„A sörözés tulajdonképpen az adózás legkellemesebb formája”
„Duke of Budapest” – a legújabb hazai kézműves sörbüszkeség, Bart Dániel pedig a magyar sörök védőszentje...
...aki halált megvető elszántsággal, szakértelemmel és kreativitással harcol nap, mint nap, hogy a hazai söripar és sörkultúra felzárkózzon a nagy sörfogyasztó államok sorába. Leszünk mi valaha sörös nemzet? Vagy már az is vagyunk? Válaszoljon erre az, akinek a sör egy életforma, egy hitvallás, egy küldetés.
Hogy kerültél kapcsolatba a sörökkel?
Gasztronómiai újságíró voltam, a Dining Guide-nál dolgoztam, és hirtelen megtalált a Heineken szponzorpénze, amivel egy blogot kezdtek íratni velem az Indexre, hogy segítsem a sörkultúra megteremtését. Ez lett a Folyékony Kenyér blog. Hamar rájöttem, ha tényleg írni akarok a magyar sörkultúráról nap mint nap, akkor azt előbb meg kell teremtenem. Így lettek sörvacsorák, aztán a Főzdefeszt, az Élesztő, és sok egyéb. Aztán, amikor a Heineken érthető okokból nem akart tovább szponzorálni, akkor meg már ezekből kellett megélnem, így született a berlini Braufest és a Hopfenreich, ami Berlin első craft-beer kocsmája.
Kb. hányfajta sör van a világon, és hányat ismerhetünk mi itthon? Miért csak Heineken és Soproni van?
Naponta születnek új sörök, úgyhogy ezt lehetetlen megmondani, de sok tízezer, az biztos. Műfajból is van vagy hatvanhat. Mi ebből főképp a világos láger műfajt isszuk, de nemcsak mi. A világ sörfogyasztásának kilencven százalékát ez teheti ki. Nálunk ez egyszerre kulturális beágyazottság és gazdasági szükségszerűség. Ezt a műfajt itt találták ki Közép-Európában, tehát leginkább a mienk. De a nagy üzemek világszerte ezt főzik, mert ez a legalkalmasabb a nagyüzemi gyártásra.
Ma már itthon is hatalmas a választék, ha valaki egy kicsit is jobban odafigyel. A sörforradalom hatására a nagyüzemek is elkezdtek érdekesebb söröket gyártani – lásd: Soproni IPA. Ezen túl ma már vagy 60 kisüzemi söröket csapoló kocsma van a fővárosban, már nem is olyan nehéz őket megtalálni.
Az utóbbi pár évben sorra nyílnak a kézműves sörözők, rengeteg ezzel kapcsolatos gasztroesemény is van Budapesten. Ennek ellenére én még mindig érzek egyfajta homályt az emberek fejében (és amúgy a saját fejemben is) a sörrel, magával a sörözéssel kapcsolatban. Megálltunk az olcsó, vizezett Ászoknál, vagy leszünk mi valaha „sörös nemzet”?
Egyáltalán nem értek egyet! Nem álltunk meg. Vannak, akik megálltak, van, aki nem szokott hozzá, hogy figyeljen arra, mit fogyaszt. Van, aki nem engedheti meg magának. De azok közt, akik odafigyelnek a gasztronómiára, és meg is engedhetik maguknak a minőségi fogyasztást, nagyon is elterjedt és népszerű a kézműves sör. A magyar ember annyira nem tudásközpontú, mint mondjuk a német. Hamar megelégszik a felületes tudással, és akkor már azt hiszi, mindent tud és lehet róla véleménye. Ezen kellene változtatni. Maga az információ a sörökről, az széles körben elérhető, és évek óta zajlik az edukáció is.
„Mit szeret a magyar”, avagy mi a tapasztalatod, melyik kézműves sörök lesznek felkapottak itthon?
Kezdetben a kézműves sör legfőképpen a különlegességekről szólt – ebben a szegmensben tudtak a kicsik érvényesülni a nagyok mellett, akik ilyesmivel nem bajlódtak. Mára kialakult egy tábor, aki nem bírja meginni az olcsó, kukoricás sört, azok már igénylik a minőségibb alapsöröket is – pl. könnyű világos lágert. Itthon továbbra is az IPA a legnépszerűbb kézműves stílus, ennek a csúcsa pedig a New England IPA, ami az élesztőhöz ragadt komlótól lesz ködös és gyümölcsös. Mint például a Duke of Budapest, amit egyelőre csak az Élesztőben lehet kapni, de hamarosan mindenhol lesz – és nem csak Magyarországon.
Állami érdek a sörfőzés?
Abszolút állami érdek. Rengeteg pénzt kaszál az állam a sörön. Az állam az ókor óta szívja a sörfőzés vérét, azaz önkényesen meghatározott adókkal fölözi le a sörfőzés hasznának egy részét. Tulajdonképpen az ember, amikor sörözik, akkor az adózás legkellemesebb formáját gyakorolja.
Mikkel foglalkozol mostanában? Hol lehet látni téged sertepertélni?
Én jelenleg a magyar sörök berlini jelenlétét, kommunikációját építem. Van kint egy raktárunk, és terjesztjük a legjobb magyar söröket, pl. a fent említett Duke of Budapestet, amit a Yeast Wörks (az Élesztőből kinőtt gerillasörfőzde) a Mad Scientisttal közösen jegyez, és amit május óta már a Brewdog bárban is csapolnak. Itthon az Élesztőben vagyok leggyakrabban – az Élesztő az igazi szerelemgyerek. De van egy mindennapi ivósörbrandünk is – ez a Hekkelberg!
Solti Hanna
