„Mi egy olyan zenei stílust próbálunk itt megragadni, ahol a hangszeres játéknak még van jelentősége
Budapest kedvelt élőzenés szórakozóhelye a Muzikum Klub. Gyenes Ádám igazgatóval és Kőmíves András programfelelőssel beszélgettünk.
Mit kell tudni a Muzikum történetéről, miben változott a klub, mióta nem a Budapest Jazz Clubnak ad otthont?
Gyenes Ádám: A Budapest Jazz Club 2008-től 2012 nyaráig, 5 éven keresztül működött a Kossuth Klub épületében. Ezt követően 2012 októberétől elkezdtünk egy egészen új koncepciót megvalósítani, amely egyúttal új infrastruktúrában a Muzikum indulásával is egybeesett. A jazz-ben nem láttunk igazából olyan kitörési lehetőséget, amely az önfenntartást tudná biztosítani, úgyhogy elindultunk más zenei irányzatok felé. Azt lehet mondani, hogy 2013 szeptemberétől már hatékonyan működünk. Ez azt jelenti, hogy az önfenntartáshoz szükséges bevételt, ami szükséges a koncertek szervezéséhez képesek vagyunk kitermelni. Ennek érdekében fel kellett térképezzük azokat a műfajokat, amelyek életképesek. A jazz-nél az volt a fő probléma, hogy bár a vendégek jöttek, a klubszerű programlebonyolítási modellt nem lehetett megvalósítani, mivel az emberek síri csendben, hátratett kézzel figyelték a koncertet. Valahogy Magyarországon ez a jazz hallgatási szokás alakult ki az elmúlt évtizedekben.
A felújítás megkezdése előtt kötöttünk egy megállapodást a párizsi Lucernaire Színházzal, ami a francia stratégiai befektetőnknek a tulajdonában van. Ott három színházterem és három moziterem van, a színházteremben pedig koncertek is szoktak lenni. Azt a dinamikus modellt, amit ők kialakítottak, próbáljuk azóta itt is valamilyen szinten megvalósítani. Van egy nagytermünk az emeleten, amit teljesen kipakolunk, amikor koncert van. Mi nem szeretjük a beszékezett, üldögélős koncerteket. Az ajtók is nyitva vannak, jönnek-mennek az emberek. Ha éppen valaki úgy gondolja, hogy dohányozni szeretne, akkor lejön a teraszra. A klubszerűség nekünk nagyon fontos szempont. Vannak koncertek, amelyeket a földszinti teremben szervezünk, azok inkább kamarakoncertek, általában akusztikusak. Ott ültetett rendszerben próbáljuk meg ezeket lebonyolítani. Ezekből sokkal kevesebb van, havi 3-4 koncert körülbelül. A szezon szeptember közepétől május végéig tart. Ebben az időszakban csütörtöktől-szombatig folyamatosan hozzuk a zenekarokat. Nyáron, mint élőzenét szolgáltató klub nem vagyunk nyitva, hiszen nincs értelme vetekedni azokkal a fesztiválokkal és egyéb szabadtéri programhelyszínekkel, amelyek öntik magukból a koncerteket.
Mik azok a stílusok, amik életképesek a Muzikumban?
Kőmíves András: Nálunk a blues, a beat és rock zene, ami a legfőképpen jelen van, és hozza azt a nézőszámot, amely elfogadható. Itt is nagyon sok olyan zenekar van, akik cover-tribute band formájában lépnek fel. Gondolok itt a Beatles emlékzenekarra, a The Bits-re, akik havi egy klubbulival olyan teltházakat csinálnak, hogy gyakorlatilag nem férnek be az emberek, és ezt 3 éve produkálják. Ezen kívül hála Istennek van olyan 8-10 zenekar, akik vetésforgóban állandóan fellépnek havonta, két havonta.
Ők kik?
Kőmíves András: A Keep Floyding zenekar (Pink Floyd Tribute) vagy a Tátrai Tibor vezette Magyar Atom, mely utóbbi különösen fontos nekünk. Tátrai Tibor Józsefváros díszpolgára, Liszt Ferenc-díjas és érdemes művész nagyon szereti ezt a klubot, itt lakik nem messze, gyakorlatilag csak átsétál hozzánk. A fiatalok mellé is nagyon szívesen beugrik, támogatja őket, és nem egyszer közös jam session-ök alakulnak így ki. A tehetséggondozásra is különös hangsúlyt fektetünk, a Kőbányai Zeneiskolával és az Etűd Zeneiskolával közösen szervezünk bemutatkozó esteket, ahol az éppen végzős vagy végzés közeli hallgatók megmutathatják, hogy mit tudnak. Ezen kívül Ferenczi Gyuri és a Rackajam, akiket még ki lehetne emelni. Pribojszki Matyi is elég gyakran megfordul nálunk különböző formációival, Szabó Tamás és a Mojo Workings is visszatérő, vagy A kutya vacsorája, amely egy szupergroup, és viszonylag ritkán koncerteznek.
Külföldi előadók is jellemzőek?
Kőmíves András: a brit Ian Siegal minden évben egyszer fellép itt, vagy magyar formációval, vagy szólóban. Ő azért is nagyon fontos nekünk, mert nemzetközi színtéren is jegyzett előadó, nemcsak Európában. De itt említhetjük Little G Weevilt is, aki annak idején a Spo-Dee-O-Dee nevű formációval vált ismertté hazánkban, 10 éve Amerikában él, és 2013-ben megnyerte az International Blues Challenge-et. Példának okáért ő április 8-án – két zenészbarátjával, Nemes Zoltán zongoristával és Pribojszki Mátyás szájharmonikással – adott telt házas koncertet nálunk. De az elmúlt 4 esztendő során majd’ minden európai országból és a tengerentúlról is léptek fel nálunk zenészek, illetve zenekarok.
Gyenes Ádám: Gyakran valamilyen apropóból jönnek hozzánk, jubileum, lemezbemutató vagy valamilyen emlékest kapcsán. David Bowie, vagy Eric Clapton születésnapja alkalmából minden évben van koncert. Igazából mi egy olyan zenei stílust próbálunk itt megragadni, ahol a hangszeres játéknak még van jelentősége. A képzett zenészeknek szeretnénk lehetőséget biztosítani. Nálunk a minőség és a jó hangulat az etalon, a koncert és a buli fogalma próbál valamilyen módon összefonódni.
Más programokkal is szolgáltok?
Gyenes Ádám: A Muzikum elsősorban koncertek lebonyolításával foglalkozik, de emellett vannak más típusú programok, tematikus napok is. A Kossuth klubban működik évtizedek óta a TIT József Attila Szabadegyetem, ahol vannak zenetörténeti előadások is. Idén ősszel például 1956 zenei kínálatát fogjuk bemutatni, ami azért is borzasztóan érdekes, mert a táncdalfesztiválos stílus, amit ma ismerünk, akkor még nem volt jelen. Ráadásul azt sem tudjuk, hogy a külföldi előadók közül kiket hallgattak itthon, hiszen Elvis Presley is még épp csak bontogatta szárnyait. Én magam is kíváncsian várom, hogy Nemes Nagy Péter, aki az egyik legnagyobb blues zenei szakember, mit fog előbányászni az archívumokból. A tematikus napokon egy-egy kultúra mutatkozik be nálunk, előadás, koncert és kiállítás keretében, és ilyenkor esetenként külön gasztronómiai kínálatot is biztosítunk. Tavaly volt skandináv női napunk például, ahol amellett, hogy az összes program a skandináv feminista kultúra köré szerveződött, meghívtunk egy dán szakácsnőt is. Nálunk van a Szkeptikus Társaságnak is rendszeresen előadása, akik idehívnak egy-egy nehezen indokolható témával foglalkozó szakembert, és alaposan kikérdezik. A Károli Egyetemmel van egy stratégiai együttműködésünk, így napközben egyetemi előadások is szoktak lenni. Tehát próbálunk egy olyan klubot létrehozni, ahol az az értelmiségi középosztály, amelyik igényes zenére, programokra és normális kiszolgálásra vágyik, jól érezhesse magát. Kizárólag egy dologra fókuszálni a 21. században már nem lehet. Minél inkább szélesíteni kell a horizontot.
A magánjellegű rendezvények milyenek szoktak lenni?
Gyenes Ádám: Főként nyáron van lehetőségünk kiadni a helyet, például esküvők megrendezése céljából. De zenés könyvbemutatóra is volt már példa. Szörényi Levente nemrég nálunk ünnepelte 70. születésnapját, amely esemény alkalmából megjelent egy gyönyörű kötet is, Stumpf András tollából.
Magáról az épületről mit kell tudni?
Gyenes Ádám: Ez egy nagyon nagy múltú, több mint 60 évre visszatekintő intézmény, amit annak idején, még 1954-ben, mint Budapest értelmiségi klubját alapították meg. Maga az épület a Hadik-Barkóczy családnak volt a palotája. Azért épült ide, mert a Felsőház annak idején a Nemzeti Múzeumban székelt, amíg a Parlamentet meg nem építették, így a főurak is a közelbe tették székhelyüket. A Muzikum épülete így ilyen értelemben is benne van a köztudatban. Az 1956-os forradalomban is jelentős szerepet játszott, mint a Petőfi Kör székhelye, és az 1989-es rendszerváltáshoz is három párt alapításával járult hozzá.
Kikhez fűződik az új design megteremtése?
Gyenes Ádám: A Relative Group csoport Merkl Ákos vezetésével készítette rekordidő alatt. Mi megadtuk a tematikát, hogy a zenére szeretnénk fókuszálni, ezért az installációk nagy részének ehhez van köze. Érdemes megemlíteni a falra szerelt zongorát vagy a virágtartóként használt harmóniumot. A felújítás közben persze törekednünk kellett arra is, hogy a palotabelsőt megtartsuk. A közeljövőben a homlokzatot szeretnénk felújítani, de természetesen figyelnünk kell arra, hogy Palotanegyed egységes épített környezetéhez illeszkedve, megfeleljünk a műemlékvédelmi előírásoknak.
Az étterem is fontos része a Muzikumnak.
Gyenes Ádám: Próbálunk olyan különleges, a séf fejéből kipattanó gasztronómiai kínálatot biztosítani, ami van, hogy az aznapi koncerthez is igazodik napi ajánlat formájában. Szerencsés választás volt Guth Gergely mellett letenni voksunkat, aki szerényen féléven keresztül titokban tartotta, hogy világbajnoki bronzéremmel rendelkezik. Az ő kreativitására építve alakítottuk ki a’la carte kínálatunkat, illetve menürendszerünket, amelybe 90 naponként lehet csak ugyanabba az ételbe botlani. Sertéspörköltet, vagy rántott húst nemigen készítünk. Ezen kívül a street food területén is jeleskedünk. All About Street Food éttermünk is már a házban működik, egyébként a Főzdefeszten, vagy Kapolcson is belénk lehet majd botlani. A hamburgerek teljesen saját alkotások, többek között a hét fő bűn tematikában kínálunk extravagáns szendvicseket. A Bujaság Burgerben például házi keverésű banán ketchup szerepel, de van English Breakfast Burger is, ha valaki reggelizni akar. Pastramiból van hétféle, amiből hatot mi találtunk ki.
Mary Moss
Fotó: Honfi Anna
