„Hiába zenélünk 15 éve együtt, mindig rácsodálkozunk egymásra”

 

 

 

Tulajdonképpen, amikor elkezdtük ezt a zenekarosdit, még sokkal lassabb volt az egésznek a menete. Most már annyi minden változik napról napra, hogy lehetetlen évekre előre tervezni. Mondok egy példát: három évvel ezelőtt még csak játék szintjén használtuk az Instagramot, most pedig kezdem észrevenni, hogy egy nagyon fontos, gyakorlatilag kihagyhatatlan platform a zenekari kommunikációban, még a mi köreinkben is. Pallai Zsolti (koncertszervező, a Pallai Produkció vezetője- a szerk.) szervezi a hétállomásos Rock Aréna turnét, ahol a Dorothy, az Ossian, a USEME és a Leander Kills társaságában lépünk fel minden alkalommal. Ebben a zenei „szegmensben” ez is újdonságnak számít itthon, és a közönség szemszögéből nézve nagyon csalogató. Hosszútávú terveink nyilvánvalóan vannak, de muszáj folyton résen lenni és reagálni a „beeső” dolgokra. 

 

 

A ’80-as években, ha meg akartál hallgatni egy zenekart, kazettát kellett venned. Ha aláírást akartál szerezni, el kellett menned a koncertre és valahogy beférkőzni a backstage-be, vagy legalább az első sorba. Nem volt ennyire sok zenekar, Youtube, Twitter, nem tudtad a megjelenés napján letölteni a dalt, sokkal lassabban folytak azok a bizonyos vizek, amik ma már eszméletlen gyorsasággal váltanak irányt. Ahogy egy- egy rajongónak, úgy egy- egy zenésznek is sokkal jobban meg kellett küzdenie a sikerért. Szerintem arra, hogy lesz-e valaha olyan mainstream, mint akkor - erre nincs válasz. Mást jelent ma a népszerűség, más a mainstream és más a mai rock- metál íze és kultúrája is. De szerintem ez így jó. 

 

 

A magunk mércéjéhez képest egy beújított dolog volt minden tekintetben, és büszkék vagyunk rá, de nem gondoljuk, hogy mi találtuk fel a spanyolviaszt. Sok kritikát kaptunk a szakmán belülről- és kívülről is, volt, aki már előre megjósolta, hogy ebbe a lemezbe bele fogunk bukni. Nem lett igazuk! Úgy érzem, az lett az eddigi legsikeresebb lemezünk. Bennünket igazol az a tény, hogy egy kiforrott stílusú zenekar is veheti a bátorságot és merhet változtatni! 

 

 

Minden egyes lemez egy lenyomata az elmúlt éveknek.  A „Tökéletesség hibája” felszínre hozott belőlem egy csomó dolgot, ami eddig el volt zárva. Az előző lemez sikere és a zenekarban uralkodó családias hangulat adott bátorságot, hogy merjek kiírni magamból olyan gondolatokat, amiket eddig nem.  Hiába zenélünk 15 éve együtt, mindig rácsodálkozunk egymásra. Most már lehet azt mondani, hogy az előző lemez, a M.A.T.T. is egy „Road-os ív” – ez az irány folytatódni fog az új anyagon is, lesznek egészen vakmerő tételek is! 

 

 

 

Egy nagyon rövid kitérőnk volt az Emberteremtő lemezzel 2010-ben és ezzel úgy érzem, ki is pipáltuk. Tekintettel arra, hogy itt élünk mindannyian a Mátraalján (a Road a Heves megyei Domoszlón alakult és a zenekar tagjai a mai napig itt élnek- a szerk.), van bennünk egy elég erős népzenei véna, amit a felmenőinktől örököltünk és egész életünkben jelen volt. Ettől függetlenül nem gondolom, hogy a közeljövőben újra „fuzionálásra” kerülne sor. 

 

 

Egy zenész azért van a színpadon, hogy szórakoztasson, önmaga vagy a zenéje által. A politikai véleménynek, beszédnek megvan a saját színpada. Nem ítélem el azt, aki máshogy gondolkozik, aki kihasználja a rá irányuló figyelmet a véleménynyilvánításra, de szerintem nem célszerű összekeverni a zenét - az örömöt - és a politikát. Mi egyébként színpadon kívül sem politizálunk egymást közt. Nekem a politika – vegyük mondjuk az adófizetést - olyan, mint egy jóindulatú daganat az ember testén. Ha kiműtteted, esélyes, hogy visszanő, de együtt tudsz vele élni, nem halsz bele, ha csak nem akarsz belehalni. 

 

 

 

Deák Bill Gyulának nagy tisztelője vagyok, de Tátrai Tibusszal is szívesen csinálnék egy dalt! Esetükben a feeling vénában van. Most, hogy mondod, lehet el is gondolkozom a dolgon! 

 

 

A Barba Negra Track-es bulinkra látogatók között kisorsolásra kerül majd egy-egy dobszerkó, basszusgitár és két gitár - pontosan azok, amiken mi is játszani fogunk a koncerten. Reméljük, egy zenésznél vagy igazi zeneszeretőnél landol majd, és nem jön szembe másnap Vaterán… Arra gondoltunk, mennyire jó lett volna kezdő zenészként nekünk is ennyire jó cuccon játszani! Borzasztóan örülünk, hogy a Soproni, az Ibanez, a Tama és a Meinl partnerünk volt, az ő segítségükkel valósulhat meg ez a játék. (Az említett nyereményjátékról egyébként többet olvashatsz a zenekar Facebook oldalán- a szerk.)