estéért. Nekem az az öröm, ha ezt a gondolkodásmódot a nézők elviszik magukkal a mindennapi életbe. Tehetsz a dolgok megváltoztatásáért, te magad alakíthatod az életedet, nem szolga vagy, akit csak úgy használnak. Durva, hogy erre egy színházi műfaj ráébreszthet, nem?

NTK: Számomra épp az interaktivitás a lényeg! Egyrészt mert a nézők sokkal jobban érdekelnek mint önmagam, másrészt élvezem a kihívást, hogy a közönség felvetéseire kell kreatív választ adnom, helyzetet teremtenem. A nézők ötletei nélkül halálra unnám magam (meg szerintem ők is engem). Tehát számomra épp a nézők részvételétől lesz felvillanyozó ez az egész.

BG: A Társulat most lesz 13 éves, ennyi idő alatt 15 különböző impróestünk volt, ebből 8 most is fut repertoárszerűen. Ha a jegyeladásokat nézzük: egyértelműen a Rögvest, a show formátumú impróestünk a Társulat zászlóshajója. Most volt a napokban az 1500-dik közös előadásunk, ebből majdnem 1000-et a Rögvest tesz ki. Ezzel érjük el a legtöbb új nézőt, akik aztán hál’Istennek végignézik a teljes repertoárt, és felfedezik, hogy hány arca van a műfajnak. Van pszichológia imprós estünk, van egy teljes darabot felépítős előadásunk, van zenei jazzimprónk, amikor a közönség ötleteiből írunk dalszövegeket és zenét hozzá. És mindenkinek más a kedvence. Az én kedvencem a Házimozi volt, amit pár éve levettünk, de a következő évadtól megújult formában újra műsoron lesz. A Házimoziban egy egész estés mozifilmet improvizáltunk a közönség által választott műfaj szerint, majd leimpróztuk hozzá a DVD-extrákat.

NTK: Nekem a RögvEst az örök szerelem. Pörgős, szellemes, általában nagyon aktuális, és jelenleg az a leginteraktívabb estünk. Olyan élményt ad, amit én még semmilyen más műfajtól nem kaptam.

Mióta vagytok jelen a Völgyben és mik az eddigi tapasztalatok? Mire számíthatunk tőletek idén?

BG: Ez a második évünk a Völgyben. A tavalyi kvázi kísérleti év volt, de a Fesztivál után azt az elismerést kaptuk a szervezőktől, hogy szerintük a Momentánnal lett teljes a Völgy, és várnának minket vissza. Elképesztően boldogok voltunk. Egyrészt szerintem a Völgy nagyon „Momentán-konform”: hiszen azt a fajta nyitottságot tükrözi, amiről a mi műfajunk szól, másrészt, ne legyünk álszentek: óriási megjelenési-és reklámfelület egy külön PR-büdzsével nem rendelkező alternatív társulatnak. A Völgyben még több lehetőség van beszélgetni az emberekkel, ötleteket gyűjteni, és hát belsős csapatépítésnek sem utolsó: millió váratlan helyzet van, és egymásra vagyunk utalva. Az energiánkkal kell idén okosabban gazdálkodni. Tavaly kezdőként nem mértük fel jól a helyzetet, és bizony az utolsó három napot már csak tisztességből nyomtuk végig, de hullák voltunk. Most már tudjuk mire számíthatunk, úgy osztjuk be az erőnket.

Tavaly a kapolcsi hét miatt állt be a csapatba projektmenedzserként Aszalós Kinga, aki egy varázsló, úgyhogy nélküle idén bele se vágtunk volna. Neki viszont volt egy kikötése: ő csak úgy szeret dolgozni, ha állandó az inspiráció körülötte, azt mondta: akkor vállalja ezt az évet is, ha nem punnyadunk bele a sikerbe, hanem szinte egy új udvarral jelentkezünk. Mi pedig örömmel álltunk kötélnek, úgyhogy a Momentános előadásokon kívül semmit sem ismétlünk a tavalyi évből, minden programelem új lesz az udvarban. Amit én legjobban várok: az az Éjjel-Nappal Momentán, az első imprós szappanopera. Tíz nap, tíz rész, a történetet a közönség írja, ők hoznak be és tüntetnek el szereplőket, az ő ötleteikből lesz ármány és szerelem. Remélem, minél többen lesznek, akik rászoknak, és minden nap visszajönnek megnézni a folytatást. Figyelnünk kell, hogy nagy drámai pillanatokban érjen véget egy-egy rész. 

NTK: Újdonság még, hogy idén a vizuális kreativitásnak is teret engedünk. Lesznek zsonglőrök, óriás nylon bábok, interaktív installáció, rendhagyó divatbemutató, design workshop, bűvészet, olyan programok, ahol tátva marad az ember szája, mert nem hisz a szemének.

Megalakulásotok óta több különleges műsort is "feltaláltatok", több helyszínen és most már saját épületben is tevékenykedtek. Kívülről úgy tűnik, hogy ez egy folyamatos és lelkes munka eredménye. Vannak esetleg a jövőre nézve is izgalmas terveitek? Hogy alakul az Impró műsora a nyáron/szeptembertől?

BG: Kiemelném a munka szót. Sokan szokták kérdezni, hogy hogy lehet, hogy van egy piaci alapon működő saját színházunk, amit ráadásul szenespincéből mi alakítottunk színházzá, telt házasak az előadásaink, és minden évben egyre több jegyet adunk el. És a szomorú igazság az, hogy nincs varázslat, csak irtózatosan sok munka, és 13 év. De a munkában tényleg lelkesek vagyunk. Nem mindig egyformán, és ez nagyon jó a Momentánban. Kilencen vagyunk, sőt most már van egy komoly stábunk is, és tudod, hogy elfáradhatsz, kiszállhatsz, megpihenhetsz egy időre, ha akarsz, a másik nyolc majd húzza az igát. Aztán legközelebb más fárad el, de bízhat abban, hogy a többiek viszik az ügyet előre. Mindannyiunknak volt már ilyen kiszállásunk, amikor új inspirációkat gyűjtöttünk, aztán visszajöttünk, mert ide vissza lehet jönni.

Ami a jövő évadot illeti: erősítünk az idén bemutatott három előadásunkra: a ReVerzé-re, a Fiúk Kettenre és az angol nyelvű show-nkra, a Budapest Impro Show-ra. A tapasztalatok alapján egy-egy új előadásnak mindig kell legalább egy év, mire felfut, és ezeket még erősíteni kell, hogy beivódjanak a köztudatba. Visszakerül a repertoárba a mozis impró estünk, szeptembertől indulnak az új imprókurzusok, hétfőn és szerdánként várunk minden érdeklődőt, laikust, aki szeretné kipróbálni magát, hívtunk külföldi imprótrénert, hogy segítsen nekünk tanulni és fejlődni. De az ősz nagy dobása egy egész napos örömünnep lesz mindenféle extrával és meglepetéssel, mert ősszel kerül színre a Rögvest 1000-szer.

NTK: A formákkal mindig kísérletezünk, de a lényeg sosem változik: minden előadásunk közösségi élmény, ahol arra a világra reflektálunk, ami körülvesz minket. A megújulás pedig úgyis elkerülhetetlen, ha az ember nyitott szemmel él, gondolkodik, és veszi a bátorságot, hogy kimondja ami eszébe jut. És amíg ebben benne van a közönségünk is, szuperjó estéknek nézünk elébe.

A Művészetek Völgye részletes programja, jegyvásárlás és további információ: muveszetekvolgye.hu

MaryMoss

A cikk nyomtatott változata a RCKSTR Magazinban jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.06.28.