a boldogság skandináv titka

a boldogság skandináv titka

Hygge/Lagom

Svédország és Dánia lakosai híresen boldogok, évtizedek óta az európai boldogságranglisták élén vannak. Csodálkozhatunk, hogy miért pont Skandinávia ezen területein élnek a legboldogabb emberek. Nos, boldogságuk titka a svéd „hygge” és dán „lagom” fogalmakban rejlik, ami a társasági együttlétek és természettel való szoros kapcsolat különleges kultuszában foglalható össze. Habár Svédországban hosszúak, sötétek és hidegek a telek, és Dánia sem a meleg, napsütéses tengerpartjairól híres, mégis az emberek tudatosan úgy szervezik napi elfoglaltságaikat, hogy rendszeresen találkoznak, kikapcsolódnak és jól érzik magukat együtt, a négy falon kívül és azon belül. Ismerjük meg, hogyan képes ilyen szintű pozitív hatást gyakorolni életükre a hygge és lagom fogalma.
 
A hygge-ot nehéz szavakba önteni, talán még nehezebb lefordítani. Ha mégis el szeretnénk valahogyan magyarázni, akkor nagyjából azt az életérzést öleli fel, amelyet leginkább a boldogsággal, a harmóniával, a jólléttel azonosíthatunk. Hívhatjuk a meghittségteremtés művészetének, a lélek otthonosságának. A megnyugtató környezet élvezetének, vagy otthonos együttlétnek.
A hygge mint gyűjtőfogalom magában foglalja az élet mindennapi apró örömeinek élvezetét, amikor valóban megéljük a pillanatot, illetve amikor tudatosan igyekszünk kialakítani az életünkben azokat a momentumokat, amelyek a biztonságot jelentik, amelyek a barátságosság, az otthonosság, a meghittség érzését keltik. Ilyen lehet áthívni a barátainkat egy tikkasztó nyári délutánon, és az árnyékos teraszon üldögélve finom fröccsöket iszogatva beszélgetni, vagy egy hideg téli estén a vacsora után leülni a családdal társasjátékozni, miközben házi süteményt eszünk és forró teát kortyolgatunk.
Ha ezek után már el tudjuk képzelni, mit takar a hygge szó, akkor jó úton haladunk, hiszen a dánok szerint nem is kell bajlódnunk a szó lefordításával, inkább éreznünk kell, így érthetjük meg a jelentését.
A másokkal töltött idő kulcseleme a hyggének, és akár a „boldogság receptjének” legfontosabb összetevője is lehet. Az ENSZ World Happiness Report című dokumentuma szerint bár a boldogsághoz lényeges az alapvető életkörülmények megléte, ha az alapszint biztosított, a boldogság inkább az emberi kapcsolat minőségének a függvénye, semmint a jövedelemé. Átlagosan az európaiak 60 százaléka tölt időt legalább hetente egyszer barátokkal, családtagokkal és munkatársakkal. Dániában ez az átlag 78 százalék.
Az egyenlőség fontos eleme a hyggének, ami mélyen gyökerezik a dán kultúrában is. A másokkal együtt töltött idő kellemes, nyugodt, barátságos, otthonos és hívogató légkört teremthet, amelyben ellazulhatunk és önmagunk lehetünk. A hygge intim elfoglaltság, gyakran jár együtt a meghittség érzésével és valakinek a társaságával, így nem meglepő, hogy amikor átéljük, a testünk oxitocinban fürdik. Oxitocin hormon akkor szabadul fel, amikor fizikailag közel vagyunk más testéhez, hatása pedig együttműködésre, bizalomra ösztönözhet. Talán ezért bíznak meg a dánok az idegenekben. Rengeteg hyggében van részük, ami csökkenti az ellenségességet és erősíti a társas kapcsolódást. A melegség és teljesség érzése szintén ezt a hormont aktiválja, nem véletlen, hogy a hygge elengedhetetlen kellékei a finom ételek és a téli hidegben a puha zoknik, a meleg takarók.
 
A lagom, a fenntartható boldogság kulcsa. Akárcsak a hyggének, a lagomnak is fontos összetevője az egyenlőség és az egyensúly. A lagom tulajdonképpen azt jelenti, hogy nem túl kevés, nem túl sok, éppen elég. A pazarlással szembeni undorával és a méltányosság melletti kitartásával a lagom a svéd kiegyensúlyozottság fontos összetevője.
A lagom messze túlmutat a belsőépítészeten, a funkcionális és környezetbarát fabútorokon vagy a kreatív főzésen. A nagyobb egységhez való tartozásról és a közös felelősségvállalásról is szól. Gondoljunk csak arra a tényre, hogy a svéd háztartási hulladékok csupán 1 százaléka kerül lerakóhelyekre, a többit feldolgozzák, vagy fűtésre, áramtermelésre, üzemanyagként hasznosítják. 
Hangsúlyozza többek között, hogy milyen fontos lagom kapcsolatban lennünk például a saját érzelmeinkkel. Találjuk meg a kellő egyensúlyt, ne fojtsuk el őket, de tanuljuk meg kezelni és elrejteni, ha hajlamosak vagyunk a túlzott reakciókra! A lagom, az „éppen elégre törekvés” eszméje tehát egyformán hasznos az egyén lelki-érzelmi világának és a társadalom egészének is.
A svéd cégek országszerte kísérleteznek hatórás munkaidővel, ami jóval vonzóbb, így az állásokra többen jelentkeznek, és a dolgozók nemcsak boldogabbak, de hatékonyabbak is lesznek. Úgy vélik a svédek, hogy ha jól végzik a munkájukat, akkor éppen elég, se nem sok, se nem kevés, azaz lagomnyi időt töltenek vele. Így ha a munkaidő lejárta előtt húsz-harminc perccel távoznak a cégtől, akkor sem fogja senki azt gondolni, hogy nem végezték el a munkájukat vagy hanyagul dolgoztak volna. 
A lagom szerinti pihenés azt jelenti, hogy olyan szabadidős tevékenységet választunk, amely lelassít, ellazít az adott pillanatban, de jótékony hatását hosszabb távon is élvezhetjük. Menjünk ki a természetbe, mert az ott töltött idő tökéletesen alkalmas minderre. Vagy a svédekhez hasonlóan csatlakozzunk egyesületekhez, önszervező csoportokhoz, ahol például művészeti tevékenységet végezhetünk. Így a szabadidőnket kreatívan használjuk fel, ahelyett, hogy tévéműsorokat néznénk vagy a közösségi médiára fókuszálnánk.