„Amatőrnek kell lenni a szíved mélyén ehhez a dologhoz.”

„Amatőrnek kell lenni a szíved mélyén ehhez a dologhoz.”

Horváth Charlie-val beszélgettünk így év vége felé koncertekről, a megújult Generál együttesről, és a tanulságokról, amiket le lehet vonni, ha zenéről van szó.

Mivel készülsz a december 25-i karácsonyi koncertre?
 
Nagyon jól szoktak sikerülni ezek a Club 202-es történetek. Most ez a harmadik alkalom, hogy decemberben megyünk nagyon nagy szeretettel, mert nagyon szeretnek ott bennünket. Ebben a korban meg szoktam illetődni, hogy ha azokra a helyekre, ahova kell fizetni, be is fizetnek az emberek, és eljönnek, és jól is érzik magukat. Mindig provizórikusan játszunk, a karácsonyra való tekintettel sok balladát veszünk elő. Rengeteg az anyag, és ez az év úgy telt el, hogy nagyon sokat játszottam a zenekarommal az ország szinte minden részén, sőt Szlovákiában és Erdélyben is voltunk. A lényege a dolognak, hogy ismerik a dalainkat, és én úgy gondolom, hogy az a zene, amit mi játszunk, az tényleg igényes pop, rock, jazz, blues. Ebből mindig valami kis meglepetéssel készülünk, nem nagyon szeretjük ismételgetni magunkat. Próbálni nem nagyon szeretünk, és mégis borzasztó felkészült az egész zenekar. Nem véletlenül hívtak minket már harmadszor a Club 202-be az év végére. A zenekar ugyanaz 20 éve. Nagy szeretettel várunk mindenkit karácsonykor is!
 
Más zenekarokban is láthatunk Téged, például az új Generálban. 
 
Tegnap volt az első fellépésünk. 11-en vagyunk a színpadon. A három zeneszerző, aki a Generál dalokat írta, Novai, Várkonyi Matyi és a James. Nagyon boldog vagyok, hogy a James-szel együtt muzsikálhatok, nagyon jól illeszkedik a vokálba. Van egy alapzenekarunk, egy trio, benne a Novai Gabinak a fia, aki amúgy zseniálisan zongorázik. Ez ad egy friss lendületet a Generál zenekarnak. Olyanok ezek a fiatal gyerekek, mint mi abban az időben voltunk, tehetséggel megáldott nagyon jó basszusgitáros, nagyon jó dobos és zongorista. Van három gyönyörű konzis lány, akik kottából énekelnek. Fúziós az egész, nagyon telt hangzás van. Ilyen zenekar nincs még egy Magyarországon. Ez egy teljes kirándulás. Ezek a fiatal gyerekek visszahozzák a fiatalságomat a zenében. És hát a dalok, azok szenzációsak. Más formában vannak eljátszva. A tegnapi előadás zseniálisan sikerült, ebből még lesz 12, különböző nagyvárosokban, Budapesten a Tüskecsarnokban, ahol szimfonikusokkal lesz kiegészítve a zenekar. Mindeközben Demjén Rózsi barátomnak a vendége leszek az Arénában december 30-án. Van egy karácsonyi felkérés a Stefánia palotába, ahova a Tóth Vera hívott meg. Ott két előadás is lesz, reggel egy, és este egy másik. Fogok játszani a zenekarommal Újpesten, ahol nagy szeretettel várnak bennünket, mert én nagyon régen újpesti voltam, ott laktam a külső Váci úton egy kis lakásban. Meg hát Újpest drukker is vagyok. A Tátrai Band is működik. Minden évben csinálunk 3-4 nagy bulit itt, ott, amott. Ennyit erről az évről. Nem tudom, hogy mit fog hozni a sors. Szeretnék még azért valamit csinálni. Jó erőben vagyok. Én szeretem a kollégáimat, és ha szükség van rám, és belefér az időmbe, akkor én jövök. És ez nem pénzkérdés nálam. Én nem teszem fel a pénzt ilyen magaslatokba, hogy mennyiért vállalom. Szponzor úgysincs már, azt csak azok az emberek tudják elintézni, akik a tűzközelben vannak. Én nem állok a tűzközelben, de az a szerencsém, hogy szeretnek az emberek. Soha nem késtem el, mindig megcsináltam a bulimat, úgyhogy én boldog vagyok, hogy ezt csinálhatom. Talán már nem is élnék, ha ez nem lenne az életemben. 
 
Sok helyen jártál fiatalkorodban, ehhez képest azért mondhatjuk, hogy végül itt megtaláltad, amit szerettél volna?
 
A barátaimmal beszélgettünk erről, akik még élnek, hogy azért ez nem volt rigófütty. Hogy ezt az egész dolgot így megúsztuk, és hogy egyáltalán még itt vagyunk… Az a rengeteg munka, az a rengeteg utazás, az a rengeteg fellépés, és mindig tisztességesen megcsináltuk. Nem véletlen, hogy olyan hosszú volt ez az út nekem. Háromszor is elindultam külföldre. Volt rövidebb időszak, aztán volt a Közel-Kelet, Afrika, utána volt 10 év Svédország. Mindenki azt hiszi, hogy én hajóztam Skandináviában. Hát nem hajóztam. Egy évben egy hónap volt a hajó. Szárazföldön játszottunk. A hét gonosz. És hát a legjobb zenekar voltunk Európában, ezt merem állítani. Azért is tartott ez olyan hosszú ideig, és hát még mindig tartana, csak ugye az én fiam is nélkülem nőtt fel, és lassan mindenkinek lett egy kisfia, más elfoglaltsága, meg a család, úgyhogy szép lassan feladtuk az utazást. Itt vagyunk, még élünk. Még szerencsére egészséges vagyok. Ez a leglényegesebb dolog. A pénz azt majd megtudja mindenki, ha eléri az 50-60 éves kort, hogy az tulajdonképpen nem fontos. Csak éppen annyi, hogy meleg legyen a szobában, meg hogy ki tudd fizetni a sárga csekkeket. A többi az lényegtelen, mert ha jön a betegség, akkor átértékelődik az egész életed. Én csak azért tudok erről beszélni, mert apám, anyám ráment. Feleségem tavaly decemberben. Akkor rengeteg mindent megtanultam, amit sejtettem, de hát át kellett élnem. Az idő az kegyetlen. 
 
Jó is meg rossz is. 
 
Az, hogy mindig boldog legyél az lehetetlen. Meg hát szerencse is kell. Jó embernek kell lenni alapvetően. Én nem szoktam haragot tartani, ha haragtartó is vagyok, pillanatok alatt átgondolom. Ha összetűzés volt, akkor is általában meg szoktam állni, és megpróbálom megérteni a másik felet is, hogy miért is szakadt ki belőle az a dolog, ami esetleg őt bántja, úgyhogy én már azokkal is kibékültem, és kezet fogtam, akik nekem nagyon sok rosszat és nagyon kellemetlen dolgokat csináltak. Ez nagyon-nagyon régen volt, még az Olympia időkben. Most is vannak ilyenek, de az idő tájt a zenészek nagyon betartottak egymásnak, nagyon nagy irigység volt, és aki tehetséges volt, azt elnyomták. Most nem tudom, mi van. Az az érzésem, hogy dugig van tehetséges emberekkel, fiatalokkal az egész szakma, és pont azokat nem lehet látni, akik tehetségesek, és akik jó zenészek. Hanem a szart kell hallgatni. Ebben az országban nincs egy rádiónk, amiben rendes zenét közvetítenek. Az értékes zenehallgatás az pedig nagyon fontos lenne. Az emberek meg azt gondolják, hogy ha egy zene a rádióban megy, akkor az biztos jó. Ez így működik. Ha annak idején a Beatles-t nem játszották volna rádióban, akkor most nem lenne a Beatles az, ami. 
 
Azért vannak fiatal zenekarok, akiket figyelsz, hogy ők jó irányba tartanak? 
 
Nagyon szeretem azokat a tehetséges embereket, akiket én hallgatok, zenészek, zongoristák, dobosok, basszusgitárosok, énekesek. Csinálnak valami csodálatos dolgot, aztán egy fél év után felbomlanak, mert azt hiszik, hogy majd lesz valami, és semmi nincs. Az én fiamnak is volt egy csodálatos zenekara, most csinált egy újat egy éve. Ők is fel fognak lépni a Club 202-ben, tavaly is voltak. Telt ház volt és minden barátom és zenészkollégám megdicsérte, hogy ez piszok jó. Vannak külföldi felkéréseik is, és úgy néz ki, hogy jövőre tényleg be fognak indulni. A Stardust élete első olyan zenekara, ahol nem megélhetési zenészek vannak. Mindenkinek van mellékfoglalkozása, és közben piszok jó zenészek. Vannak ifjú zenészek, akik kikiáltják magukat nagy zenésznek, mert 5, 6 vagy 8 zenekarban játszanak. Erre szoktam mondani, hogy ha valaki nyolc zenekarban játszik, mind a nyolc zenekarban szarul játszik. El fog telni 10 év, és el fogják felejteni. Ha nagyon jó zenész, akkor is el fogják felejteni. Ha valamit akarok csinálni, akkor egy csapatban kell hinni, és annak a szekerét kell tolni. Nem az 5, 10 meg a 20 ezer forintokért rohangálni. A fiamról most csak véletlenül beszéltem, de hát olyan tehetséges emberek vannak, a jazz konziból jönnek ki, a László Attila mindig nagyon sokat beszél a fiatalokról… olyan szaxofonosok, zongoristák! És ezek a fiatalok az életüket teszik erre, és utána ruppótlanok maradnak. Nincs lehetőségük sehol bemutatkozni. Ha a pénzre megy ki ez az egész, én akkor inkább abbahagyom. Régen sem ezért csináltam ezt, külföldön sem a pénzért játszottam, hanem mert jó volt a zenekar és jól éreztem magam, és aztán volt pénz is, na. De csak akkor van pénz, ha jól érzed magad egy zenekarban, mert akkor ez lejön a színpadról a közönségnek, hogy jól érzed magad, és akkor fognak szeretni. Különben csak kínlódás. Amatőrnek kell lenni a szíved mélyén ehhez a dologhoz. 
 
 
MaryMoss

Helyszín