Kalandozás új zenei irányokba: az IALAZ alapítója szólóprojektbe kezdett

Interjú Zalai Richárddal

A IALAZ alapítójaként már ismerős lehet munkássága, most pedig a pandémia alatt indította útjára szólóprojektjét Zalai Richárd. Első EP-je Travel The Unknown címen nemrég látott napvilágot, mely az apává válás élményeit örökíti meg. A sors keze, hogy végül az első single megjelenésekor született meg kislánya is. Zalai Richárddal beszélgettünk. 

Interjú: Nagy Kátya
Fotó: M. Deák Kristóf

A IALAZ mellett most indítottad el a szólóprodukciódat. Miért vágtál bele egy újabb projektbe?

Egyrészt a kényszer szülte, mivel a vírushelyzet miatt nem volt lehetőségünk együtt zenélni a srácokkal, szinte az összes koncertünket lemondták. Másrészt vágytam rá, hogy újra kötöttségek nélkül, a saját tempómban és elvárásaim szerint új zenei irányokba kalandozzak el. Az inspirációt pedig az adta, hogy megtudtam, hogy apa leszek. Ennek az élménynek a feldolgozása és zenére való lefordítása adta meg a dalok alaphangulatát. 

A jövőben ez miként érinti a IALAZ-t? 

Szeretném, ha a jövőben a két projekt párhuzamosan futna majd egymás mellett. 

Az EP dalait a szülővé válás élménye köti össze, ráadásul az első szám megjelenésekor született meg a kislányod. Milyen az élet friss apukaként? 

Valóban a Like Sailing aznap jelent meg mikor a kislányom is megszületett. Tervezni se lehetett volna jobban. Mikor a kiadóval januárban lefixáltuk ezt a dátumot, nem gondoltam volna, hogy örökké emlékezetes lesz. Napról napra változik az életünk, sok dolog amiről eddig csak hallottam, mint a feltétel nélküli szeretet, már első percben értelmet nyert számomra. Folyamatos tanulás minden nap nekünk és a kicsinek is, nagyon izgalmas. Örülök, hogy végre megtapasztalhattam milyen is ez. 

A szólólemezedet egy a Dunán felvett live session videóban mutattad be. Miért pont egy hajót választottál a forgatás helyszínének? 

Mindig is szerettem volna hajózni a Dunán de sosem volt rá lehetőségem Nagyon jó párhuzam, ahogy a baba ringatózik az anyukája hasában én pedig a vízen. Elzárva, biztonságban.

Ha jól tudom, a Travel The Unknown első száma volt az egyetlen, amit előre megírtál, a többi improvizációként született a felvételek alatt. Mi inspirált? Mennyire megismételhető így az élmény?

Igen, a dalok közül egyet írtam meg, ami a Like Sailing nevet viseli. Eköré építettem fel a másik két dalt, törekedve arra, hogy egy szép zenei íve legyen ennek a 15 percnek. 100% improvizáció volt valóban, emiatt soha többé nem tudom majd ugyanígy eljátszani. Valahol viszont ez a szépsége az egésznek, és ha már végre lehet akkor a koncertek során is törekedni szeretnék erre, hogy a műsor egy része van csak előre megírva, minden más ott születik. Egyszeri és megismételhetetlen. 

Az EP-n egy különleges szintetizátor is helyet kapott, amit igencsak kalandos úton hoztatok haza Bulgáriából. Mesélnél erről egy kicsit?

Még januárban bejelentette az egyik hangszergyártó cég, hogy egy klasszikus, 1970-ben bemutatott, azóta legendássá vált szintetizátor 50. évfordulójára nagyon limitált példányban újra kiadja a hangszert. Én is, mint sok tízezer fanatikus sorstársam, bújtam az internetet, és próbáltam belőle lefoglalni magamnak egy példányt a külföldi kereskedők oldalán. Sajnos elővételben minden példány elfogyott, és csak várólistára való feliratkozás lehetőségével próbáltak nyugtatni. Magyarországra is csak egy darab érkezett, amit a disztribútor megtartott magának, így nem került forgalomba. Természetesen nem adtam fel, és bíztam benne, hogy a kevésbé tehetős keleti vagy balkáni vidékeken, hátha nem olyan nehéz hozzájutni, mint az USA-ban, Angliában vagy Németországban. Szerencsémre találtam is egy bolgár hangszerüzletet, akik elmondásuk szerint véletlenül kaptak egy darabot, ami várja a vevőjét. Megbeszéltem velük, hogy a hétvégén autóba ülök és elhozom a hangszert. Mivel több ezer kilométert nem akartam egyedül utazni, elkísért a feleségem, nászútra amúgy sem jutottunk el a korlátozások miatt. Hazafelé a határon viszont a szerb határőrök nem akartak csak úgy továbbengedni minket, mindenféle mondvacsinált indokra hivatkozva több száz eurót akartak tőlünk. Természetesen elfogadtam volna, ha mindezt hivatalos úton, törvényileg megindokolva kérik, de nem így történt. Közel egyórás huzavona után a feleségem bedobta a nagyágyút, ugyanis megkérdezte tőlük, hogy van-e gyerekük, és hogy mit szóltak volna, ha velük is így bánnak, mikor épp babát várnak. Ezen elgondolkodtak, és megesett rajtunk a szívük. Mint utólag kiderült, ők tudták meg elsőként, hogy gyerekünk lesz, hiszen még mi sem sejtettük, a teszt két héttel az eset után tette számunkra is világossá.

Az anyagon neves szakemberek is dolgoznak és egy brit kiadó, a Nieko gondozásában jelent meg. Hogyan kerültél velük kapcsolatba? 

A lemezt Hannes Bieger keverte és Zino Mikorey masterelte. Nagyon szeretem a munkájukat és a minőséget is amit képviselnek. A műfaj legnagyobbjaival dolgoznak napról-napra. Féltem is tőle mit reagálnak mikor először írtam nekik, hogy megtisztelő lenne velük dolgozni. Meglepetésemre egyből válaszoltak és nagyon tetszett nekik a projekt. Ez egy jó visszaigazolás volt, hogy a dalok minősége megüti azt a szintet, amihez hozzászoktak és el is várnak.

Mik a terveid a közeljövőben? 

Szeretnék végre a közönségnek is játszani élőben, remélem erre hamarosan sor kerülhet. Írom az újabb dalokat, várhatóan nyár végén, ősz elején újabb megjelenéssel érkezem.

EZ A CIKK A BUDAPEST BEAT MAGAZINBAN JELENT MEG. OLVASS MÉG: