A növényi hormonok átírják a táplálkozás tudományát?

A növényi hormonok átírják a táplálkozás tudományát?

Amikor növényeket fogyasztunk, nemcsak vitaminok és ásványi anyagok kerülnek a
szervezetünkbe, hanem sejtjeinket és mikrobiomunkat befolyásoló növényi hormonok is. Az
ezekkel kapcsolatban gyarapodó tudás újraformálhatja a táplálkozástudományt, írja a Trends in
Plant Science tanulmánya.
 
Egy tál saláta jóval többet rejt a vitaminoknál és ásványi anyagoknál: a növényi anyag olyan
hormonokat is tartalmaz, amelyeket a növény pl. azért állított elő, hogy kontrollálja növekedését
vagy vízfelvételét. Újabban a kutatók azt is kimutatták, hogy a beleinkben élő szimbionta
baktériumok és sejtjeink válaszreakciót produkálnak a növényi hormonokra, továbbá képesek
azokhoz hasonló molekulákat előállítani.
 
A bélben élő mikrobákat és a táplálkozási tényezőket például gyulladásos bélbetegségek
kialakulásával hozzuk összefüggésbe, mára azonban az is kiderült, hogy egyes növényi hormonok
ronthatják a bélgyulladást (ilyen pl. a növényekben a szárazság hatásainak kivédése érdekében
szintetizált abszcizinsav), míg mások (nemcsak a jól ismert szalicilsav, de pl. a virágzást is
szabályozó giberellinsav) csökkenthetik a gyulladás mértékét. A kutatók ezért azt a hipotézist vetik
fel, hogy a bélmikrobiom egyes tagjai valójában ilyen „növényi” hormonok szintetizálásával fejtik ki
bonyolultnak és ellentmondásosnak tűnő hatásukat a gyulladásos betegségekre, és a növényi
hormonok esetleg szabályozzák a probiotikumok működését. Hozzáteszik: a giberellinsavban gazdag
diéta (pl. magok, spenót) felhasználható lehet a gyulladásos betegségek elleni küzdelemben.
 
Az ember–növényi hormon kölcsönhatás következő példája az abszcizinsav glükózfelvételt növelő
hatása: az abszcizinsavban gazdag gyümölcsök és zöldségek (kajszibarack, alma, sárgarépa,
édesburgonya) fogyasztása segíthet a cukorbetegség kezelésében. További példa a humán
gyógyászatban hasznosítható növényi hormonokra az indolecetsav, ami fotodinámiás
terápiában antitumor hatást eredményez.
 
A növényi hormonok emberre kifejtett hatásának a magyarázata a koevolúció mellett az lehet, hogy
azok az emberi szervezetben felszabaduló egyes metabolitokhoz hasonló struktúrájúak. Az
mindenesetre bizonyos, hogy a közeljövőben a fellendülő ember/állat–növényi hormon kölcsönhatás
kutatás át fogja alakítani azt, amit ma a táplálkozásról gondolunk: nemcsak rostokról és növényi
zsírokról fogunk beszélni a zöldségek, gyümölcsök és különböző magok fogyasztása kapcsán.
medicalonline.hu