Pozitív: Nem egy muszájból készült karanténlemez

Fish!-interjú

Mindenkire másként hat a bezártság. Fish!-ékre például termékenyen, de olyannyira, hogy abból született egy kicsit érettebb, kicsit komolyabb hangvételű, de a szokásoshoz mérten nem kevésbé pozitív, Pozitív című nagylemez. A frontembert, Kovács Krisztiánt a május 3-án érkező anyagról kérdeztük.

 Interjú: Szabó Anna
Grafika: Barna Joci

Ha egy mondatban kellene összefoglalnod az utóbbi egy évet, az hogyan hangozna?

Egy ingyenes érzelmi hullámvasút, amire nem akartunk felülni, de menet közben legyőztük a hányingert és reméltük, hogy hamar véget ér.

Gondolom, ez megmutatkozik a május 3-án érkező lemezen is. Hogyan építettétek bele?

Ha hullámvasút nem is, de a változatosság szempont volt zeneileg. Nyilván nem találtunk fel semmi újat és nem bújtunk ki a bőrünkből, de szélesebb lett a paletta, helyenként keserédesebb az érzet, de a pozitív kicsengés és az energia maradt, ezekből nem engedünk.

Mi minden volt hatással a dalszerzés folyamatára? Milyen benyomások értek, amelyek dalokat eredményeztek, és hogyan tudták a gyakorlatban összehozni őket?

Eddig sem voltunk az a sokat próbáló zenekar, de a dalösszerakós hetekben még konkrétan sehova sem lehetett menni, szóval egy picit végletesebb lett a szokásos munkamódszer, úgy 90 százalékban összeraktam mindent otthon és pár rövid próba után rögzítettük is a számokat. Nem szeretjük túlgondolkodni. Az ének kivételével minden felvételt mi magunk készítettünk, így aztán az eggyel lazább időszakban leugrottam Szegedre Vári Gabihoz és felment az ének, elkezdődött a keverés. A szövegekre inkább hatott a megváltozott élethelyzet, nulla koncertélmény, több politika férkőzött a hírek közé, de nem csak ez tudja felbaszni vagy cinikus félmosolyra bírni az embert. A Pozitívcím is többféleképp értelmezhető, nem véletlen az sem.

Ti milyen értelmezéseket láttok mögötte?

Ha a koronavírust és a teszteket vesszük, akkor ugye a negatív az új pozitív – és fordítva. Zeneileg vagy szövegileg nézve ezt a magyar popban megszokott sírva vigadós vagy túlnyomott coelhós vonalat ki nem állhatjuk, lehet pozitívnak lenni önironikusan és szókimondóan is. Az elemek a borítón pedig tisztába teszik a dolgot: ez a zenekar az energiáról szól, ezek mi vagyunk. A szabadság vándorai. Is.

A többi lemezetekhez viszonyítva milyennek ítélitek meg ti, „belülről”a legújabb szerzeményeket? 

Most is van minden a partirocktól a reményhozó bánatpunkig, én a keserédes szót használtam, Dáci az érettet szokta, az biztos, hogy időnként komolyabb a hangvétel, de nem komorabb. Önazonos az egész, szeretjük mindannyian, és ez a lényeg. A többiek szerint sok új dalban a legjobb Fish!-szövegek születtek meg, ezt én nem tudom megítélni, de teljesen kereknek érzem a történetet. Nem is muszájból készült karanténlemez ez, hiszen tavaly év végére terveztük, de tovább nem akartuk húzni, ennek most van itt az ideje és a helye.

Biztos vagyok benne, hogy alig várjátok már, hogy megturnéztassátok a Pozitívat. Mertek nagyot álmodni, és már tervezgettek, vagy egyelőre kivártok?

Sosem voltunk a nagy megfejtések és stratégiák zenekara, a legkisebb színpadtól a legnagyobbig bárhova felrakhatsz minket, ott parádé lesz, ez az, ami tuti. Mi élőben vagyunk a leginkább magunk és emiatt a koncertezés nagyon hiányzik, főleg egy új lemezzel a hátizsákunkban. Ugyanakkor a legfontosabb, hogy ezt biztonságosan és felhőtlenül lehessen csinálni és élvezni. Előrendelésben elfogyott a lemez vinyl kiadása, most jön a többi sztori… szóval tudunk várni, addig sem tétlenkedünk, folyamatosan jönnek a klipek és ahogy lehet, jövünk mi is.