Ezért karcsúak a skandináv nők

Ezért karcsúak a skandináv nők

A skandináv, másnéven északi diéta jellemzői

A skandináv diétát egészségesnek, kiegyensúlyozottnak és könnyen követhetőnek tartják
még a szakemberek is. Mit érdemes tudni róla? Mennyire könnyű követni? Milyen pozitív
hatásai vannak az egészségünkre?
 
Skandináv gasztronómia
Az északi országok, vagyis Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia és Izland ételeit kevésbé
ismerjük, mint a világhírű olasz, spanyol, francia vagy görög gasztronómiát, pedig a
skandináv ételek legalább olyan változatosak, különlegesek és ízletesek, mint délebbi társaik.
A skandinávok rendkívül fontosnak tartják az egyszerű, tápláló és a hosszú, hideg
hónapokban is energiát adó ételeket.
 
A hagyományos alapanyagok között találjuk a halakat, elsősorban a heringet, a lazacot és a
makrélát, a húsételek között pedig a disznóhúst, de olyan különlegességeket is, mint amilyen
a rénszarvas. A gabonafélék közül a rozs a legfontosabb, a hagyományos kenyér is ebből
készül. A legnépszerűbb zöldségek a burgonya, a káposzta, a cékla, a répafélék, míg a
gyümölcsök között a bogyósokat kínálják a legtöbbször.
A vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban, egészséges zsírokban gazdag, cukorban és
transzzsírokban szegényebb étrend csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, bizonyos
daganattípusok, valamint a krónikus gyulladásokkal összefüggő problémák, az ízületi
panaszok rizikóját.
 
Ilyen az északi étrend
A diéta alapját a friss, szezonális, illetve kisebb mennyiségben a fagyasztott zöldségek
jelentik, főként a gyökérzöldségek, például a cékla, a sárga- és fehérrépa, a paszternák és a
burgonya; de a keresztesvirágzatúak, mint a káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó és a
karalábé is megtalálhatók az étrendben. A gyümölcsök közül a bogyósok kapják a legnagyobb
szerepet, főként az áfonya, a málna, az egres, de az alma, a körte és a szilva is fogyasztható.
A finomított szénhidrátból készült fehér kenyér és cukorral teli péksütemények helyett a
teljes kiőrlésű gabonaféléket részesítsük előnyben, például a rozsból, árpából vagy zabból
készült kenyérféléket, reggelire pedig nagyszerű választás lehet például a zabkása.
A húsfélék, a halak, a tojás és a tejtermékek inkább csak kiegészítői a zöldségeknek,
gyümölcsöknek, nem ezek jelentik az étrend legfontosabb elemét. A szakemberek szerint
inkább a minőségre, mint a mennyiségre érdemes koncentrálni.
 
Milyen ételeket kerüljünk?
Az északi étrend irányelvei szerint kerüljük a magas cukortartalmú ételeket, a feldolgozott,
adalékanyagokkal teli élelmiszereket, a gyorséttermi ételeket, valamint a nagyon egzotikus,
messzi országból származó vagy éppen szezonon kívüli élelmiszereket. Az alkohol és a
minőségi, esetleg otthon készített édességek, sütemények kis mennyiségben beilleszthetőek
az étrendünkbe.
 
Az egyik legnagyobb különbség a mediterrán és az északi étrend között az élelmi zsírok
megválasztásában keresendő: az előbbinél az olívaolaj dominál, míg az utóbbinál a repceolaj
használatos.