5 másodperces slágergyár

Elmélkedés a mai zenekultúráról

Még nyáron egy kerti sütögetésen szóba elegyedtem egy 16 év körüli lánnyal és zenész lévén hamar a kedvenc dalairól kezdtem el őt faggatni. Az Y generáció szülötte vagyok, és gőzöm sincs, hogy mit hallgatnak a mai tinik, ezért nagyon kíváncsi voltam. Eléggé ledöbbentem, amikor:

• Egyetlen előadó nevét sem tudta felidézni (teljesen józan volt a hölgy)

• Kivétel nélkül mindegyik dal valamelyik 2000-es évek slágerének a remake-je volt - átültetve mai hangzásba

Amikor arról kérdeztem, hogy tudja-e, hogy ezek a dalok igazából fel/átdolgozások, azt felelte, hogy sosem hallotta az eredetieket, vagy ha igen, nem ismeri őket.

Ezen eltöprengtem. Szeretném azt hinni, hogy a zenei producereket az a nemes cél hajtja, hogy modern köntösbe bújtatva megismertessék a mai fiatalokkal ezeket a nagyszerű örökzöld slágereket… de szerintem nem erről van szó. Bekapcsolom a Rádió1-et, vagy bármely más kereskedelmi rádiót és egy órán belül több olyan zenét hallok, amelyik egy 90-es, vagy egy 2000-es évek diszkóslágerén alapszik. Értsd: minimum a refrént onnan kopizták, csak írtak rá egy mai fejjel befogadhatóbb szöveget és ráhúztak egy trendi hangzást. Ilyenkor elgondolkodom, hogy vajon az a 2000-es években íródott dal szerzője is vette valahonnan még korábbról az ötletet? És vajon a dalok eredeti szerzői látnak-e pénzt ezekből a feldolgozásokból?

I’m Blue dábádidábádáj…

Egyre több előadó keveredik valamilyen plágium-ügybe és olykor 10-20 év is eltelik, mire kikiáltják a “bűnöst” és megítélik a jogdíjat az illetőnek. (Pár híres ügy: A Coldplay Viva La Vida kopija Joe Satrianitól, vagy a The Verve és a Rolling Stones legendás harca a Bittersweet Symphony-ért). Nálunk is volt pár emlékezetes ügy, és egy egész cikket megérne a téma, de nem szeretnék mélyebbre merülni a plagizálás óceánjában.

Vajon a Cardigans tagjai látnak-e pénzt a most nagyon menő twocolors - Lovefool c. dalából? (legalább az eredeti címet meghagyták) vagy az ATC egykori tagjai a R3HAB feat. Touch of glass remixéből? Esetleg mit szólhat az Eiffel 65 Nea - Some say c. számához? A jó öreg ‘98-as Blue-ra még mindig ropnám egy házibuliban...

Az 5 másodperc az új 3 perc!

Az volt régen a mondás, hogy egy dalnak max. 3 percesnek kell lennie ahhoz, hogy emészthető legyen az emberek számára. Én ezt a számot ma 1 perc körülire saccolom. Nagyon nehéz az előadóknak versengeni az emberek figyelméért ekkora zajban. Kíváncsi vagyok, hogy mennyi idő alatt dől el, hogy az embernek tetszik, vagy nem tetszik az adott szám? Manapság a TikTok-on pár másodpercnyi dalrészletnek kell megütnie az emberek ingerküszöbét, és nagy valószínűséggel akkor emelkedik ki az adott dal, ha mémesedik belőle a pici részlet, és elkezdenek rá tömegesen videókat gyártani. Úgy néz ki, ma már elég, ha lenyúlsz egy részletet egy 20 évvel ezelőtti slágerből, (ha akkor működött akkor most miért ne működne?) és hagyni, hogy betaláljon belőle a pár másodperc. Így jobban belegondolva nem is csodálom, hogy az emberek nem jegyzik meg az előadókat.

Ti tudjátok egyébként, hogy 2020 egyik legtöbbet játszott slágerének, a “monkey-s dalnak” ki az előadója?

Írta: Kucsera Lilla