Zúzós lett az új Kistehén album

Zúzós lett az új Kistehén album

Interjú Sidó Attilával, a zenekar gitárosával

Egy éve játszol a zenekarban, sikerült beilleszkedni és igazi Kistehénné válni?
 
Leginkább azt szeretem, hogy a Kistehén alapvetően egy laza zenekar, igazából nem is tudom elképzelni, hogy működne szigorú korlátok között. Az is nagyon fontos, hogy  nagyon jó zenészekkel játszhatok együtt, az elmúlt egy évben rengeteget tanultam. Már az első koncert, amin én még csak helyettesítettem, nagyon jól sült el, pedig 3 nap alatt kellett 10 dalt megtanulnom. Gyorsan bedobtak a mélyvízbe, a Bocsánat EP-je volt az első közös munkánk. Az biztos, hogy ebben a zenekarban zeneileg még egy szintet meg lehet tanulni és bár Laci erős személyiség, de elvárja, hogy megtartsam a saját stílusom, dinamikám, szóval megvan a szükséges terem. A tehén egy kultikus zenekar, van egy alapvető stílusa a megszokott, klasszikus hangulattal, de folyamatosan törekszünk arra, hogy új dolgokat is behozzunk a zenénkbe. 
 
Mi az amit kérdés nélkül kiemelnél mert számodra nagyon fontos az új lemez kapcsán?
 
A bölcsességek... A szövegek alapvetően mindig próbálnak komolytalanok lenni, közben olyan mélységek vannak bennük, amiket nem lehet leplezni. A Jó színe van című szám is komolytalannak tűnt anno, pedig hát egyáltalán nem az. Mindemellett Laci mindig azt mondja, hogy a daloknak legyen egy íve, most már én is jobban figyelek erre. Ő  egyébként is nyughatatlanul kreatív a munkában, egy ilyen erős alkotó személyiség mellett van lehetősége az embernek fejlődni, építkezni. 
 
Fotó: Örsi András/Karmatik
 
Miben más a Bocsánat, mint az eddigi Kistehén albumok?
 
Nekem egyre jobban tetszik ez az új lemez, aktuális, jó szövegekkel, zenében meg őrületes az egész, rengeteg hatással ötvözve. Régebben volt egy alapritmus meg egy egyszerűbb téma, nem volt ennyi hangszín. Ezek a mostani dalok zúzósabbak, rockosabb az egész. Én is inkább torzított gitáron tudok játszani, blues és rock alapú gitáros vagyok, lehet, hogy ez is érezhető a számokon. 
 
Beszélgessünk kicsit az új dalokról, milyen hangulatokat, stílusokat hoztok?
 
Van egy olyan dal amiről nekem kifejezetten a Led Zeppelin jut eszembe, de jellemző a 90-es évek hangzásvilága is, ugyanakkor vannak Prodigy jellegű elektronikus, filteres dalok is. Nagyon sok vokál is került a számokba Mákó Katóval és Magyar Borival, ez már eleve nagyon jó alaphangot ad az egész albumnak. A pszichedelikus vonal is felfedezhető 1-1 dalban, például az egyik kedvencem, az Öntsd le sóval című szám egy sötétebb, fátyolosabb világba visz. Összességében azt mondanám, hogy rockosabb ez az album, mint a Szomjas nők volt. 
 
 
Említetted a szövegeket, továbbra is feszegettek társadalmi kérdéseket a dalokban?
 
Igen, mindig aktuális, emberi dolgokat feszegetünk, meseszerűen megfogalmazva, fantáziadúsan, egyedi módon. 
 
Úgy tudom, hogy a 2019-es évet egy MR2 Akusztik koncerttel kezditek, tavasszal pedig külföldi turnéra mentek.
 
Igen, márciusban Angliába megyünk egy miniturnéra, de előtte még lesz egy MR2 Akusztik koncertünk is januárban. Most egyelőre az A38-as koncertre készülünk, sok új számot játszunk majd, jönnek a vokalista lányok is, gyertek, jó lesz!
 

Helyszín