Április 22., a Föld napja

Április 22., a Föld napja

Hamarosan itt a Föld napja. De mit is kell tudni róla pontosan? Cikkünkben megtalálod a válaszokat!

Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére 1970. április 22-én, 25 millió amerikai emelte fel szavát a Föld védelmében, és megalakult a Föld napja hálózat. Mindez szigorú törvények születését eredményezte: új környezetvédő szervezetek alakultak a levegő és a vizek védelmére, és népszerűbbé vált az ökológiailag érzékenyebb életvitel.
 
Denis Hayes-ék 1989-ben létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, hogy havonta hírlevelet küldhessenek a világ országaiba a Föld helyzetéről, és felvonulásokat, szabadegyetemeket tarthassanak a változás érdekében, valamint felhívják a Földünket érintő veszélyekre a világ figyelmét. Többek között a bioszféra pusztulására, az ipari szennyezés és az őserdők irtásának következményeire, a sivatagok terjedésére, az üvegházhatásra és az ózonlyuk tágulására összpontosítottak. 
 
Azóta április 22-én minden évben világszerte megünneplik a Föld napját, melynek részeként különböző programokat szerveznek: közös faültetést, rajzpályázatokat, szemétszedést.
 
A világnap remek alkalom, hogy felhívjuk a figyelmet a Föld megóvásának fontosságára, de nemcsak ezen a napon, hanem mindig vigyáznunk kell rá, hiszen komoly veszélyben van. 
 
Íme néhány példa, hogy az egyes globális problémák megoldása érdekében miként segíthetjük környezetünket a hétköznapok során:
 
Húsevéstől klímaváltozás?
Átmeneti korban élünk, a fosszilis energiák korszakából az alternatív energiák korszakába tartunk. Közeledik az olajcsúcs ideje.
 
Kutatások szerint – nem 50-100 év múlva, hanem – egy-két évtizeden belül véget ér az olaj alapú társadalom működése. Kőolaj ezután is lesz, azonban egyre kevesebb és egyre drágábban kitermelhető, a világ szükségletei viszont még mindig folyamatosan növekednek.
 
A felmérések, számítások szerint 2006-ban a világ túljutott az olajhozam csúcsán, azóta szinten tartjuk, de nem tudjuk növelni a kitermelést, és 2020-tól geofizikai okokból várhatóan már csökkenni fog a kitermelhető mennyiség - ha továbbra is ilyen ütemben nő a fogyasztás. 
 
Jelenlegi tudásunk szerint az olajnak nincs egyenértékű alternatívája. A ma ismert megújulók előállításához is olaj, fosszilis energia kell. Hogyan tudunk kiszabadulni az olaj fogságából?
 
Tudatos használattal mi is lassíthatjuk az energiakészletek fogyását, és annak egyik következményét, a klímaváltozást. Egy magyar átlagfogyasztó ökolábnyomának 42%-át az élelemfogyasztás teszi ki, ennek közel fele valamilyen állati eredetű termék: hús, hal, tej, sajt, tojás stb. A hústenyésztés az egyik legjelentősebb klímagyilkos. A húsfogyasztás az összes üvegházgáz legalább 25%-áért felelős világszerte (a közlekedés csak a 14%-áért, az energiaipar pedig a 21%-áért). Azzal, ha csökkentjük húsfogyasztásunkat, mi is sokat tehetünk azért, hogy tovább tartsanak ki a fosszilis energiakészletek, és lassuljon a globális felmelegedés.
 
Ha hetente egyszer nem eszünk húst (pontosabban semmilyen állati eredetű terméket), máris 100 kg-mal kevesebb éghajlatot károsító szén-dioxid kerül a légkörbe. Ha egy négytagú család dönt így, az már 400 kg, ha egy nagyobb intézmény menzája, az már tonnában mérhető szén-dioxid csökkenés. 
 
Azzal, hogy kevesebb húst fogyasztunk, kevesebbet kell előállítani - azaz kevesebb fosszilis energia fogy a véges forrásokból, és kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe. Valójában ez a leghatékonyabb lépés ökológiai lábnyomunk csökkentésére.
 
Egyszer se vedd, ne fogadd el!
Alig 70 éve kezdődött a műanyagok tömeggyártása, és ma már évi 8,3 milliárd tonna új (nem újrahasznosított) műanyag termékkel árasztják el a piacot a vegyi gyárak. Ebből 6,3 milliárd tonna kerül évente a szemétbe. A hulladéknak csak 9%-át hasznosítják újra, 12%-át elégetik, a maradék 79% (5,5 milliárd tonna) pedig szemétlerakókban, illetve a természetben, vizeinkben végzi. Ha így folytatjuk, 2050-ben már 12 milliárd tonna műanyag hulladék terheli a lerakókat, illetve a környezetet. Az „Egyszer se vedd, ne fogadd el!” mozgalom lényege, hogy mivel világossá vált, hogy ennyi műanyagot lehetetlen újrahasznosítani, elégetni, eltemetni, egyetlen megoldás maradt, ha nemet mondunk az egyszer használatos kényelmi műanyagokra. Nézzünk körül, hányféle műanyag vesz körül bennünket, mennyit és milyet dobunk ki naponta. Ha sokan visszautasítjuk, nem éri meg gyártani, és akkor a hulladék is kevesebb lesz.
 
Április 22-én több mint egymilliárd ember cselekszik egy időben, 192 országban a Föld érdekében. A Föld napja ma már a világ legnagyobb környezeti eseménye. 1990-ben Magyarországon is megalakult a Föld napja alapítvány. A rendezvényeken kiemelt szerepet kaptak az iskolák és a pedagógusok. A Föld világnapjának köszönhetően számos pozitív dolog valósult már meg a környzetevédelem nevében, és bízunk benne, hogy ez a tendencia lesz érvényes a jövőben is.