Ezért ne dobd el a cigicsikket

Ezért ne dobd el a cigicsikket

Cigarettacsikkek hevernek az úton, az út mellett, sőt már kimutathatóan az óceánokban is, amik a legújabb vizsgálatok szerint károsabbak a környezetre, mint a mára már szinte közutálatnak örvendő műanyagszívószálak. Lássuk, miért ne dobd el a cigaretta csikkjét!
 
A cigaretta nagyrészt szárított dohányból és papírból áll. Mivel ezek közül mindegyik anyag füstje káros belélegezve, feltalálták a füstszűrőt. Az ugyan már más kérdés, hogy a füstszűrők hatékonyságát sokan megkérdőjelezik, de a szűrő anyaga cellulóz-acetát, ami egyfajta műanyag és a természetben nagyon-nagyon lassan bomlik le. Környezeti tényezőktől függően jó pár hónaptól kezdve akár több mint 10 évig is tarthat a bomlási ideje.
 
Egy a dohányzásból származó hulladékok mennyiségének csökkentését célzó amerikai kampánykiadványban nagyon érdekes adatokat olvashatunk. Egy toxikológiai vizsgálatra utalva azt írják, hogy a cigarettákban 4500-nál is többféle vegyi anyag található. Ezek között olyan mérgező anyagok vannak, mint a nikotin, hidrogén-cianid, policiklusos aromás szénhidrogének, ammónia, formaldehid, aceton stb. Ezen felül maradhatnak a cigarettában a dohány termesztéséhez használt gyomirtók, rovarirtók, gombaölő szerek és rágcsálóirtók maradványai is. De ha még ez sem lenne elég, nehézfémek is fellelhetők a dohánylevél-zúzalékkal töltött cigarettákban, pl. arzén, ólom vagy kadmium.
 
A 4500 anyag közül számos bizonyítottan rákkeltő. Akik használják, azok általában tudják, milyen következményei lehetnek a dohányzásnak. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy ezek az anyagok a csikk eldobásával a környezetbe, talajba, élő vizekbe stb. jutnak és a növény és állatvilágra egyaránt rettentő káros hatással vannak. És, ha még nem elég, hogy mindent és mindenkit megmérgeznek a dohánytermékek, a még parázsló csikkek pofonegyszerűen tudnak több ezer hektárt megsemmisítő erdőtüzeket indítani.
 
Az említett kiadvány a San Diegói Egyetem néhány kutatási eredményét is bemutatja. Ezek szerint már négy napnyi úszkálás csikkel szennyezett vízben (1 csikk/liter koncentrációjú) halálos dózis mind az édesvízi, mind a sósvízi halak számára. A kutatók több esetet is vizsgáltak: használt füstszűrő kevés dohánnyal, használt füstszűrő dohánymaradék nélkül, meggyújtatlan füstszűrő dohány nélkül. Mindhárom esetben arra jutottak, hogy a víz, amiben ezek áztak, mérgező lett, de mind közül a legmérgezőbb az elszívott csikk volt dohánymaradékkal.
 
A Keep America Beautiful nevű szervezet felmérése alapján a megkérdezett amerikai dohányosok 77%-a nem is tartja szemétnek a cigicsikket! Pedig valljuk be, nem túl szívderítő látvány az utcákon, parkokban, virágládákban, strandokon és játszótereken hömpölygő csikktenger.
 
Cigaretta csikkek az óceánban
Az óceánokban úszkáló cigarettacsikkek közel akkora problémát okoznak, mint a szívószálak és egyébnműanyag hulladékok. A National Geographic egyik cikke szerint évente körülbelül 5,5 billió olyan cigarettát gyártanak, amely cellulóz-acetátból készült, műanyag alapú szűrőt tartalmaz, és miután a csikket eldobták, a szűrőknek évtizedekbe telik, mire teljesen lebomlanak.
 
A bomlás folyamata ráadásul olyan anyagok felszabadulásával jár, melyek károsíthatják a környezetet. A szűrőkből származó anyagok az állatokban is felhalmozódnak, az Ocean Conservancy nevű nonprofit szervezet adatai szerint a tengeri madarak 70, a tengeri teknősök 30 százalékában mutathatóak ki a veszélyes vegyületek.
 
Te is tudsz változtatni!
Dohányosként, lehet, hogy neked is természetes mozdulat, hogy eldobod a csikket. Ezen azonban egy kis odafigyeléssel tudsz változtatni! Vidd el a csikket a legközelebbi szemetesig, vagy legyen nálad zsebhamutartó. Ezzel nem csak a nemdohányzók elismerését vívhatod ki, de a baráti körödet is megfertőzheted a jó példával. Azt ugye már említenünk sem kell, hogy az autóban is legyen gyűjtőhelye a cigicsikknek.