Farsangi hagyományok és ételek

Farsangi hagyományok és ételek

Ismerjük meg hát a farsang hagyományainak szokásait és az ilyenkor feltálalt ételek színe javát.

A farsang bajor-osztrák jövevényszó: a „vaschang” . A szó a „Fastenschank” (böjti italmérés) szóból származik (fasten: „böjtöl”, Schank: „italmérés, söntés”). Első (bajor-osztrák) írásos előfordulása 1283-ból való. Ismerjük meg hát a farsang hagyományainak szokásait és az ilyenkor feltálalt ételek színe javát.

A farsang a vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig, a 40 napos böjt első napjáig (idén: március 6.) tartó időszak. Azonban a szokások és hiedelmek zömének szempontjából többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd, vagyis a farsang farka alkotja a farsangot. A hamvazószerdát követő napon a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak torkoscsütörtök a neve.

A hagyományok szerint a farsang az önfeledt mulatozás és a dús lakomák időszaka. Eredete az ókori Rómáig nyúlik vissza, sikertelen üldözését követően a keresztény egyház is elfogadta. Bár a farsang hazája Olaszország, Magyarországon a német eredetű vaschang szót vettük át a karnevál helyett ezen időszak, és a hozzátartozó hagyományok megnevezésére. Nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően középkori hiedelmekre és néphagyományokra épül.

Szokások

Magyarországon a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul. A busójárás a Mohács környéki délszlávok alakoskodó felvonulása. Erdély több helyén húshagyókedden adták elő a dúsgazdagolás elnevezésű dramatikus játékot is. A Felvidék némely területén a vasárnapja előtti ún. kövércsütörtök a mulatozás első napja.

A farsangi időszakra jellemzőek a táncos mulatságok, amelyek a párválasztást segítették. Korábban házasságkötési és menyegzői szezonnak számított, hiszen az ezt követő nagyböjt alatt tilos volt lakodalmat tartani. A párválasztás mellett a télűzésnek, és a tavasz köszöntésének is ez az időszaka.

Ételek

Mivel a farsang a nagyböjtöt megelőző időszak, melyet a hús és az alkohol elhagyása jellemez, ezért a farsangi mulatságok velejárója a zsíros és fűszeres, alkohollal készített húsételek fogyasztása.

Levesek

A gombás korhelyleves olajban sült hússal, savanyú káposztával, gombával és tejföllel készül. Fűszerezése petrezselyem, őrölt bors és pirospaprika. A savanyú becsináltleves zöldségekben gazdagabb; a hús mellett beletesznek sárgarépát és fehérrépát, karalábét, zellert és petrezselymet. Fontos elem még itt is a tejföl, és a tojás.

Húsételek

A farsangi részeges csirke nem meglepő módon a csirkehúsra épül, de azért rendszerint raknak hozzá szalonnát is. A kétféle húst egy jó pohár fehérbor békíti ki, és majoránna, bors és só alkotják a fűszerezést. A boros pecsenye sertéscombból készül, és az étel hozzávalói szempontjából egyfajta átmenetet képez a savanyú becsinált leves és a részeges csirke között: kell bele répa, zeller, tojás, de mellettük fehér bor is! Igazi különlegesség a konyakos kacsasült. Itt a kacsa (hús és máj) és a konyak mellett helyet kap még császárszalonna, vörösbor, vöröshagyma, a fűszerek közül pedig a petrezselyem, babérlevél és kakukkfű.

A fánk

A legismertebb farsangi étel a farsangi fánk. A közkedvelt édesség tésztája liszt, tojás, vaj, tej és élesztő felhasználásával készül. Az egyedi ízt pedig reszelt citromhéj, vaníliás cukor, barackíz és rum adja (bár nyilvánvalóan számos változat létezik).