Az étvágy és a hormonok

Az étvágy és a hormonok

Az egészséges étvágy az „éhes vagyok” és „tele vagyok” egyensúlyán alapszik. Többségünknek nem
esik nehezére elkezdeni enni, de abbahagyni, az már egy egészen más történet. Miért van ez így?
 
Az éhséget szabályozó hormonok a leptin és a ghrelin. A leptin csökkenti az étvágyat, a ghrelin pedig
növeli. Mindkettő szerepet játszik a testsúly alakulásában.
 
A leptin
A jóllakottságérzet kialakításában az 1994-ben felfedezett leptin (a leptos görög szó jelentése:
sovány) a főszereplő. A leptin egy fehérjehormon, amit nagyrészt a zsírsejtjeink állítanak elő, így
értelemszerűen egy sovány ember testében alacsonyabb a szintje, egy túlsúlyos ember
szervezetében pedig magasabb. Ha az energiaegyensúlyunk pozitív, a leptin a hipotalamusz
jóllakottság-központjának receptoraihoz kötődve csökkenti a táplálékfelvételt és növeli az anyagcsere
intenzitását. Egyszerűbben, a leptin jelzi az agynak, hogy elég energia áll rendelkezésre, nincs szükség
több táplálékra.
 
Minél több a zsír a testben, annál több a leptin a vérben. A túlsúlyos embereknek magasabb a leptin
szintjük, szervezetük gyakran mégsem reagál a jelzésre, vagyis rezisztensek a leptinre. Ez azért van,
mert a megnövekedett számú és méretű zsírsejtek a normálisnál jóval több leptint termelnek. A
hiperleptinémia aztán (a hiperinzulinémiához hasonlóan) a receptorok érzékenységét csökkenti, ami
a jóllakottság-központ működését gátolja. Az elhízottak ezért hiába esznek egyre többet, egyre
éhesebbek lesznek. Az egyre több ételt pedig egyre alacsonyabb intenzitású anyagcserével dolgozzák
fel. Ráadásul étvágyukat az is növeli, hogy a leptin hatására szervezetükben túlműködik az
endokannabinoid rendszer.
 
A leptin kapcsán világossá vált, hogy a zsír nem pusztán folyamatosan átépülő energiaraktár, hanem
endokrin szerv is, sok egyéb hormont, így például resistint, angiotenzint, és citokineket is termel, azaz
az immunrendszernek is része. Az obezitást ma már a túlműködő immunrendszer miatt létrejövő
szisztémás gyulladásnak tarják, a vele társuló betegségeket a gyulladás következtének. 
 
A ghrelin
A leptin ellentétpárja a gyomorban termelődő ghrelin, ami növekedést serkentőt jelent és a
testsúlyszabályzáson kívül a tanulásban is fontos a szerepe. A ghrelin szint automatikusan emelkedik,
amikor üres a gyomrunk, és jelzi az agynak, hogy éhesek vagyunk. A szervezetünk automatikusan
próbálja óvni magát az éhezéstől, ezért annyira nehéz betartani a jelentős kalóriamegvonással járó
diétákat.
 
A ghrelin és a leptin kölcsönösen csökkentik egymás termelését. Az üres gyomorból felszabaduló
ghrelin is fehérjehormon, a hipotalamusz éhségközpontját ingerli. Az elhízottakra jellemző magas
leptinszint hatására kevesebb ghrelin termelődik, így a hipotalamikus éhségközpont receptorai
hiperérzékennyé válnak. Azaz az elhízás egy többszörös pozitív visszacsatolás révén növekszik.
 
Mi a megoldás?
A zsírban és egészségtelen szénhidrátokban gazdag ételek rombolják leginkább az agyunk és testünk
jelzései közötti kommunikációt, és csak további evésre késztetnek. Az egészséges szénhidrátokban,
fehérjékben és rostokban gazdag étrend csökkenti a ghrelinszintet.
 
Fontos, hogy reggelizzünk az ébredés utáni 30-90 perc közötti szakaszban. A reggeli hatására csökken
az ébredéskori magas ghrelin-szint, az anyagcsere felkapcsolódik. Egy-egy kiegyensúlyozott étkezés 4
órára lenyomja a ghrelinszintet. Együnk lassan, mert a ghrelin-szint csökkenése az étkezés kezdete
után csak 15-20 perccel jelentkezik.
 
Elalvás előtt tilos az evés, mert a tele gyomor miatt csökkent ghrelin-szint megakadályozza, hogy az
alvási ciklusban a 3-4 fázisba lépjen a szervezet. Ezekben a fázisokban termelődne egyébként az
éjszaka során leptin, aminek hiányában így éhesebben és lassabban működő anyagcserével
ébredünk, ahogy akkor is, ha nem alszunk eleget, azaz 8 órát.
 
Jó hír, hogy a leptin rezisztencia testmozgással csökkenthető. Amellett, hogy kalóriát égetünk, a
testmozgás a neuronok érzékenységét is visszaállítja. A brazil Campinasi Egyetem kutatása szerint az
elhízott rágcsálóknál a testmozgás után jóllakottságot mutattak a hipotalamuszi neuronokban és
csökkent az ételbevitel. A testmozgás növelte az IL-6 és IL-10 proteinek szintjét a hipotalamuszban.
Ezek a molekulák döntő szerepet játszanak az éhséget befolyásoló legfontosabb hormonok, az inzulin
és leptin érzékenyéségnek növelésében. A testmozgás tehát nem csak az energiafelhasználást növeli,
hanem a jóllakottságérzetet is szabályozza és a táplálékbevitelt is csökkenti.