musical ballada Arany János műve alapján

musical ballada Arany János műve alapján

Vörös Rébék

LÉTEZHET-E EMBER HIBA NÉLKÜL, S LÉTEZHET-E OLYAN GONOSZSÁGGAL ÉLŐ EMBER, AKIBEN NINCS EGY CSEPPNYI FÉNY SEM?
 
MEGHATÁROZZA-E EGYETLEN ROSSZ DÖNTÉS AZ EGÉSZ ÉLETÜNKET? CSAK RAJTUNK ÁLL, HOGY MELYIK ARCUNKAT LÁTJA A VILÁG?
 
 
A Vörös Rébék című musical ballada, mely bár zenés színházhoz méltóan közérthetően fogalmaz csodálatos dallamokon át, de színészi mélységeivel megteremti azt a valódi színházi élményt, mely ezekre a kérdésekre keresi a választ.
 
Arany János születésének 200. évfordulójára született Pesty Nagy Kati szívéből és tollából és Derzsi György lelkéből ez a musical-ballada.
 
„A kultúra megőrzése akkor a legvalódibb, ha életben is tudjuk tartani. Életben pedig akkor tudjuk tartani, ha a múlt szavait ötvözni tudjuk a mai lelkületünkkel, gondolatainkkal. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy Arany János balladáját mi, a magunk életével és szellemiségével igazi színpadi művé formálhatjuk” - nyilatkozta a darab megálmodója az ősbemutató után.
 
A Vörös Rébék, Arany János kései balladái közül a legeredetibb. A musical ballada szerkezetében is Arany nagyszerű versét veszi alapul s bár nem akarja a titokzatosságát, töredezettségét megtagadni, mégis szolgál egyfajta történeti magyarázattal, s olyan kérdéseket vet fel, melyekre minden nap keressük a választ, az élet, az erkölcs, a felelősség és a  változás eredendő kétségeit feszegetve.
 
Ezekre a kérdésekre reagál a színpadi változat, egyszerű szituációkban, emberivé varázsolva akár egy boszorkánynak hihető lény történetét, vagy varázsossá álmodva egy hétköznapi asszony meséjét.
 
Hogy miért ez a műfaj? Arany nagy zenekedvelő volt sőt, ő maga is írt dalokat. A zene pedig, mint egy híd képez utat a közönség és a kultúra között. Olyan populáris műfaj ez, mely kortalan, örökzöld: mindig jó helyen és jó időben van, ugyanúgy, mint a kérdéseinkre keresett válaszok.
 
Parádés szereposztás, a teljesség igény nélkül:
 
Rébék: Kecskés Tímea
 
Pörge Dani: Pásztor Ádám
 
Kasznár: Miller Zoltán
 
Pap: Turek Miklós
 
Tera: Bucsi Annamária
 
A rendező Pesty Nagy Katalin, a szereplők Fekete Mónika jelmezeibe bújnak, a koreográfus Sándor Dávid. Vetítésanimáció és vágás: Papp Pala László
 
A vetítésben látható grafikai alkotásokat a tatai Szent Gellért Autista Lakóotthon alkotói készítették, Palástiné Viczena Katalin vezetésével, így ez a darab a gazdag képi világ segítségével ad lehetőséget az érzelmi gazdagság bemutatására, amiben a spektrumzavaros fiatalok megélik mindennapjaik és alkotásaik.