„Tényleg olyan lett, amilyet szerettem volna: szabad és bátor”
Jó sokáig dolgoztak rajta, nemrég viszont napvilágot látott az Óriás negyedik nagylemeze, a Minden villany ég.
Megérte várni, az album már első hallgatásra ömleszti magából a fényt, miközben árnyalódik az Óriás-kép is. Február 18-án ad lemezbemutató koncertet az alkalomhoz illően ötössé bővülő trió az A38-on, ahol egyébként Pálinkás Tamás és zenekara, a TEJ is képviselteti magát. Egyedi Péterrel beszélgettünk.
Őszre ígérted az új lemezt, és már akkor is azt mondtad, hogy rengeteg demóverzió készül, ahogy tökéletesítitek a dalokat. Az eredményen tényleg minden villany ég, de mennyi vívódással járt eljutni erre a pontra?
Jó sok meló volt vele, de minden percét szerettem. Az időt már alig érzékeltem, organikusan nőtte ki magát az anyag, minden olyan természetes volt. Közben egy ilyen folyamat persze tele van vívódással is. Ha a saját anyagod zenei rendezéséért felelsz, akkor fontos, hogy mindig teljen el valamennyi idő a meghatározó ötletek után, és ne csak az első lelkesedés tereljen valamilyen irányba. Az intenzívebb kreatív ciklusok után mindig kell ett egy hónap csend, hogy utána tiszta fejjel tudjam szemlélni az addig készülteket. A végére el is fáradtam, de akkor hála istennek jött Dorozsmai Gergő, akivel a keverést véglegesítettük, de kiváló zenei ötletei is akadtak. Nagyon jól összerántotta az egészet, pont mikor már kezdett volna kicsúszni a kezemből a gyeplő. A masztereket pedig Szabó Szebasztián készítette, aki szintén nagyon alapos munkát végzett. Az ő kettejük kézjegye is kellett ehhez a végeredményhez.
A jubileumi koncert előtt azt mondtad, hogy az új lemez világa könnyebben elválasztható lesz az eddigi anyagok megszólalásától.
Törekedtem az új hangzásokra, a rockzenekari kötelékek között is. Szellősebb hangképek voltak a fejemben, markánsabb hangulatfestéssel. És szerettem volna, ha bármi belefér. Ugyanakkor a munkálatok során a barátainktól jövő visszajelzések arra sarkalltak, hogy nyugodtan lépjük meg az új dolgokat még bátrabban. Ez nagyon inspiráló volt, hogy ne csak kicsit, vagy félig, de teljes mellszélességben vállaljam az új dolgok iránti vágyamat.
Az újszerű dolgokon keményebben kell dolgozni?
Nem volt szó „kell”-ről, a más módszer hosszabbította meg a ráfordított időt. Teljesen másfajta zenei kíváncsiságom volt, máshogy akartam megfogalmazni dolgokat, és el akartam szakadni a klasszikus rockfelállástól. Kísérletezgettem, kerestem az ízeket. Nem „kellett”, hanem ez esett jól.
De azért rendesen benne van a zenekar is az elkészült anyagban.
Persze, az Óriás továbbra is ennek a három embernek a kémiájából van, csak most nem a próbateremben csiszolgattuk véglegesre a dalokat, hanem egy „igazi” lemezt akartunk, amin nem az élő megszólalás határozza meg az anyagot, és lehetőleg semmilyen korlátot nem is támasztunk magunkkal szemben. Voltak kreatív, együtt játszós periódusok, amiket rögzítettem és azokból barkácsolgattam utána hosszasan.
Akkor most izgalmas lehet készülni arra, hogy szólaljanak meg a dalok élőben.
Gyakorlatilag a lemezmegjelenés óta az élő megszólalás van fókuszban. A lemezbemutatón kiegészülünk Menyhei Ádámmal (Kamikaze Scotsmen, The Qualitons), ő billentyűzött már az Óriásban korábban, és velünk lesz Bátor Gergő is gitáron, akivel még az annabarbiban zenéltünk. Ők segítenek abban, hogy ez a kitalált világ a lehető legjobban meg tudjon szólalni élőben.
Ebben a kitalált világban a szövegek elég sokatmondóak.
Leginkább ezen a lemezen tudtam a szövegeken keresztül reflektálni nemcsak magamra, hanem a körülöttem lévő világra is, és talán sokkal kevésbé általánosan és ködszerűen, mint eddig. Ez nyilván összefügg azzal is, hogy idősödöm. Nemcsak zeneileg szerettem volna megszabadulni a korlátokról, hanem a szövegekben is jobban el akartam rugaszkodni az eddigiektől.
Gondolom, most nagyon jó érzés visszahallgatni az elmúlt időszak gyümölcsét.
Általában az ember, ha csinál egy ilyen jellegű dolgot, akkor annyira besokallhat a végére, hogy hónapok is eltelhetnek, mire előveszi. Itt most nem ez volt. Tényleg olyan lett, amilyet szerettem volna: szabad és bátor. Irtó jó érzés, hogy ezt meg mertük, meg egyáltalán meg tudtuk csinálni.
mm.alvajaro
A cikk nyomtatott változata a RCKSTR Magazinban jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. január 31.
