“Szerintem még sose voltam ilyen jó zenekarban”

“Szerintem még sose voltam ilyen jó zenekarban”

Lemezen is megjelent az a zenei anyag, melyet a Kiscsillag a Semmi konferencia című színdarabhoz írt. A zenekar március 29-én a MOMKultban élőben is bemutatja az albumot megannyi vendég társaságában. Erről beszélgettünk Lovasi Andrással.

A Semmi konferencia tavaly áprilisban debütált. Hogyhogy csak most készült lemez a darabban hallható dalokból? Vagy az önálló lemez ötlete csak időközben született meg?

Anno úgy terveztük, hogy a darabbal egy időben jelenik meg, aztán mindig közbejött valami, tagcsere, betegség, miegyéb, de már nem bánom, végül is minden úgy áll össze, amikor akar, inkább csak meg kell tanulni nem sürgetni ezt a folyamatot; ha mostanra akart kész lenni, én nem bánom, nagyjából 4 év munkája van benne, én büszke vagyok rá.
 
Mennyiben igényelt más dalszerzési módszert az, hogy ezúttal darabhoz íródtak a dalok? Kellett ehhez valami rejtett vizuális készség is?
 
Amikor a darab nagyjából megvolt 2015 őszén, akkorra a dalok is vázlatosan megvoltak, sőt volt, hogy a történetet kanyarítottuk úgy, hogy jöhessen az adott dal. A szövegeket és zenék 90%-át én írtam, a zenekar a hangszerelés fázisában kapcsolódott be, ebben a legnagyobb munkát Erős Marci vállalta, dob-basszusokat, vonós hangszerelést csinált, sőt a végén a lemez keverésében is részt vett. Ő volt a legnagyobb segítség, de most egy nagyon jó szellemű, klassz zenekarunk van, szerintem még sose voltam ilyen jó zenekarban.
 
A darabot a feleséged, Földes Eszter rendezte. Dolgoztatok már korábban is közös projekten? Mennyiben volt meg köztetek az alkotói harmónia, mikor nekiálltatok a Semmi konferenciának?
 
Az első közös munkánk egy dalszövegfordítás volt, egy kedvenc dalunkat magyarítottuk együtt. Nagyon jó élmény volt, aztán a Semmi konferenciának volt egy előzménye, az Idáig tudom a történetet című est, aminek a végső, már tényleg egész jó verzióját az Eszter rakta össze, meghúzta a szöveget, jobban átszőtte zenével az elbeszélő részeket, egész pofás lett, egy csomó dramaturgiai dolgot tanultam tőle, ami nekem eszembe se jutott. Úgyhogy amikor megakadtam a Semmi konf írásával, ő folytatta, nélküle lehet, hogy még most se lenne befejezve. 
 
Igaz, hogy az alapsztori már 10 éve megvolt a fejedben? Vannak még ötleteid, amiből újabb négy-öt-tíz év múlva hasonló kaliberű dolog születhet meg?
 
Igaz, a Menetszél című dal, ami köré anno elképzeltem a sztori alapját, 2006-os. Van még egy pár ilyen dal, ami hosszabb történettel, amolyan uszállyal van a fejemben, meg van is pár félig kész írásom még, de most idén jubilálok, kicsit félreteszem őket jövőre.
 
A novemberi Lovasi 50 koncerten mire számíthatunk?
 
30 éve csinálom ezt, és mindig zenekarokban gondolkodtam, de ez lesz az első alkalom, hogy nem egy adott zenekarhoz vagy adott időszakhoz köthető dalokat játszok csak egyszerre, hanem egy szubjektív válogatást minden dalomból, amiket az első Kispál-lemeztől az utolsó munkákig írtam. Szóval amolyan összefoglaló szerzői est lenne, ahová persze minden fontosabb alkotótársamat meghívok. Most már csak az a feladat, hogy ebből egy egységes, látványos, ütős, sodró estét csináljunk.
 
Az Aréna egyszeri alkalom vagy lehet még folytatása a dolognak? 
 
Ötöt tervezek még… a következő a Lovasi 60 lesz, és ha már lendületbe jövök, remélem, a Lovasi 100-ig kitart. Na jó, nem kell megijedni, fogalmam sincs.
 
 
 
A cikk nyomtatott változata a RCKSTR Magazinban jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. március 14.