Advent lelkünk tükrében

Advent lelkünk tükrében

Összegyűjtöttünk néhány olyan népszokást, és hagyományt, amelyek régen és most is meghatározzák ezt a különleges időszakot.

Az advent a felkészülés, az ünnepre hangolódás jegyében telik. Várjuk, keressük a karácsonyi csengő hangját, az alma, a dió, mogyoró, fahéj, mákos kalács, forralt bor stb. illatát, azaz a „karácsony illatát”. Összegyűjtöttünk néhány olyan népszokást, és hagyományt, amelyek régen és most is meghatározzák ezt a különleges időszakot.

Az advent szó latin eredetű, a megérkezést jelentő adventus szóból ered. Az ünnepet megelőző várakozás, felkészülés időszaka.

Az 5. század óta tartják. Az András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hét ez az időszak. A karácsony ünneplésével együtt terjedt el, a kezdetektől összetartozik a két fogalom: karácsony és advent, a felkészülés és az ünneplés. Eleinte négy, később öt hétnyi időszak volt. VII. Gergely pápa rendelte el a négy vasárnapból álló időszakot.

Az adventi időszakban lakodalmat, zajos mulatságot nem tartottak - akárcsak nagyböjtben. 1611-ben a nagyszombati zsinat meg is tiltotta advent első vasárnapjától vízkeresztig az esküvők, zajos mulatságok tartását. A korábban kialakult nagyböjthöz hasonló bűnbánati és készületi időszak volt az advent, de nem olyan szigorú, mint a nagyböjt. Az adventi böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.

Az advent az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka, az ünnepei előkészület lelki jellegére helyezte a hangsúlyt a kor, melyben az advent szokása kialakult. Szent idő: a várakozás és a reménykedés ideje. Magyarországon a Messiást váró hangulat alapja a hajnali roráté volt. Magyar hagyomány ugyanis a roráté, melyet angyali vagy aranyos misének is neveztek.

Mint minden ünnephez, az adventhez is kapcsolódtak kereszténység előtti varázslatok, főként a szerelmi varázslásokat kell megemlíteni. Egy példa: ha egy eladó sorban levő leány hajnalban, a mise előtt három pici darabot letépett a harangkötélből, s azt hajfonó pántlikájában viselte, farsang idején számíthatott arra, hogy bekötik a fejét. Milyen gyakran kellett vajon új harangkötelet venni?

Erdélyben a népszokások szerint a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük, így férjet „édesgessenek” maguknak.

Adventben minden naphoz kötődik valamilyen hagyomány, szokás. A legelterjedtebb népszokás: András, Borbála, Luca, Miklós, Tamás napokhoz fűződik.

András napi gyümölcs ág /időjóslás/:

A vízbe és kemencére tett gyümölcs ág, ha karácsonykor az alján virágzik ki akkor a tél eleje zord, hideg lesz. Ha a közepe virágzik ki előbb, a tél közepe /január vége/ lesz hideg. Ha a teteje virágzik ki hamarabb, a tél vége lesz hideg /fagy, jég, hó/.

András pogácsa:

3 szem pogácsa, benne a férfi nevével. Küszöbre téve, amit a kutya utoljára visz el, abban lesz a vőlegény neve.

Ablakban dió eszegetés /férjjóslás/:

Ha az ablak alatt az 1 szem dió eszegetése közben fiatal legény megy el, az lesz a vőlegény, ha idős, a vőlegény neve lesz az idős neve.

Borbála nap:

Ezen a napon ruhaneműket ajándékozni, kölcsön adni nem volt szabad. Ugyanis ezen a napon szerezték meg a boszorkányok a rontáshoz szükséges ruhaneműket.

Az adventi koszorú

Az első adventi koszorút 1860-ban Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész készítette. A leleményes hamburgi lelkész egy gigantikus fenyőkoszorút függesztett a plafonra. 24 gyertyát tett rá, ezzel utalt az ünnep valamennyi napjára.

Manapság már csak négy gyertya van a koszorún. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

  • Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);

  • zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);

  • Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);

  • Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).

Az adventi koszorút kezdetben német protestánsok készítették, majd Ausztriában a katolikus lakosság körében is népszerűvé vált. Magyarországra is osztrák közreműködéssel került sok más dologhoz hasonlóan. Hazánkban a rendszerváltás utáni években alakult ki az adventi koszorú hagyománya.

A kezdetekhez képest át is alakult, az ünnepi asztal ékessége lett. Eredetileg három lila és egy rózsaszín gyertya alkotja, de ma már számtalan stílusban készülnek adventi koszorúk. Az ünnep nélkülözhetetlen szimbóluma lett, és rengeteg változata létezik.