Elutazunk az egyes tagok zenei világába

Elutazunk az egyes tagok zenei világába

Family Tugedör

Rendhagyó produkcióval lép színpadra a Quimby-család március 29-én és 30-án a Barba Negrában. 

A Family Tugedör show-ján ezúttal a Quimby és a zenekar holdudvarába tartozó 6 zenekar, azaz a 

Kutya Vacsorája, az Aranyakkord, Kárpáti Dódi Priváti Projektje, a Marlboro Man és SZILÁRD adnak közös koncertet. Erről mesélt nekünk a banda (egyik) frontembere, Kiss Tibi.

Mindig is kedveltétek a szokatlan kooperációkat: nemrégiben a Freak Fusion Cabarettel csináltatok közös műsort, most pedig 23 zenésszel indultok turnéra. Közel 30 éve zenéltek együtt, de úgy tűnik, kifogyhatatlan az ötlettáratok.

 

Sok útja van a kreativitásnak, és az izgalmas új ötletek hallatán mindig felcsillan a szemünk. Szívesen házasodunk különböző side-projektekkel, az összművészeti megoldások pedig mindig is közel álltak a Quimby világához. A zenekar számára nem életidegen dolog színházzal, cirkusszal vagy más zenekarral társulni. Mindenki hozzáad valamit a produkcióhoz, vagy éppen a dalok egy újabb oldalát hangsúlyozza ki.

 

Mi adta a Family Tugedör-koncert apropóját?

 

Ez egy hatalmas örömzenélés a színpadon, aminek elsősorban lelki okai voltak. A Family Tugedör része, hogy egymásnak arccal fordítunk eltérő dolgokat. Ez már régóta jelen van az életünkben, csak épp ilyen módon nem valósult meg korábban –  most egy műsorrá szerkesztettük össze ezeket az amúgy eltérő zenekarokat. Érezzük, ha törődnünk kell egymással, és most eljött ennek az ideje. Teljes összeborulás és átjárás van a bandák között, vendégek vagyunk egymás projektjeiben, azt sem lehet tudni már lassan, ki honnan jött.

 

 

Sosem rivalizáltak egymással ezek a zenekarok?

 

Mi is emberek vagyunk. Alapvetően örülünk egymás sikereinek, de néha van egy kicsi féltékenység vagy rosszallás, ha elmarad egy bulink, amiért valamelyikünk formációja ugyanabban az időpontban kap fellépési lehetőséget. Pont ennek az orvoslására is jön most létre ez a közös koncert. Azt az irányt akarjuk megtartani, ami mindenkinek előnyös, hiszen nagyon jól tudunk együtt működni ebben a létformában, és az a legjobb mindenkinek, ha egymás felé nézünk. Karban kell tartani ezeket a kapcsolatokat.

 

Az összes Quimby-szerelemgyerek más műfajt képvisel. Mennyire volt nagy kihívás összeilleszteni a „tróger rockot” és a kísérleti jazzt?

 

Pont az az izgalmas benne, hogy meg kell találnunk mindegyiknek a maga dramaturgiai helyét. Ki kell kísérletezni, hogy ki alkalmasabb arra, hogy vigyen egy adott lírai pillért, vagy éppen a varacskos sertés rockot vagy jazzes behúzást. Együtt nagyobb az eszköztárunk, és azok a karakterek, amik amúgy is megjelennek, most még erősebben kidomborodhatnak. Ilyen az, mikor például a dobosunk, Faszi előrejön, és azt énekelteti a közönséggel, hogy „bunkó vagyok”, és együtt rázzuk az ég felé az öklünket. Szép pillanatok jönnek létre, és rengeteg új irány alakulhat ki ebből. A Quimby amúgy sem idegenkedik attól, hogy a különböző tagokat megénekeltesse, végül is én is így kezdtem ezt a pályát. Nem kell ehhez Pavarottinak lenni. Igyekszünk használni azokat a dolgokat, amik a bandában lakoznak, és beilleszthetők a közösbe. Keverünk, maszatolunk a saját alapjainkból.

 

 

Mire számíthatunk a koncerten? Quimby-dalokat játszotok közösen, vagy előkerül néhány szám a többi zenekar repertoárjából is?

 

Mindenki játszik a saját repertoárjából, de a Quimby adja a gerincet, ahhoz jönnek a különböző utazások, fűszerek. Kiruccanunk egy lírai világba, egy akusztikai környezetbe, elutazunk az egyes tagok zenei világába a saját projektjeiken keresztül. Mindenki kidomboríthatja a saját oldalát, de szokatlan dolgok is előkerülnek, amiket eddig egy hátsó kis fiókban rejtegettünk.

 

A MagNet Bankkal közös akciónak köszönhetően 30 önkéntes tiszteletjegyet kap. Hogy jött ez az ötlet? Ti is szoktatok önkénteskedni?

 

Ezt az együttműködést készen kínálták nekünk, és nagy örömmel fogadtuk. Livius például szokott petpalackot gyűjteni a Tiszán, olykor túrákat is szervez, és ha van rá kapacitásunk, a zenekar is vele tart. Igyekszünk figyelmet fordítani olyan szervezetekre, akiket érdemes támogatni. Alapvetően rockzenekar vagyunk, de a jó ügyek mellé szívesen beállunk. Sajnos a magyar könnyűzenéből nehéz nagy projekteket finanszírozni, de jelzésértékű támogatásokat tudunk adni, inkább a figyelem, a rajongók motiválása a mérvadóbb. És ebben is van kreativitás. Az energia, a pénz, a segítség, az erő és az odafigyelés jó helyre kerül. Mindenki hozzá tud adni valamit a közöshöz.

 

 

Lesz valamilyen utóélete a turnénak?

 

Inkább lelki, spirituális hozadéka van, mintsem konkrétumok. Muszáj olyan dolgokat választanunk, amikhez mind a hatan tudunk kapcsolódni. Azt szoktuk mondani, hogy akkor működik jól a hajónk, ha egy irányba állnak a vitorláink. A konkrétumok és az álmok mentén haladunk. Ezek a találkozások tovább írják a Quimby történetét, azt, ahogy elképzeljük a jövőnket. Nagyon izgalmas ez az együttműködés, a nyári fesztiválokon biztos előveszünk majd apró részeket a műsorból egy-egy vendégszereplővel.

 


 

Takács Dalma