Ételallergia vs. ételintolerancia - Mi a különbség?

Ételallergia vs. ételintolerancia - Mi a különbség?

Ételallergia és ételintolerancia esetén az immunrendszer immunglobulinnak nevezett antitesteket termel az adott élelmiszer ellen.

 Attól függően, hogy ezek az immunglobulinok IgG vagy IgE típusúak, okoznak ételintoleranciát vagy ételallergiát. Vizsgáljuk meg milyen különbségek fedezhetők fel e két betegség között.
 
Nem minden esetben könnyű (pl. enyhe, ritkábban jelentkező, ismétlődő tünetek), elkülöníteni az ételallergiát, az ételintoleranciától. A tünetek alapján, ha valamelyik betegség gyanúja felmerül, különböző vizsgálatok alapján felállítható a megfelelő diagnózis.
 
Az ételallergia és az ételintolerancia közötti fő különbség
Ételallergia – kialakulásában minden esetben az immunrendszernek van főszerepe
 
Ételintolerancia – az emésztőrendszer betegsége, az emésztőrendszer váltja ki, immunológiai eltérés nélkül (legismertebb a laktózintolerancia)
 
Táplálékallergia (ételallergia)
Minden esetben az immunrendszernek van főszerepe. A táplálékok elfogyasztása után az immunrendszer kórosan válaszol. Az ételek, élelmiszerek, vagy a bennük lévő összetevők a szervezetben kiszámíthatatlan hatást, tüneteket váltanak ki.
 
Az ételallergia során a szervezet „veszélyesnek” tekinti az allergiára egyébként nem hajlamos emberekre ártalmatlan anyagokat, ezért az immunrendszer valamelyik reakciótípusa kórosan fokozott mértékben aktiválódik az allergén hatására (adverz reakció).
 
A szervezet idegen anyagként kezeli a táplálék egyes alkotóelemeit, ellenanyagot kezd termelni az idegennek vélt anyag ellen. Megemelkedik a szervezetben az úgynevezett specifikus IgE ellenanyag szint.
 
Előfordulhat hirtelen, rögtön az étkezés után jelentkező súlyos allergiás roham, az úgynevezett anafilaxiás sokk, ami nagyon veszélyes állapot, halálhoz is vezethet (pl. mogyoró allergia, stb.).
 
Leggyakoribb allergiás tüneteket kiváltó élelmiszerek: tej, tojás, szója, csirkehús, hal, búza (nem tévesztendő össze a gluténintoleranciával), diófélék, paradicsom, zeller, különböző gyümölcsök, kukorica, hüvelyesek.
 
Nem függ az elfogyasztott étel mennyiségétől, kisebb adag esetén is kialakul az allergiás reakció.
 
A panaszt okozó ételeket, élelmiszereket el kell hagyni az étrendből.
 
Táplálékintolerancia (ételintolerancia)
Az ételintolerancia (krónikus élelmiszer-érzékenység) enzimhiányos betegség, nem az immunrendszer váltja ki. Az ételintoleranciák aktiválhatnak immunreakciókat, de más mechanizmusok állnak a háttérben (immunmodulált intolerancia – érzékenység bizonyos ételekre, a szervezet IgG típusú ellenanyagot termel).
 
Tünetei, melyek az étel elfogyasztását követően több órával, vagy akár több nappal is jelentkezhetnek, igen sokfélék lehetnek. Felléphet haspuffadás, hasmenés, bélgáz képződés, szénanátha, krónikus fáradtság, fejfájás, migrén, ízületi fájdalom. Előfordulhatnak továbbá olyan bőrproblémák, mint a pattanás, akné, illetve ekcéma. 
 
A táplálék elfogyasztásának hatására jelentkező tünetek hátterében az emésztőrendszer működési zavara (enzim hiány, vagy az enzim csökkent, vagy megszűnt aktivitása) áll. A táplálékintolerancia lehet átmeneti is, valamilyen alapbetegség kísérő tünete, ami az alapbetegség gyógyítása után elmúlik. A szervezet tünetek sokaságával jelzi a fennálló rendellenességet.
 
Nem okoz hirtelen életvesztést, gyengébb, vagy erősebb formában rendszeresen jelen lehetnek a tünetek, de sok esetben évekig, latens formában is fennállhat. Rövidebb, hosszabb idő (évek, évtizedek) után alakulhat ki súlyos tápanyaghiányos állapot. Az ételintolerancia esetén az elfogyasztott étel mennyiségétől függ a tünetek jelentkezése és súlyossága.