A sportolás pszichénkre gyakorolt hatásai

A sportolás pszichénkre gyakorolt hatásai

Milyen összefüggések állapíthatók meg, amiket eléggé hitelesnek, bizonyítottnak vehetünk, ha a sport pszichére gyakorolt hatásáról beszélünk?

A sportnak bizonyítottan pozitív hatása van a testi egészségre. A pszichológiai összefüggésekkel kapcsolatban azonban még mindig sok a kérdőjel. A psziché olyan, mint egy fekete doboz, amibe ha belenézünk, idegesek leszünk, mert bizonyos dolgok közvetlenül nem megragadhatók és nem is érthetőek olyan könnyen, mint az edzés- vagy az orvostudományban. Emellett köztudott, hogy a sportban a mentális vonatkozások (és vice versa) lényegesen fontos szerepet játszanak. Gyakran hallhatunk olyan általánosító megfogalmazásokat, amikkel nagyon is összetett, és nehezen kimutatható összefüggéseket szeretnének magyarázni. Milyen összefüggések állapíthatók meg, amiket eléggé hitelesnek, bizonyítottnak vehetünk, ha a sport pszichére gyakorolt hatásáról beszélünk?

A rendszeresen végzett állóképességet fejlesztő, aerob edzés jelentősen elősegíti és javítja az oxigénellátást és az agy vérkeringését, ami többek között a koncentrációs képességet is pozitívan befolyásolja. Sőt, különböző tanulmányok szólnak arról, hogy azok a tesztalanyok, akik rendszeres, mérsékelt állóképességi edzést végeznek, az intelligenciateszteken is jobb eredményeket érnek el, mert az agyuk jobb oxigénellátottsága miatt javul a koncentrációs képességük.

A megfelelő intenzitással végzett fizikai aktivitás során olyan hormonok termelődnek, amik befolyásolják az agyunk kémiáját, és nem csak rövid, hanem hosszútávon is hatással vannak a hangulatunkra és a jó lelkiállapotunkra. A szervezetben keletkező közvetítő és ingerületátvivő anyagok, mint amilyen az endorfin, a dopamin és a szerotonin, tartósan javítják a hangulatunkat és kedélyünket. Az előnye, hogy ez az állapot nem múlik el néhány perccel vagy órával az edzés után, rendszeres sportolás mellet a kiegyensúlyozottság és a jókedv érzése hosszabb ideig megmarad.

Azonban magától értetődőnek venni, hogy a sport javítja a pszichés egészséget, egy kissé túl általánosító megfogalmazás. A pszichés egészség komplex jelenség, aminek különböző részei vannak. Ebben a tekintetben az edzés nem egyetemes gyógyszer.

Mégis, több kutatás is utal rá, hogy enyhíti az érzelmi konfliktusokat és pszichés betegségeket. A sportolók stresszhelyzetekben rendszerint higgadtabban és nyugodtabban reagálnak edzetlen társaiknál. Ez a sporttapasztalatból ered, abból, hogy a sportoló az edzés vagy verseny során újra és újra fizikai kihívások elé állítja magát. A rendszeres edzés és érzelmi stabilitás nagyobb kiegyensúlyozottsághoz és a hangulatingadozások csökkenéséhez vezet. Emiatt az edzés mára a depressziós megbetegedések általános gyógyászati módjává és gyógykezelésének részévé vált. A lehangoltságot, a melankóliát és a szorongást aktív sportolással jelentősen lehet enyhíteni. A mód és az optimális mennyiség azonban döntő a motiváció megtartása szempontjából. A becsvágy és a türelmetlenség magas célkitűzésekkel ötvözve gyakran túlterheléshez és feladáshoz vezet. Ez jól látható abban a lemorzsolódási rátában, amit a teljesítménysportok utánpótlásánál figyelhetünk meg, valamint, ami egészségre és külalakra vonatkozó újévi fogadalmak okán elkezdett tömegsportok területén mutatkozik.

A rendszeres edzés tehát segít a közérzetünket szabályozni, hangulatunkat tartósan pozitív irányban befolyásolni, érzelmi stabilitásunkat növelni, és abban, hogy kiegyensúlyozottabbnak érezzük magunkat.